Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSzombaton az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb összejövetelét tartotta a Fidesz. A tisztújító kongresszuson kiderül, milyen irányba indul el a jobboldali párt, kik ülnek be a megújult elnökségbe és milyen működési modellre állnak át Orbán Viktorék.
A választási sokk után először tartott erődemonstrációt a Fidesz: az ellenzékbe szoruló egykori kormánypárt ma tisztújító munkakongresszus keretében határozta meg, hogy merre tovább. Ahogyan az már a sajtóban előzetesen is megjelent, egy évre ismét pártelnökké választották Orbán Viktort, aki öt parlamenti választáson is győzelemre vezette politikai közösségét és aki ezúttal is vállalja a patrióta erők irányítását. Ma az is eldőlt, hogy a volt miniszterelnök mellé kik kerülnek be a tervek szerint felduzzasztott létszámú elnökségbe.
Mindemellett alapjaiban változik meg a jobboldali párt működése: ahogyan arról már több fideszes politikus is beszélt a választás óta, a pártnak vissza kell térnie a mozgalmi politizáláshoz. Ennek következtében várhatóan módosították a Fidesz szervezeti felépítését: a választókerületi rendszer megszűnik, helyette települési és megyei szintre áll át a párt.
Forrás: Facebook
Orbán Viktor a rendezvényt megelőzően egy terjedelmes röpiratot tett közzé a Fidesz oldalán. Ebben a szuverenitás védelmét jelölte meg legfontosabb feladatként a jobboldali közösség számára.
A 10 órás kezdés előtt a volt miniszterelnök megérkezett a Budapesti Kongresszusi Központhoz és válaszolt a sajtó kérdéseire. Mellette állt régi-új sajtófőnöke, Havasi Bertalan is. A fideszes politikusok közül Takács Péter volt egészségügyi miniszter, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Bóka János volt európai uniós miniszter is már ott van a rendezvényen.
A részvevők a Himnusz eléneklésével nyitották meg a rendezvényt. Ezt követően Szita Károly kaposvári polgármester és Szentkirályi Alexandra parlamenti képviselő lépett színpadra, ők az esemény házigazdái.
Kiderült, hogy a kongresszusi küldöttek száma 901 fő, azaz ennyien szavazhatnak a mai napon a jobboldali pártot érintő legfontosabb kérdésekben. A határozatképességhez 451 szavazat szükséges. A kongresszus határozatképes, negyed tízig mintegy 700 küldött regisztrált, azaz jelent meg a helyszínen.
„Marx követői nem tűntek el”
Kövér László szólalt fel elsőként, aki megadta az engedélyt a tegeződésre, bár elmondása szerint ez valójában távol áll tőle. A politikus bocsánatot kért azért, mert nem tudták folytatni a kormányzást. Kész elfogadni a politikai ellenfeleik azon kritikáját, hogy nem kormányoztak jól. „De milyen kár, hogy ez másoknak megközelítőleg sem sikerült ennyire" - tette hozzá. Szerinte az új kormány „Ungarische" Péter vezetésével a proletárdiktatúra felé tartanak.
Minden 133 nap után, eljön a 134. is
- vont történelmi párhuzamot, a Tanácsköztársaságra utalva Kövér, aki szerint egyszer minden gonoszság számonkéretik. A politikus szerint a rendszerváltás befejeződött, azonban Marx „tébolyodott" követői nem tűntek el, csak „ismét színt, alakot és ideológiát váltottak", utalt a Tisza Pártra és Magyar Péterre. Ehhez a jövőben alkalmazkodnunk kell - tette hozzá.
Nehéz idők jönnek. Politikai ellenfeleink kiárusítják az országot azoknak az érdekköröknek, ahogy azt tették 2010 előtt is. De mi ezt túl fogjuk élni és újra fogjuk építeni az országot - fogalmazott.
Kövér László szerint ahogyan Gyurcsány Ferenc 2006-ban, úgy Magyar Péter is már a győztes választás másnapján tudta, hogy elvesztette a következő voksolást. A politikus szerint azonban hosszú és nehéz munkával teli utat kell megtenni, hogy a Fidesznek szavazzanak megint bizalmat a választók.
Fotó: Mediaworks
„Soha nem adom fel, soha!”
Kövér Lászlót Orbán Viktor váltotta, akit hatalmas tapssal fogadtak a résztvevők. A pártelnök beszéde elején egyértelmű üzenetet küldött a küldötteknek és támogatóinak:
Én nem adom fel, soha, soha, soha, soha nem adom fel!
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy bár egy politikai közösség életében a kongresszus általában ünnepnek számít, a mostani tanácskozás más jellegű.
