Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÖsszesen 180 törvény módosítására lesz szükség, ha az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását, amely ismét megyékre változtatná a vármegyéket, a főispánok helyére pedig újra a kormánymegbízottak kerülnének. A névváltozás az intézményeket, nyilvántartásokat és táblákat is érinti, a költségek pedig akár jóval meghaladhatják a hivatalosan becsült összeget.
A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezete szerint 180 törvényben kell átvezetni a változásokat, amennyiben az Országgyűlés megszavazza az Alaptörvény szombaton benyújtott módosítását. Magyar Péter a döntést így indokolta:
Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség.”
Csak az elnevezések változnak
A most benyújtott javaslat kizárólag az átnevezésekről rendelkezik, vagyis a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladat- és hatásköreit nem érinti.
A hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés 557 millió forintos kiadással járhat, ugyanakkor nem derül ki pontosan, hogy ez milyen költségelemeket foglal magában.
A Telex szerint az Alaptörvény módosításának elfogadása esetén később számos kormányrendeletet is át kell majd írni.
A korábbi átnevezést is hatalmas adminisztráció követte
A vármegye és főispán elnevezést az Országgyűlés 2022-ben vezette be, a módosítások pedig 2023. január 1-jén léptek hatályba. Akkor a Wolters Kluwer összesítése szerint 1172 jogszabály módosítására volt szükség, miközben a változásokat intézménynevekben, hivatalos iratokban, táblákon, informatikai rendszerekben és nyilvántartásokban is át kellett vezetni.
Ahogyan arról az Origo beszámolt, a korábbi átállás költségei is jelentősek voltak: Akkor a megye helyett a vármegye kifejezést kellett átvezetni jogszabályokban, intézménynevekben, hivatali dokumentumokban, bélyegzőkön, táblákon és informatikai rendszerekben is, most ugyanezt kell visszacsinálni. A Magyar Közút csak a vármegyehatár-jelző táblák cseréjére mintegy 36 millió forintot fordított, miközben a korábbi „megye” feliratú táblákat időközben leselejtezték. Emellett a választási informatikai rendszerek módosítása is több tíz millió forintos kiadást jelentett.
Mindezek alapján a mostani visszanevezés teljes költsége akár a milliárdos nagyságrendet is elérheti.
Lapunk megkereste a Belügyminisztériumot is azzal a kérdéssel, hogy a vármegyék megyékre történő visszanevezése pontosan mekkora költséget jelenthet az államnak. Válaszuk a cikk megjelenéséig nem érkezett meg.
