Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHa megszűnik a védett ár, egy újabb közel-keleti sokknak a hatása gyorsan megjelenhet a magyar kutakon – erről beszélt lapunknak Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai elemzője. Miközben a Tisza-kormány már a rendszer kivezetését készíti elő, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek ismét az olajárak emelkedésének veszélyét hordozzák magukban.
A következő időszak továbbra is rendkívül bizonytalan, több olyan kockázat is fennáll, amely ismét jelentősen felfelé hajthatja az olajárakat – mutatott rá lapunk megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai elemzője. Emlékezetes, Magyar Péter múlt hét szerdán bejelentette, mivel várhatóan már 10-15 forinttal a védett árak (benzin: 595, gázolaj: 615 forint) alá csökken az üzemanyagok ára a hazai töltőállomásokon, a kormány arról döntött, kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását az Országgyűlésnél, vagyis a védett ár kivezetését.
A Tisza-kormány láthatóan készpénznek vette, hogy az üzemanyagpiaci feszültségek feloldódtak. Csakhogy a hét végére a bizonytalanság nem csökkent. Épp ellenkezőleg: Izrael dél-libanoni akciói miatt meghiúsult a péntekre tervezett amerikai-iráni csúcs, szombaton pedig már olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a Forradalmi Gárda újra le akarja zárni a Hormuzi-szorost. Irán lépésére Washington válaszul a tengeri blokád visszaállításával fenyeget, ami miatt a globális ellátási láncok helyreállása hónapokat csúszhat.
Nettó energiaexportőr vagy nettó energiaimportőr?
Hortay Olivér szerint a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatban az első és legfontosabb kérdés, hogy az adott ország vagy régió nettó energiaexportőr vagy nettó energiaimportőr-e. Általánosságban elmondható, hogy a kínálati szűkületek és olajpiaci sokkok nyertesei azok az országok, amelyek nettó exportőrök, és amelyek exportját fizikailag nem akadályozza az adott geopolitikai esemény. Példaként megemlítette Kanadát, Norvégiát és Oroszországot, ők profitálhatnak egy ilyen helyzetből, hiszen magasabb árbevételt realizálhatnak az emelkedő világpiaci árak miatt.
Ezzel szemben a nettó importőr országok és régiók vesztesei az ilyen folyamatoknak, mivel a szűkülő kínálat és az átalakuló értékláncok miatt emelkednek a beszerzési költségeik.
A Hormuzi-szoros körüli konfliktus Magyarországot is érinti
Az Európai Uniót a Hormuzi-szoros körüli problémák elsősorban közvetetten érintik, mivel az ott áthaladó olaj és földgáz elsődleges célpiaca Ázsia – ezt magyarázza azt is, hogy az elmúlt hónapokban több ázsiai országban komolyabb ellátási nehézségek jelentkeztek, mint Európában. Ugyanakkor a nyersolaj és a cseppfolyósított földgáz világpiaci termékek, ezért az árak emelkedése végső soron Európában is megjelenik.
Magyarország kis, nyitott gazdaság, amely energiaigényének jelentős részét importból fedezi, így a világpiaci olaj- és gázárak emelkedése nálunk is érezteti hatását. Emiatt az ilyen fejlemények összességében negatívan érintik hazánkat
– hangsúlyozta a szakértő.
Emlékeztetett ugyanakkor, fizikai ellátási problémák Magyarország esetében nem alakultak ki, mivel energiaimportunk túlnyomó része nem a Közel-Keletről érkezik. A beszerzési költségek azonban átmenetileg emelkedtek, az elmúlt egy hétben mégis, a Hormuzi-szoros újranyitásával kapcsolatos pozitív várakozások jelentős korrekciót eredményeztek az olaj- és gázpiacokon. – Ez Magyarország számára kedvező fejlemény volt, amit a forint erősödése is jelzett. A nagy kérdés most az, hogyan alakul a helyzet a következő napokban és hetekben. Az elmúlt időszakban gyakran óráról órára érkeztek egymásnak ellentmondó hírek a térségből – magyarázta.
Nem biztos, hogy olyan jó ötlet a védett ár kivezetése
Hortay Olivér szerint a közel-keleti helyzet alakulása a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló vita szempontjából is kulcskérdés, ugyanakkor nem csak az befolyásolja: az elmúlt hetekben az Egyesült Államok és Kína jelentős stratégiai készletfelszabadítással növelte a kínálatot, ami mérsékelte az árakat, ugyanakkor egyelőre nem látható, hogy ez a gyakorlat meddig folytatódik. Mint mondta, sok a kockázat, amelyek felhajthatják az olajárakat. Szerinte akik ellenzik a védett ár kivezetését, ezért tartanak attól, hogy egy újabb világpiaci ársokk nagyon gyorsan megjelenhetne a magyar benzinkutakon is.
Ha ugyanis megszűnik a védelmi mechanizmus, a nagykereskedők és a kiskereskedők gyakorlatilag naponta módosíthatják áraikat, így a piaci mozgások elméletileg nagyon gyorsan megjelenhetnek a töltőállomások végfelhasználói áraiban
– magyarázta.
A kritikusok szerint ezért célszerűbb lenne megvárni, amíg csökkennek a közel-keleti geopolitikai kockázatok és kiszámíthatóbbá válik a helyzet. Hortay Olivér felhívta a figyelmet a Tisza érvelésére is, miszerint amennyiben újabb piaci sokk következne be, szükség esetén ismét be lehetne avatkozni, és vissza lehetne vezetni az intézkedést. – A kérdés azonban az, hogy erre a kormány képes lenne-e kellő gyorsasággal reagálni – jegyezte meg a szakértő.