A pártelnök szerint a küldöttek előtt több fontos feladat áll. Először értékelniük kell az áprilisi választásokon elszenvedett vereséget, amelyet egy külön dokumentumban is összefoglalnak. Emellett meg kell erősíteniük a Fidesz értékeit és szellemi alapjait, valamint el kell fogadniuk az erről szóló politikai nyilatkozatot.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy le kell vonni a választások szervezeti tanulságait, ezért módosítani kívánják a párt alapszabályát és átalakítják a vezetői struktúrát is. A kongresszus két politikai határozatot is elfogadhat, amelyek a Fidesz következő időszakra vonatkozó célkitűzéseit rögzítik.
Fotó: Mediaworks
10 pontban a vereség okai
Ezek után ismertette azt a tízpontos dokumentumot, amiben a pártvezetés az áprilisi választási vereség legfontosabb okait foglalták össze. Ebben többek között arra jutottak, hogy a Fidesz választási üzenete nem működött megfelelően és nem érzékelték megfelelően az ellenfél előnyét, és nem hajtották végre időben a stratégiai váltást. Téves volt az a várakozás is, hogy a Fidesz személyes mozgósító rendszere hatékonyabb lesz az ellenzékénél. A dokumentum szerint a kormánypárt nem tudta megfelelően semlegesíteni az ellenfél korrupciós vádjait és a digitális térben „katasztrofális vereséget” szenvedtek.
Orbán Viktor szerint a hazát másképpen kell szolgálni kormányon és másképpen ellenzékben. A pártelnök hangsúlyozta, hogy a Fidesznek az új politikai helyzethez alkalmazkodva kell meghatároznia a feladatait. Mint fogalmazott, mivel már nincs kormányzati hatalom a kezükben, az emberek hangjának kell lenniük, és fel kell lépniük a szerintük hibás kormányzati döntésekkel szemben.
A pártelnök szerint a Fidesznek közösséget kell szerveznie azok számára, akik továbbra is a nemzeti értékekben hisznek, és ki kell állnia azok mellett, akiket igazságtalanság ér. A politikus arról is beszélt, hogy a Fidesznek folyamatosan készen kell állnia a kormányzásra. Mint fogalmazott:
készen kell állni arra az esetre, hogy a kormány befuccsol, és az embereknek elegük lesz belőlük. A jó ellenzék folyamatosan kormányképes állapotban van.
Hozzátette: a pártnak a jövőben sem szabad elhanyagolnia európai kapcsolatrendszerét, hiszen a nemzetközi együttműködések továbbra is fontos szerepet játszanak a politikai munkában.
Orbán Viktor szerint a folyamatos választási sikerek háttérbe szorították a közösségi jelleget, ezért a kormányzó hatalmi pártból ismét mozgalmi pártot kell építeni. Ennek érdekében több polgári értékre és kevesebb „katonai erényre”, gyakoribb találkozásokra, több megbeszélésre, nagyobb odafigyelésre és több megértő gesztusra van szükség.
Így újul meg a Fidesz
A pártelnök ennek jegyében jelentős szervezeti átalakításokat is javasolt. Elmondta, hogy kivezetnék a választókerületi rendszert, és visszatérnének a települési és vármegyei alapú szerveződéshez. Legyenek erős falusi és városi csoportjaink, valamint vérbő vármegyei képviselet és vezetés” – hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint nincs szükség regionális igazgatókra és ügyvezető alelnökökre sem. Ehelyett egyszerűbb, átláthatóbb szervezeti struktúrát szeretne, amely nem bürokratikus akadályként működik, hanem segíti a döntéshozatalt és az információáramlást.
A javaslat szerint a jelenlegi vezetési struktúrát egy 28 tagú országos elnökség váltaná fel. Az új testületben helyet kapnának a vármegyei elnökök, az országos választmány elnöke, az európai parlamenti delegáció vezetője, a parlamenti frakció vezetője, a pártelnök, valamint négy alelnök is.
Orbán Viktor beszédében több személyi javaslatot is tett az átalakuló Fidesz-vezetésre.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy az új, kibővített elnökségben az európai kapcsolatoknak, a vidéknek és az önkormányzatoknak is erős képviseletet kell kapniuk.
- Az európai patrióta erőkkel való kapcsolattartás érdekében azt javasolta, hogy az elnökségben külön összekötő képviselje a nemzetközi együttműködéseket, erre a feladatra pedig Gál Kingát ajánlotta.
- A vidék képviseletének erősítéséről szólva Gyopáros Alpár szerepét emelte ki.
- Míg a polgári és politikai közép megerősítésének fontosságáról beszélve alelnöknek javasolta Bóka János.
