Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Alig egy nappal a magyarországi választások után Ursula von der Leyen kiállt Brüsszelben, és Orbán Viktor vereségére utalva kijelentette: „ünnepelni való nap ez.” Majd az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy Magyarország „visszatér az európai oldalra”. Ezek a megnyilvánulások mindent elárulnak arról a nőről, akit senki nem választott meg közvetlenül, mégis örömünnepet tart, amikor egy tagállam választói véleményt nyilvánítanak.
Ursula von der Leyen alig fejezte be az ünneplést, máris követelte, hogy az Európai Unió vezesse be a minősített többségi szavazást a külpolitikában – vagyis szüntesse meg a tagállamok vétójogát – írja keddi véleménycikkben az Index, amely többek között az Európai Unió vezető politikusainak a magyar belpolitikára gyakorolt befolyásolását taglalja. A nyomásnak ezzel nem lett vége; a Financial Times szerint Brüsszel már össze is állított egy 27 pontos „felvételi vizsgát”, amelynek teljesítése esetén feloldhatják a Magyarországnak szánt, de befagyasztott 35 milliárd eurót. A főbb követelések között szerepel az Ukrajnának szánt pénzügyi csomag jóváhagyása, az Oroszország elleni újabb szankciók támogatása, a migrációs jogszabályok átírása, valamint az elmúlt 16 év minden fontosabb magyar kulturális és szociálpolitikai intézkedésének visszavonása. Egyszerűbben fogalmazva:
adjátok fel a saját országotokat, akkor talán adunk pénzt.”
Kit képvisel valójában Ursula von der Leyen?
A cikk szerzője megjegyzi, hogy az Európai Bizottság elnöke nem a néptől kapta a mandátumát. A Bizottság elnökét a Európai Tanács jelöli, az Európai Parlament pedig jóváhagyja. Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke a lényegre tapintott:
Orbánt le lehet szavazni. Von der Leyent nem.”
Ez a mondat arra utal, hogy a magyarok legalább négyévente elszámoltathatják a vezetőiket. Von der Leyent viszont senki nem tudja leváltani, csak akkor, ha az Európai Parlament nagy centrista frakciói (EPP, S&D, Renew, Zöldek) egyszer úgy döntenek, hogy elegük van belőle. Eddig nem döntöttek így.
Pedig a nevéhez fűződő Pfizergate már legendás: 2025 májusában az EU Bírósága kimondta, hogy a Bizottság „nem tudott hitelt érdemlő magyarázatot adni”, miért tűntek el Von der Leyen és a Pfizer-vezér sms-ei, amelyekben a 35 milliárd eurós vakcinaüzletről egyeztettek.
Az egyetlen eszköz a bizalmatlansági indítvány
Az Index cikkében emlékeztet: az egyetlen legális parlamenti eszköz a bizalmatlansági indítvány lenne; az EUMSZ 234. cikke alapján ugyanis az Európai Parlament bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Bizottság ellen. Ehhez azonban kétharmados többség kell a szavazáson jelenlévők részéről, továbbá az összes képviselő abszolút többsége.
Von der Leyen 2025-ben és 2026 elején már négy ilyen szavazást túlélt, de a fent említett centrista képviselők mindig kiálltak mellette
– emlékeztet a szerző.
Ideje lenne belátni: az EU vezetési berendezkedése távol áll a demokráciától, át kelleene gondolni és megváltoztatni ezt az értelmetlen és életszerűtlen rendszert – állapítja meg az Index elemzése.
