Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz-frakció

Tuszon Bence fideszes képviselő szerint „nincs rendben, hogy társasházakat eltiltsanak a jogszerű bevételüktől, hogy kötelező egyeztetéseket csak úgy mellőzzenek, hogy civil szervezeteket utólag eltiltsanak attól, hogy pályázatokon induljanak. Az sincs rendben, hogy bárkit bármikor rá lehet arra kényszeríteni, hogy politikai színjátékban vegyen részt, és mondjuk oda lehet rángatni, akár erővel is egy vizsgálóbizottság elé.” Az Alkotmánybírósághoz több mint 100 oldalas beadványt küld a Fidesz.

Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz-frakció – jelentette be Tuzson Bence fideszes képviselő, korábbi igazságügyi miniszter. Mint fogalmazott, „nincs az rendben, hogy társasházakat csak úgy eltiltsanak a jogszerű bevételüktől, hogy kötelező egyeztetéseket csak úgy mellőzzenek, hogy civil szervezeteket utólag eltiltsanak attól, hogy pályázatokon induljanak. Az sincs rendben, hogy bárkit bármikor rá lehet arra kényszeríteni, hogy politikai színjátékban vegyen részt, és mondjuk oda lehet rángatni, akár erővel is egy vizsgálóbizottság elé.” 

Tuzson Bence bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz - Fotó: Ladóczki Balázs

Tuzson Bence úgy fogalmazott: „Magyar Péter saját hatalmi önkényének kiépítésén dolgozik. Ennek érdekében erőszakos, a jogállami elveket súlyosan sértő intézkedéseket hoz, és kísérletet tesz Magyarország alkotmányos berendezkedésének szétverésére.” Hozzátette: „felelősségünk, hogy a magyar emberek érdekében fellépjünk ezzel a folyamattal szemben, és megvédjük őket a hatalmi önkény következményeitől. Ha az alkotmányellenes rendelkezések korrekcióját parlamenti eszközökkel nem tudtuk elérni, más alkotmányos eszközöket kell igénybe vennünk.” Emlékeztetett rá, hogy a beadványaikban egyetlen olyan kifogás sincs, amelyet az országgyűlési viták során ne mondtak volna el, vagy amelyre ne hívták volna fel a kormány figyelmét. Mindezek ellenére az alkotmányellenes rendelkezéseken nem változtattak.

Ezért kezdeményezik:

• a Magyarország szuverenitását feladó, cinikusan az „uniós forrásokra” hivatkozva elfogadott törvény, valamint az Alaptörvény tizenhatodik módosításának;
• a vizsgálóbizottságok működését és kényszerjogköreit átalakító törvénynek;
• a közmédia átalakításáról szóló törvénynek;
• a politikai reklámokkal és hirdetésekkel összefüggő törvénynek

az alkotmányossági vizsgálatát.

Az Alkotmánybíróságra több mint 100 oldalas beadványt küld a Fidesz

A több mint százoldalnyi beadványokban részletesen bemutatják, hogy az érintett rendelkezések, illetve egyes esetekben a jogszabályok elfogadásának módja miért sérti az Alaptörvényt, és hogyan veszélyezteti a magyar emberek jogait és érdekeit.

Tuzson Bence megjegyezte: mielőtt Magyar Péter „ismét telekiabálná a közösségi médiát, felhívjuk a figyelmét egy egyszerű tényre”, miszerint a Fidesz pontosan azt teszi, ami egy ellenzéki párt feladata egy európai demokráciában. Ha alkotmánysértést észlel, a magyar emberek védelmében az Alkotmánybírósághoz fordul, és kéri az alkotmányellenes szabályok megsemmisítését. „Magyar Péter ezt a jogot csak akkor vitathatná el az ellenzéktől, ha már az önkény látszatát sem akarja elkerülni. Persze Magyar Péter minden nap képes valami újat mutatni…” – tette hozzá. 

A fideszes képviselő bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság betölti alkotmányos szerepét, kizárólag az Alaptörvény alapján dönt, és a beadványok elbírálása során nem enged Magyar Péter politikai nyomásgyakorlásának.

Mint arról az Origo beszámolt, az Országgyűlés június 26-án elfogadta az Országgyűlés a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmáról szóló törvénymódosítást, a javaslatot 145 képviselő szavazta meg, 39 voksolt ellene. A Tisza három képviselője által benyújtott kezdeményezés a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény kiegészítéseként megtiltja olyan politikai reklám terjesztését, amely az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.

Szintén döntött arról az Országgyűlés, hogy a vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a testület elnöke határozatában erre kötelez. Pénzbírságot is ki lehet szabni azokkal szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibájukból nem tesznek eleget. A törvény emellett lehetővé teszi az elővezetés elrendelését azok esetében, akik szabályszerű idézés ellenére ismételten vagy nyilvánvalóan rosszhiszemű módon maradnak távol a bizottság üléséről. Az elővezetés kizárólag törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén történhet, bírói kontroll mellett.

Még a TASZ is kritikát fogalmazott meg

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet kritikát fogalmazott meg a törvénymódosítással kapcsolatban, szerintük a szankciók aránytalanok, mert politikailag motiváltan felállított bizottságokról van szó, ahol politikusok tesznek fel kérdéseket, ami ugyan helyénvaló, de egy polcon kezelni az igazságszolgáltatással, nem megfelelő.

A TASZ álláspontja szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok nem bíróságok, mégis aránytalanul szigorú eszközöket kapnának.

Miközben a bizottságok nem büntetőeljárásokat folytatnak le és nem egyedi jogi felelősséget vizsgálnak, hanem rendszerszintű problémákat és politikai felelősséget akarnak feltárni, azok, akik akadályozzák a bizottság munkáját, igazságszolgáltatási szintű kötelezettségekkel és következményekkel találhatják szemben magukat, ami eléggé aránytalan.