- Orbán Viktor szerint az önkormányzatoknak, különösen a megyei jogú városoknak is hangsúlyos szerepet kell kapniuk a párt vezetésében. Ennek jegyében alelnöknek javasolta Krejcsi Bálint is.
A pártelnök arra kérte a megjelenteket, hogy „szeptemberig tegyük rendbe a Fideszt a pincétől a padlásig.”
Fotó: Mediaworks / Mediaworks
Beszédének személyesebb hangvételű részében Orbán Viktor a felelősség kérdéséről beszélt. A pártelnök hangsúlyozta, hogy a választási kudarcért nem a kampány stábját vagy a helyi szervezeteket terheli a felelősség, hanem őt magát.
Szerinte nem helyes a kampányfőnököt, a mozgósításért felelős vezetőket, a regionális igazgatókat, az egyéni választókerületekben induló jelölteket vagy a választókerületi elnököket hibáztatni a vereség miatt. Végül is a stratégiai hibák gazdája én vagyok, és nem ők
– jelentette ki.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a választási vereség után jelentős személyi változásokat hajtottak végre a Fidesz parlamenti frakciójában. Mint mondta, a korábbi kormányzó párti logika helyett most egy vezető ellenzéki párt működéséhez kellett igazítani a képviselőcsoportot. „A hatvanas éveiket taposók, Semjén, Kövér, jómagam hátraléptek, hogy a vezetést átvehessék a negyvenesek” – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a parlamenti erőviszonyok ugyan megváltoztak, de a Fidesz–KDNP továbbra is fölényben van szakmai tudásban és politikai tapasztalatban.
„Ma az ország a Varga Judit”
A volt kormányfő élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, és azt mondta, napról napra terjed a káosz a magyar politikában és gazdaságban. A Fidesz elnöke szerint a vagyonadó ötletével középvállalkozók, agrárgazdák és felső középosztálybeli családok tízezreit riogatják, miközben a jelzáloghitelek kamatkorlátozását is fokozatosan kivezetik.
A politikus szerint ez több mint 200 ezer hitelt és mintegy 850 ezer embert érinthet. Úgy fogalmazott, hogy a kormányt nem kényszeríti pénzügyi helyzet erre a lépésre, hiszen Brüsszel megnyitotta előttük a korábban visszatartott, mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrásokat.
Ha ez így megy tovább, abból baj lesz. A rossz személyi döntések árát a családok fogják megfizetni”
– jelentette ki. Orbán Viktor a kormány több tagját is bírálta. Kármán András pénzügyminiszterről azt mondta, korábban államtitkárként sem tartotta alkalmasnak a feladatra.
Orbán Viktor beszédében arra emlékeztetett, hogy a 2002-es kormányváltás után több korábbi minisztere is rendőrségi kihallgatáson vett részt, ő maga pedig vagyonvizsgálaton esett át. A pártelnök szerint sokan most találkoznak először az ilyen helyzetek lélektani hatásaival.
Mindenkit arra kérek, hogy nyugodjon meg
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az utolsó Fidesz-kormány és az általa vezetett korábbi kabinetek is törvénytisztelő kormányok voltak.
A kormány lassan bántalmazó viszonyban lesz az egész országgal
– jelentette ki, majd úgy fogalmazott: „Úgy is mondhatnám, ma az ország Varga Judit.”
Orbán Viktor szerint az ősz döntő időszak lehet a magyar politikában. Úgy véli, hamarosan kiderül, meddig tolerálják az emberek a kormány intézkedéseit és gazdaságpolitikáját. Ha ez így megy tovább, ősszel eljön az ellenállás, a patrióták nagy nemzeti mozgalmának az ideje” – mondta. A pártelnök hozzátette: mire a falevelek lehullanak, a megújult Fidesznek készen kell állnia arra, hogy megszervezze és vezesse ezt a politikai közösséget.
„Facebook- és bosszúkormányzás zajlik”
Orbán Viktor után elsőként Zsigó Róbert országgyűlési képviselő lépett színpadra. A politikus arról beszélt, hogy Magyar Péterék leállítják a mohácsi Duna híd építését. Ez nem csak a baranyai, hanem a bácsi részt is érinti. Azt mondta, az értékelés után talpra kell állni. Ellenzékből is építkezni kell. Ha a magyarok megtapasztalják, hogy a Tisza átverte őket, fontos, hogy legyen kiben bízni, és kihez fordulni.
Ezután Szűcs Gábor parlamenti képviselő szólalt fel, aki szerint a Fidesz nem először került nehéz helyzetbe. "Az április vereséget elfogadtuk, de ez nem azt jelenti, hogy fel is adnánk a küzdelmet" - jelentette ki. "Mi nem egy kampányra szerveződtünk" - húzta alá.
