A Pénzügyi stabilitás instabil nemzetközi környezetben című előadásában Varga Mihály kifejtette: a magyar bankrendszer megőrizte hitelezési képességét, jól működik a felügyeleti rendszer, és ezek együtt képesek az élénk hitelezési folyamatok előállítására.

Varga Mihály szerint stabil a magyar bankrendszer
A jegybankelnök jelentős eredménynek nevezte, hogy a kedvezőtlen, kihívásokkal teli világgazdasági körülmények közepette Magyarország pénzügyi stabilitását sikerült megőrizni és megerősíteni. Kiemelte:
a magyar bankrendszer akár 40 ezer milliárd forint hitel kihelyezésére is képes lenne, likviditási helyzete stabil, hitelezési kapacitásai pedig rendben vannak.
Varga Mihály létfontosságúnak nevezte, hogy a magyar gazdaság fundamentumai az iráni háború inflációs kockázatai ellenére erősebbek, mint 2022 kezdetén. Elmondása szerint idén a háztartások fogyasztási kiadásainak emelkedése lehet a növekedés húzóereje.
A jegybankelnök arra is kitért, hogy az iráni konfliktus hatásainak hazai árakba való begyűrűzése emeli ugyan az inflációt, de az erősebb forint és a védett ár mérsékli az áremelkedés ütemét. Hozzátette:
az infláció jövőbeli alakulása szempontjából az iráni konfliktus mellett az új kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek is kiemelt jelentőségük van.
Varga Mihály szerint a bankrendszer hitelezési képessége erős bevételi forrásokra támaszkodhat, a bankok ugyanis kiemelkedően teljesítettek az elmúlt egy-másfél évben.
Jelezte ugyanakkor, hogy a hatékonyság növelésére van még tér, mivel a magyar magánszektor hitelállománya 2025 végén a GDP 30 százalékát tette ki, ami alacsonyabb a régiós, GDP-hez viszonyított 47 százalékos és az uniós 73 százalékos átlagnál.
A vállalatok eladósodottsága a régiós átlag körül alakul, de a támogatott hitelek aránya itt is magas. A gazdaság valamennyi szektorát magas finanszírozási tartalék jellemzi, ezért Varga Mihály szerint konkrét, célzott ágazati hitelezési programokra van szükség.
Új versenyhelyzet alakult ki a banki szolgáltatásoknál
A jegybankelnök beszélt a hazai elektronikus pénzforgalom bővüléséről is, amely tíz év alatt háromszorosára nőtt. A hazai fejlesztésű qvikhez eddig négy pénzforgalmi szolgáltató csatlakozott, tavaly pedig 2,7 milliárd tranzakció futott a rendszeren.
Varga Mihály ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a banki díjak Magyarországon 2008 óta háromszorosára emelkedtek, ami uniós szinten a legmagasabb. Ennek okai között a tranzakciós illeték bevezetését és áthárítását, valamint az inflációkövető díjak megjelenését említette.
A külföldi pénzforgalmi szolgáltatók megjelenése új kihívást jelent a bankszektornak, egyúttal vonzóbb szolgáltatások és alacsonyabb költségek felé mozdítja a piacot. A jegybankelnök szerint az új szereplők hatására csökkentek a devizaváltási költségek, több alkalmazásfejlesztés indult el, és megjelentek olyan csomagok is, amelyek egyes ügyfelek számára ingyenes bankolást tettek lehetővé. Varga Mihály kedvezőnek nevezte ezek versenyre gyakorolt hatását.