Így fog működni Magyar Péter politikai furkósbotja

„A Tisztítótűz művelettel Magyar Péter egy új rezsimet épít, a globalista NER-t” – mutatott rá az Origo megkeresésére Kiszelly Zoltán. A politológus szerint az Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) nem csupán korrupcióellenes hivatal, hanem a nemzeti tőkésosztály gazdasági hátországának meggyengítésére is alkalmas eszköz.

– A jakobinusok is így kezdték: lefejezték az arisztokratákat és elvették az egyházi vagyont, hogy ne tudjanak támogatni anyagilag semmilyen erőt, amely szembeszállhatna a hatalmukkal – mutatott rá az Origónak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozása kapcsán Kiszelly Zoltán. A Századvég politológusa kifejtette: a Tisza-kormány a médiatörvénnyel a közszolgálati médiát veszi át, az NVVH-val pedig a nemzeti tőkésosztály gazdasági mozgásterét szűkíti, miközben megfélemlíti annak szereplőit azzal, hogy bárkit eljárás alá vonhat.

Magyar Péter bejelentette az NVVH megalakulását (Fotó: Polyák Attila)

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a miniszterelnök az Országgyűlés hétfőre összehívott rendkívüli ülésén bejelentette, megindítják a „Tisztítótűz-műveletet”, amelynek célja elvileg a korrupció felszámolása. Ennek a műveletnek központi szereplője az NVVH, amelynek törvénytervezetét a kormány már társadalmi egyeztetésre is bocsátotta. Az új szervezetnek igencsak széles jogköre lesz: az egyik csoportja például büntetőeljárást megelőző ügycsoport kockázatelemzést fog végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba – ehhez pedig a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is felhasználhatják, sőt: indíthat majd közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is.

Az NVVH pontos tájékoztatást kap majd a NAV-tól azokról a cégekről is, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik, emellett pedig vizsgálhatná az állami és önkormányzati intézmények gazdálkodását, a közpénzek és támogatások felhasználását, az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek vagyonkezelését, valamint az uniós forrásból megvalósuló korábbi, folyamatban lévő vagy tervezett projekteket.

Demokráciákban szokatlan, inkább Keleten jellemző 

Kiszelly Zoltán szerint az NVVH intézménye a nyugati demokráciákban igencsak szokatlan, mivel ott a korrupció elleni fellépést jellemzően a meglévő hatóságok – a rendőrség, az ügyészség vagy az adóhatóság – végzik. Hasonló szervezetek inkább Kelet-Európában működnek, például Romániában, ahol szerinte a korrupcióellenes hatóságot „politikai furkósbotként” használták. Példaként említette a román korrupcióellenes hatóság egykori vezetőjét, Laura Codruța Kövesit, aki szerinte a szervezetet az előző ciklus politikusainak „elpucolására” használta, és még olyan székely polgármestereket is letartóztattak, akik nem voltak korruptak.

A politológus szerint a román példa azt mutatja, hogy egy korrupcióellenes hatóság könnyen túlmutathat eredeti feladatán: Kelet-Európában az ilyen intézményeknél joggal merül fel a gyanú, hogy a nemzeti tőkésosztályt és a nemzeti érdeket képviselő politikusokat korrupciós vádakkal hiteltelenítsék és „eltakarítsák az útból”. Szerinte ha ez megtörténik, akkor a globalista érdekeket jobban szolgáló politikusok maradhatnak hatalmon, miközben a nemzeti tőkésosztály „takaréklángra kerül”, ami a nemzetközi vállalatok erőfölényét erősítheti.

A korrupciós vád igazából csak egy politikai termék

Kiszelly Zoltán úgy véli, Romániában is ez a folyamat zajlott le: az alternatív politikai erők háttérbe szorítása után a kormányok „botladoznak”, az uniós pénzek jelentős része gyorsan visszaáramlik Nyugat-Európába, miközben az ország eladósodása is jelentősen nőtt. Szerinte a korrupciós vádak igazából csak politikai terméket jelentenek, amelyeket csakúgy mint Romániában, Magyarországon is keretezésre fogják használni. – Hiszen ki akar korrupt lenni, vagy a maffiához tartozni? – mutatott rá, majd kiemelte: ez a Rákosi-éra szellemiségét tükrözi, csak kicsit más szóhasználattal:

„Magyarul, aki kritizálja az új rezsim kiépítését, az most nem Tito kutyája, meg a CIA ügynöke, hanem maffiózó”.

A szakértő emlékeztetett Magyar Péternek egy, a kampányban tett kijelentésére, miszerint olyan választási rendszert szeretnének, amiben nagyon nehéz lesz ezentúl kétharmadot szerezni. Ebből pedig szerinte világosan látszik, mi a Tisza-kormány hátsó szándéka: kétharmados többségével megteremti az „új rezsim” intézményi és jogi kereteit, miközben az új választási szabályok mellett később már nehezebbé válik a kétharmad megszerzése. Az így kialakított rendszer pedig egészen addig fennmaradhat, amíg egy másik politikai erő – nehezebb körülmények között – nem tud ismét kétharmados felhatalmazást szerezni.

A Tisztítótűz művelettel Magyar Péter egy új rezsimet épít, a globalista NER-t. Ha a nemzeti tőkésosztályt letekerik, akkor nem fogják tudni mecénásként támogatni az alternatívákat. És mindegy, hogy ezt Fidesznek hívják vagy másnak

 – mutatott rá Kiszelly Zoltán.