Nekünk vannak elképzeléseink, vízióink arra, hogyan nézzen ki Magyarország. Az elveink nem változnak meg a választási eredmények következtében, elvégre nem vagyunk tiszások
– tette hozzá cinikusan, kiemelve, hogy Magyar Péter rendszeresen rászervez a Fidesz rendezvényeire.
Szűcs Facebook- és bosszúkormányzásnak tartja azt, ami április 12-e után zajlik. Úgy látja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülve is a Fidesszel foglalkozik. Ha ezt tette volna Orbán Viktor is, aki nem haladt volna előre az ország.
Nagy Csaba, a Baranya megyei választmány elnöke arról beszélt, érdemi párbeszédre, visszajelzésre van szükség. Minden tagot partnerként kell kezelni. Szerinte erre alkalmas a párt új alapszabálya. Azt mondta, 120 éve küzdenek helyben az új mohácsi Duna hídért. A kormányváltás után pár nappal azonban már küzdeni kell a korábbi döntésért.
Schalpha Anett komlói küldött azt mondta, várta már, hogy túl legyenek a gyász időszakán, és felrázzák magukat. Arra kérte a következő elnökséget, hogy az olyan városokra, amelyek elhelyezkedésük, vagy lakosságszámuk miatt fontos szerepet töltenek be egy régióba, fontosabb szerepet töltsenek be, mint ahogy eddig volt. Szerinte ezek a települések lehetnek az újjászerveződés pillérei.
Gál Kinga európai parlamenti képviselő a felszólalásában tudatta, hogy a patrióták szeretettel és aggodalommal figyelik Európa egyik legszervezettebb és legnagyobb pártjának sorsát. Mint jelezte, most erőt meríthetnek a patrióták kitartásából. Megjegyezte, hogy győzött egy képmutató politikai erő, amely nem tud vagy nem akar egyenesen beszélni. Így azt sem tudni, hogy mit vállalt a migrációs paktum végrehajtásából.
„Zagyva kampány”
Hidvéghi Balázs szerint tiszteletet parancsol, ahogy Orbán Viktor teljes egészében magára váltatta a választási vereségért való felelősséget. Majd beszédében komoly kritikát fogalmazott meg a Fidesz politikájával kapcsolatban.
Megkopott a valóságérzékelésünk. A korábbiakhoz képest zagyvább kampányban, mind stílusban, mind tartalomban messze kerültünk saját magunktól és a polgári hangulattól
- gyakorolt önkritikát a politikus, aki szerint a választók többsége nem érezte át a Fidesz fő üzenetét, a „háború, vagy béke" – üzenetét. Szerinte két fontos körülmény játszott szerepet a vereségben: az egyik gazdasági gyökerű, a másik morális jellegű. Utóbbi kapcsán a kegyelmi ügyet emelte ki, ami szerinte a kormányzás morális alapjait rengette meg.
„A Fidesz az elmúlt másfél évtizedben és különösen az utóbbi években elvesztette a keresztény középosztály és értelmiség jelentős részének támogatását. Márpedig nélkülük nem tudunk nyerni, mert ők jelentik a támogatói bázisunkat" - folytatta Hidvéghi, aki szerint a stílus sem volt megfelelő. A kivagyokiság sosem jó út, főleg nehéz gazdasági helyzetben - szúrt oda a korábbi gazdasági elitnek a politikus. Arról is beszélt, hogy emberek belefáradtak a Brüsszel elleni harcba.
Majd arról ejtett szót, hogy mit kellene most tennie a Fidesznek. Meg kell védeni az előző kormány eredményeit, ehhez meg kell találnia a megfelelő stílust és szereplőket. „Az embereket érdeklő és érintő kérdésekkel kell foglalkoznunk. Vissza kellene találnunk a könnyedséghez, a humorhoz és az öniróniához" - fogalmazott beszéde végén.
Révész Máriusz szintén kritikus beszédet mondott, aminek az elején odaszúrt Balássy Gyulának. Szerinte ha a morális tévesztésekkel, hibákkal a Fidesz nem néz szembe, ha nem vetik ki maguk közül ezeket az embereket, akkor a Fidesz nem fog megújulni. Révész is arra jutott, hogy a jobboldali párt elvesztette a keresztény középosztályt. „Őket csak akkor lehet visszaszerezni, ha morálisan rendezzük a sorainkat" - zárta rövid mondandóját a politikus.
„Rendületlen hit”
Gyopáros Alpár szerinte helyes, hogy többen is kritikus véleményt fogalmaztak meg. „A vereségünk utáni őszinteség a legkevésbé sem gyengeség. Az őszinteség az újratervezés első lépése" - jelentette ki.
