Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz egészségügy racionalizálását, kórház- és osztálybezárásokat követelt a Tisza-kormány új parlamenti egészségügyi államtitkára. Svéd Tamás, az orvosi kamara volt főtitkára többször kifejtette, hogy az alacsony igénybevételű ellátási helyeket meg kellene szüntetni, az intézménybezárással érintett területek ellátását pedig a terjeszkedő magánszektor és az állami ellátás szinergiáinak összehangolásával kell elérni.
Az elmúlt napokban élénk vita alakult ki Svéd Tamás korábbi nyilatkozatai miatt, amelyekben az egészségügyi rendszer „racionalizálásáról” beszélt. A frissen kinevezett államtitkár a Magyar Orvosi Kamara egykori főtitkáraként több alkalommal is felvetette, hogy a jelenlegi struktúra átalakításra szorul.
Egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy a kórházak finanszírozási rendszeréhez hosszú ideje nem nyúltak hozzá, miközben számos ellátás alulfinanszírozott. Úgy fogalmazott: a „kórházbezárás” ugyan negatív kifejezésként él a közbeszédben, de bizonyos esetekben szakmai szempontból indokolható lehet. Svéd ugyanebben a beszélgetésben a finanszírozási struktúra megreformálásáról is beszélt, és hogy ez pontosan miben nyilvánulna meg, arról már számos tiszás szakértő beszélt.
Köztük a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere, Kóka János, aki aktívan bekapcsolódott a Tisza Pártot segítő érdekcsoportok munkájába, már jóval a Tisza Párt gazdasági konvergencia programjának nyilvánosságra kerülése előtt az egészségügyi megszorítások mellett kampányolt. Több interjúban úgy fogalmazott, hogy a magyar embereknek az lenne a jó, ha a kórházak legalább felét bezárnák, a vállalatoktól pedig pluszforrásokat vonnának be. Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy már 30 százalékkal kevesebb kórházzal is beérné.
Konkrét példaként az alacsony kihasználtságú osztályokat említette. Egy nyilatkozatában azt mondta: szerinte nincs létjogosultsága olyan szülészeti osztályoknak, ahol hetente csak néhány szülést vezetnek le. Ezek helyett nagyobb, jobban felszerelt intézmények kijelölését tartaná indokoltnak, még akkor is, ha ez utazással jár a betegek számára.
A felvetések része volt az is, hogy az ellátórendszer átalakításában szerepet kaphat a magánegészségügy. Svéd Tamás egy szakmai írásában arról beszélt: a gyorsan növekvő magánszektort nem kizárni, hanem az állami ellátással „szinergiában” működtetni kellene.
