Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu– Egy olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, amelyre a rendszerváltozás óta nem volt példa – jelentette ki Gulyás Gergely a parlament keddi ülésén, ahol a tizenhetedik Alaptörvény-módosításról vitáztak a képviselők. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: 1990 óta Magyarországon demokratikus körülmények voltak, a jogszabályok megfeleltek a demokrácia követelményeinek. Olyan, amely alapvető demokratikus értéket számolt volna fel, a kommunista diktatúrában volt utoljára. Amit most a Tisza képviselői előterjesztettek Alaptörvény-módosításként, ebbe a körbe tartozik – mutatott rá.

A frakcióvezető elmondta: a javaslatnak van olyan része, amit nem tart a demokratikus értékekkel szembemenőnek, és van, amelyet semlegesnek tart. Azonban a javaslat nagy része azt hozná vissza, amin egyszer már túl voltunk – mutatott rá.
Ez nem sérelme a jogállamnak, hanem a vége
– jelentette ki a javaslattal kapcsolatban Gulyás Gergely.
Rétvári Bence a felszólalását azzal kezdte, hogy tulajdonképpen Tarr Zoltán „örökbecsű mondatát” is belevehették volna az Alaptörvénybe: „választást kell nyerni, utána mindent lehet.” A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis az Alaptörvény tizenhetedik módosítása ennek a mondatnak a részletes kifejtése.
– Jogállamot nem lehet helyreállítani nem jogállami eszközökkel, demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával – jelentette ki Toroczkai László. A Mi hazánk frakcióvezetője emlékeztetett: már egy korábbi vitában felvetette Magyar Péternek, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy a Tisza Párt valamiféle jakobinus diktatúrát kezd építeni, a javaslatot elolvasva pedig ez egyre jobban megerősítést nyer.
Felhívom az önök figyelmét, hogy általában az ilyen típusú elképzelések a történelemben mindig úgy végződtek, hogy a guillotine alá már nem csak a politikai ellenfelek kerültek, hanem a végül azok is, akik elindították ezt a folyamatot
– figyelmeztette a tiszás képviselőket. Hozzátette: előbb-utóbb a Tisza Párt fog szembesülni azzal, hogy „mekkora őrültséget csinálnak most”.
A Tiszának sietős az Alaptörvény-módosítás
Emlékezetes, hogy sürgősségi indítványt nyújtott be a kormány nevében Ruff Bálint az Országgyűléshez hétfőn, hogy egy nappal később, már a keddi ülésnapon tárgyalhassák az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta a sürgős tárgyalást, hogy minél előbb el tudják fogadni az Alaptörvény-módosítást.
A módosító javaslat több olyan pontot is tartalmaz, amelyekről a Tisza-kormány és Magyar Péter is régóta beszél. Szerintük ezekkel a döntésekkel a demokráciába vezetik vissza hazánkat, sokan viszont arra figyelmeztetnek, hogy mindez inkább csak a jogállamiság lebontására alkalmas, és arra, hogy amíg például Sulyok Tamással foglalkoznak, addig is fent lehet tartani a látszatkormányzást, és nem kell valódi intézkedésekkel foglalkozni.
A tizenhetedik Alaptörvény-módosítási javaslat főbb pontjai:
- megszűnik a köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása,
- a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása,
- a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása,
- legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő,
- az Alkotmánybíróságnál 70 éves életkori határ bevezetése, a testület újra vizsgálódhat költségvetési és adóügyekben,
- a sarkalatos törvények körének szűkítése.
Tüntetést szerveznek a Tisza önkényuralmi törekvései ellen
A Magyar Péter által benyújtott tizenhetedik Alaptörvény-módosítás sokak szerint lebontja a jogállamot és intézményesíti az önkényt. Egy tollvonással váltanák le a köztársasági elnököt, menesztenék az alkotmánybírákat és korlátoznák a szabad választójogot. Éppen ezért a Fidesz tüntetést szervez „Stop Önkény!” elnevezéssel a Tisza-kormány önkényuralmával szemben.
A tüntetés július 9-én, csütörtökön 18 órakor kezdődik majd a Sándor-palota mellett.
A Tisza minden határt átlép: emberit, erkölcsit, jogállamit – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor a közösségi oldalán a tüntetéssel kapcsolatban. A Fidesz elnöke arra is rámutatott, hogy a magyar választók nem erre adtak felhatalmazást. A korábbi miniszterelnök közölte: a jogállamiság sárba tiprása nem visz közelebb a szeretetországhoz.
A tüntetést Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet Rétvári Bencével, a KDNP frakcióvezetőjével közösen tartott. A két frakcióvezető a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:
a javaslat a köztársasági elnöki intézmény elleni támadás, ezért Alaptörvény-ellenesnek és elfogadhatatlannak tartják.
Gulyás Gergely botrányosnak nevezte a módosító javaslatot, és megjegyezte, hogy soha senki nem élt vissza ilyen módon az alkotmányozó többséggel. A tervezet kapcsán kiemelte, hogy
- korlátozza a választójogot,
- lefejezi az alkotmánybíróságot, továbbá
- megszünteti a nemzeti vagyon eddigi minősített védelmét, illetve
- a termőföldekre vonatkozó kétharmados szabályokat is kiiktatja.
Mint jelezte, az alkotmánybírósági hatáskörök helyreállítása az egyetlen előremutató része a javaslatnak.
Magyar Péter régóta támadja Sulyok Tamást
Emlékezetes, Magyar Péter már a választás estéjén Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondását követelte. Később a miniszterelnök felszólította az államfőt, hogy május 31-ig hagyja el hivatalát. Bár a miniszterelnök által önkényesen kijelölt időpont lejárta után Magyar Péter tempót váltott a fenyegetőzéssel, Sulyok Tamás továbbra is kitart, és nem enged a megfélemlítésnek.
A kormányfő egyre agresszívabb hadjárata a köztársasági elnök ellen több szakértő szerint az alkotmányos államberendezkedést fenyegeti.
A Tisza-kormány ugyanis nem alkalmazza azt a megfosztási lehetőséget, amelyet az Alaptörvény biztosít, hiszen ahhoz Sulyok Tamásnak szándékosan meg kellene sértenie az Alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve szándékosan bűncselekményt kellene elkövetnie.
A megfosztás helyett ezért alkotmánymódosítással akarja elérni a célját a Tisza.
Magyar Péter kíméletlen követelőzését még Brüsszelben is észrevették, a gyakorlatilag szócsövükként működő Politico rá is mutatott, hogy lehet még gondja ebből a miniszterelnöknek. A terve olyan jogállamisági kérdéseket vethet fel, amelyek akár ismét az európai uniós források befagyasztásához vezethetnek.
A jelenleg külföldön tartózkodó Magyar Péter még most is üzent a közösségi oldalán keresztül. „Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a Tisza megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem” – írta a miniszterelnök.