A parlamenti képviselőt a "rendületlen hit" lepte meg a legjobban a választási vereség után. Elmondása szerint nagyon sokan nagyon sokan aggódnak és igyekeznek segíteni a jobboldali közösségnek. "Nem adjuk fel, nem hagyjuk a magyar vidéket elveszteni, számítunk rátok a továbbiakban" - üzent az érdeklődőknek Gyopáros.
Egy választást el lehet veszíteni, de egy erős közösséget nem
- tette hozzá. A politikus szerint a választási pofont érdemes figyelmeztetésként értékelni, hogy újra a Fidesz lehessen a legnagyobb politikai erő Magyarországon. Szerinte most az a feladat, hogy felálljanak, megújuljanak, és megszabaduljanak azoktól, akik a saját érdekeiket a közösség elé helyezték.
„Aki nem táncol velünk az esőben, annak nincs helye a napsütésben sem” – fogalmazott. Beszéde végén arról beszélt, hogy idővel a Tisza-kormány valódi teljesítménye is megmutatkozik majd, mert „választást lehet veszíteni, de reményt nem”.
Bóka János korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédét azzal kezdte, hogy nem ebbe a politikai közösségbe született, az ide vezető út nem volt egyenes. Kiemelte, hogy ez a politikai közösség befogadta őt. Szerinte az ő példája mutatja meg azt, hogy később be kell majd fogadni azokat is, akik éppen most nincsenek velük. Megtiszteltetésnek tartja, hogy 2018 óta segítheti a Fideszt, és azért áll most a színpadon, mert ismét szolgálatra jelentkezik.
„Mi Magyarország és a magyar emberek jólétéért és boldogulásért dolgozunk. Mi a zsidó-keresztény gyökerekből táplálkozó Európához tartozunk, ahogy ez Szent István óta midig is volt. Továbbra is nekünk kell ezeket az értékeket felvállalnunk. A mi politikai közösségünk számára fontosak a polgári Magyarország értékei: a műveltség, a szellemi igényesség, a párbeszéd, a teljesítmény elismerése. Én arra vállalkozom, hogy ezt az alternatívát képviseljem a közösségünkben" - fogalmazott Bóka János, aki az általa képviselt értékeket szembeállította mindezt a föderalista törekvésekkel.
Szita Károly közben bejelentette, hogy nemsokára következnek a szavazások, addig azonban még néhány felszólaló még szót kap.
A negyedik alelnökjelölt, Kreicsi Bálint a patriotizmusról beszél. „Befújta a szél a tetőt” – így foglalta össze a választási vereség okait. Arról is beszélt, hogy meg kell hallgatniuk a kritikákat, a polgármestereknek pedig mindenhol ott kell lenniük. Salgótarján talán nem a legsikeresebb város - mondta, majd felsorolta, milyen csapások érték a történelem során. Kötelessége, hogy kiálljon Nógrádért és a városért. Szövetségre hívta a polgármestereket.
Kulcskérdésekben szavaztak
A beszédek után a szavazások következtek, a küldöttek ekkor döntöttek a Fidesz következő egy évének stratégiájáról, illetve az elnökség személyi összetételéről.
A küldöttek kézfeltartással szavaztak, a többség elfogadta az előterjesztéseket. A küldöttek hatalmas többséggel bólintottak rá Orbán Viktor beszámolójára, mindössze egy résztvevő szavazott nemmel.
Ezután a megjelentek egyhangúlag támogatták a migrációs paktum elutasításáról szóló, illetve a közjogi méltóságok eltávolítása elleni határozatot.
Ezt követően két ütemben szavaztak az alapszabály módosításáról. Először a módosítócsomagról döntöttek egyben, egyértelmű többséggel, majd az alapszabály egészéről a módosításokkal együtt, amelyet szintén látható többséggel, ellenszavazat nélkül fogadtak el.
Az elnökről, az alelnökökről titkos szavazást tartottak. Az elnöki székért egyedül Orbán Viktor indult, az alelnöki pozíciókra 4 jelölt volt, őket a pártelnök jelentette be a beszédében. Személy szerint róluk van szó: Gál Kinga, Gyopáros Alpár, Bóka János és Kreicsi Bálint.
Az elnökségről szóló szavazás előtt, még a különböző bizottsági tagok megszavazása és a szavazás technikai lebonyolításának részletei következtek.
Újabb felszólalók
A szavazatok összesítése előtt Navracsics Tibor, a Fidesz önkormányzati kabinetének vezetője kapta meg a szót. „Emberséges és működőképes Magyarországot ígértek, és embertelen és működésképtelen Magyarországot kaptunk" - szúrt oda beszédének elején Magyar Péteréknek.
A fideszes politikus úgy látja, a többség döbbenten nézi azt az ámokfutást, amit az új kormány folytat. Szerinte a magyar polgárság nem kapott még annyi támogatást, mint az elmúlt 16 évben. Megfogalmazása szerint a Fidesz a polgárság pártja és mint olyan, önkormányzati párt. Szerinte az önkormányzati alapokról kell a Fidesznek építkeznie, számos sikeres polgármestere van a pártnak, rájuk kell hallgatni.
Czunyiné Bertalan Judit, a Védvonal arca volt a következő a sorban. A politikus a tiszás agresszió ellen szólalt fel, a tiszás uszításról, hergelésről beszél, ami szerinte a mindennapokba hozta a gyűlöletet. Szerinte a tiszás szeretetországban a fideszes lett a kulák. Úgy látja, hogy Magyar Péterék megbélyegzik a jobboldalhoz köthető politikusokat, köztisztviselőket, vállalkozókat.
Ezt mi nem hagyhatjuk. A Védvonal egy önvédelmi rendszer lesz, aminek a fő feladata az immunitás megerősítése lesz
- fogalmazott, kiemelve, hogy senkit nem fognak cserben hagyni. „A megbélyegzés, a gyanúsítgatás a sötét diktatúrák idejét idézik" - toldotta meg az előzőeket, amit elmondása szerint a Fidesz nem fog megengedni.
A Fidesz tisztújító kongresszusán Harrach Péter, a KDNP elnöke is felszólalt. Beszédében arról beszélt, hogy a kereszténydemokrácia lényege a keresztény értékrend és az örökérvényű normák képviselete a közéletben.
A politikus mondandóját bibliai idézettel is alátámasztotta, hangsúlyozva, hogy a keresztény emberkép az emberi méltóság tiszteletére épül.
A keresztény emberképben nincs helye annak a gyűlöletnek, ami most mindenhol körülvesz minket”
– fogalmazott. Harrach Péter szerint alapvető különbség van a kereszténydemokrata és a liberális gondolkodás között. Mint mondta, míg a liberálisok normáikat újabb és újabb társadalmi megegyezésekhez kötik, addig a kereszténydemokraták olyan értékeket képviselnek, amelyek örökérvényűek és időtállók. Harrach Péter úgy fogalmazott, hogy minden rosszban van valami jó, szerinte ugyanis a nehéz időszakok egyik pozitív hozadéka a tisztulás folyamata.
A zsoldosok átszivárognak”
– mondta, utalva arra, hogy az elkötelezettség és a közösség iránti hűség ilyenkor válik igazán láthatóvá.
A kongresszuson felszólalt Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője is, aki személyes hangvételű beszédében felidézte, hogy 1987-ben ismerte meg Orbán Viktort. Mint mondta, akkor még senki sem sejthette, hogy egy évvel később megalapítják a Fideszt, Magyarország pedig visszanyeri szuverenitását és a szovjet csapatok is elhagyják az országot.
Ez volt a valódi rendszerváltás, nem az, ami április 12-én történt”
– fogalmazott. Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy alapító tagként ma is büszkén vallja magát fideszesnek, és a választási vereség ellenére sem gondol a visszavonulásra.
A választási vereség fáj, de nem szégyen. Csak akkor szégyen, ha feladod”
– mondta, hozzátéve, hogy ő biztosan nem fogja feladni. Az EP-delegációvezető élesen bírálta a Tisza Pártot is. Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz mindig komolyan gondolta a nemzeti együttműködést, miközben a politikai ellenfél vezető köreiben egykori fideszesek tűntek fel.
A Fidesz selejtjéből lett a Tisza pártelitje”
– jelentette ki. Deutsch szerint a választási vereséget követően nem önmarcangolásra, hanem józan önvizsgálatra van szükség.
Ami történt velünk, az a Fidesz selejtjének bosszúja”
– fogalmazott, majd hozzátette: most a talpra állás és a közösség újjáépítésének ideje következik. Deutsch Tamás beszéde végén európai politikai kérdésekről is szólt. Azt mondta, sok választó csak most fog szembesülni azzal, milyen következményei lehetnek annak, ha Magyarország nem áll ellen a brüsszeli nyomásnak. Szerinte a brüsszeli törekvések továbbra is léteznek, csakhogy ma már olyan kormánya van az országnak, amely nem akadályozza, hanem támogatja ezeket.
Brüsszel már rég nem integrációt, hanem asszimilációt akar”
– fogalmazott. Hozzátette: a Fidesz a jövőben is képviselni fogja azt a több mint hárommillió magyar választót, akik korábban nemet mondtak a migrációra és a genderideológiára. „A többség kötelez” – zárta beszédét Deutsch Tamás.
A kongresszuson felszólalt Marek Kuchciński lengyel politikus is, aki a magyar–lengyel kapcsolatok jelentőségét méltatta. Mint mondta, Lengyelországból gyakran csodálattal figyelték Magyarország útját a szovjet elnyomástól a szuverén és büszke országgá válásig.
A lengyel és a magyar sorsok közös vonása, hogy szinte minden nemzedékben összefonódik”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt a közös keresztény értékrend és a két nép közötti szolidaritás alapozza meg. A lengyel politikus szerint vannak olyan értékek, amelyek nem képezhetik alku tárgyát. Beszédében bírálta a migrációs paktumot, az uniós centralizációs törekvéseket és a médián keresztüli társadalmi befolyásolást is. Kitért a külföldről finanszírozott médiumok és szervezetek szerepére, valamint összefogásra szólított fel annak érdekében, hogy a közép-európai országok megőrizzék szuverenitásukat.
Közép-Európában nincsenek kisebb nemzetek, csak kevésbé népes nemzetek”
– zárta beszédét.
A kongresszuson felszólalt Stumpf István, az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere is. A politikus súlyos és váratlan vereségnek nevezte a választási eredményt, és hangsúlyozta, hogy a nehéz helyzetbe került embereket nem szabad magukra hagyni.
Nem hagyunk senkit az út szélén”
– fogalmazott. Stumpf önkritikusan értékelte az elmúlt időszakot is. Szerinte a középosztály megerősödött, ugyanakkor „megbukott a NER rendszere”, mert a tisztességes polgári értékeket háttérbe szorította a kivagyiság, miközben megszűnt az érdemi kritika és visszacsatolás.
Úgy vélte, a kampány kontraproduktív volt, és a Fidesz elveszítette a Z-generáció támogatását is.
Pont a rendszerrel legjobban járó középosztály lázadt fel”
– mondta. A jövő feladatai között a nemzeti szuverenitás védelmét, a helyi közösségekkel való kapcsolat erősítését és a generációváltás felgyorsítását említette.
A parlament egy filmforgatási helyszín lett. Ebben főszereplő az új miniszterelnök”
– fogalmazott utolsó felszólalóként Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy Magyar Péter szerinte „az ellenzék ellenzékeként” viselkedik. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz migrációs politikáját továbbra is az egyik legsikeresebb kormányzati teljesítménynek tartja.
Gulyás Gergely szerint a Fidesz kormányzati teljesítményének egyik legerősebb területe a migráció kezelése volt. Úgy fogalmazott, hogy ha van ügy, amelyben a Fidesz „makulátlan”, akkor az a bevándorlás kérdése. Ennek kapcsán felidézte azokat a nemzetközi és hazai vitákat, amelyek az Orbán-kormány migrációs politikáját övezték az elmúlt években. Példaként említette a vitnyédi migránstábor ügyét is.
Elmondása szerint az Orbán-kormány taktikai okokból olyan kormányhatározatot fogadott el, amely a Brüsszel által kiszabott bírságok mérséklése érdekében befogadóállomás létrehozását vetítette előre Vitnyéden. Ez a terv végül nem valósult meg.
A frakcióvezető bírálta az ellenzéki sajtót is. Szerinte több olyan médium, amely korábban a kormány ellenőrzését tekintette feladatának, ma már nem ugyanazzal a szigorral vizsgálja a hatalom működését. Beszédében a jogállamiság kérdésére is kitért.
Úgy fogalmazott, hogy Magyarország a tizedik parlamenti választáson van túl, és immár hatodik alkalommal rendelkezik egy kormány kétharmados parlamenti többséggel, mégsem fordult elő korábban, hogy egy köztársasági elnököt politikai nyomásgyakorlással próbáljanak befolyásolni, vagy hogy visszamenőleges hatályú jogalkotás merüljön fel.
„Erre nemet kell mondani” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szerinte olyan határátlépésről van szó, amely veszélyes precedenst teremthet, hiszen ha egy politikai szereplővel meg lehet tenni, akkor később bárkivel meg lehet.
Elmondása szerint Magyarország GDP-je 130 milliárd euróról 270 milliárd euróra nőtt, az átlagbérek jelentősen emelkedtek, egymillióval többen dolgoznak, miközben 1,3 millióval csökkent a szegénységben élők száma.
Magyar Péternek is odaszúrt:
Olyan jól kormányoztunk, hogy a mostanság velünk olyan kritikus miniszterelnök is lelkes támogatója volt a Fidesznek.”
Gulyás szerint ugyanakkor az új kormány már most számos hibát követett el.
Ez az új kormány annyit hibázik már most is, hogy nagyon sok feladatunk lesz a következő években”
– mondta.
Megválasztották a bizottságok tagjait, az alelnököket és az elnököt
A kongresszus utolsó napirendi pontjaként ismertették a tisztújító szavazások eredményeit. Elsőként az Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottság tagjairól született döntés. Az érvényes szavazatok száma 740 volt. A testület tagjává választották Giró-Szász Jánost 728, Hegedűs Bulcsút 724, Kovács Zsoltot 695, valamint Mohácsy Istvánt 689 szavazattal.
A Felügyelő és Számvizsgáló Bizottság esetében 744 érvényes szavazatot adtak le. A küldöttek Kovács Balázs Norbertet 728, Dódity Gabriellát 726, Gerencsér Attilát 726, Szabó Zsoltot 722, míg Földesi Gyulát 698 szavazattal választották meg.
A Fidesz alelnökeiről 732 érvényes szavazat mellett döntöttek a küldöttek. A következő ciklusban Gál Kinga 701, Bóka János 711, Gyopáros Alpár 717, valamint Kreicsi Bálint 701 szavazattal töltheti be az alelnöki tisztséget.
A pártelnöki tisztségre egyetlen jelöltként Orbán Viktor pályázott. A kongresszuson 737 érvényes szavazatot adtak le, amelyek közül 729 támogatta a miniszterelnök újraválasztását. A küldöttek így ismét Orbán Viktort választották a Fidesz elnökévé. A politikus 1993 és 2000 között, majd 2003 óta megszakítás nélkül tölti be a pártelnöki tisztséget.
„22 évig vártunk erre a lehetőségre”
Orbán Viktor újraválasztásának bejelentését követően a kongresszus résztvevői állva, hosszan tartó tapssal köszöntötték a régi-új pártelnököt. Köszönőbeszédében a miniszterelnök megköszönte a küldöttek bizalmát, és felidézte, hogy politikai pályafutása során mindig a szuverén Magyarország megteremtését tekintette személyes küldetésének. Így fogalmazott:
A Fideszre és a KDNP-re is mindig úgy gondoltam, mint olyan közösségekre, amelyek képesek évtizedeket áldozni az életükből a szuverén Magyarországért.”
Orbán Viktor felidézte, hogy a Fideszt 1988-ban alapították, de szerinte hosszú időre volt szükség ahhoz, hogy Magyarország ne csak a szabadságát, hanem a szuverenitását is megszerezhesse.
22 évig vártunk arra, hogy a történelem ura megadja a lehetőséget, hogy a szabadság mellett a szuverenitást is megszerezhessük szeretett hazánknak”
– mondta. Hozzátette, előre tudta, hogy legalább húsz évre lesz szükség a célok megvalósításához, és azt is, hogy az út rendkívül nehéz lesz. Ennek kapcsán a migrációs válságot, a koronavírus-járványt és a háborút említette azok között a kihívások között, amelyekkel Magyarországnak szembe kellett néznie. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a választási vereség ellenére nincsenek kétségei azzal kapcsolatban, milyen irányt vehet az ország az új kormány alatt.
Nincsenek illúzióim, ismerem az ellenfelünket. Tudom, mi vár Magyarországra. A hatalomra jutott liberálisok kinyitják a kapukat, jönnek az idegenek, és kizsebelik Magyarországot”
– fogalmazott. A pártelnök beszédében kitért arra is, hogy azon fog dolgozni, hogy minél hamarabb megtörténjen a generációváltás, és új korszak kezdődjön a párt életében. Orbán Viktor szerint ezért kérte azt is, hogy ezúttal csak egy évre kapjon felhatalmazást a párt vezetésére.
Becsületbeli ügynek tartom, hogy a vereség után lemondjak, de ne álljak félre. És becsületbeli ügynek tartom, hogy a Fideszt rendezett, korszerűsített, győzelemre esélyes pártként adjam át a fiataloknak”
– mondta. A pártelnök hangsúlyozta, hogy politikai hitvallása nem változott meg a vereség után sem.
Nem akarok megváltozni. Nem akarok fordulatokat tenni. Soha nem hátrálok meg. Kuruc vagyok, és csak a nemzeti politika érdekel”
– jelentette ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy sem a pénz, sem a nemzetközi pozíciók, sem az elismerések nem tudják eltéríteni attól az úttól, amelyet eddig követett.
Van egy jó életrajzom. És biztosak lehettek abban, hogy nem a végén fogom elrontani”
– zárta beszédét a Fidesz újraválasztott elnöke.
A Fidesz 32. kongresszusát a HírTV élőben közvetíteni, amit itt tudnak nyomon követni:
