Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKiszámítható, átlátható és értékalapú gyógyszerbefogadásra van szükség Magyarországon – hangsúlyozta közösségi oldalán Hegedűs Zsolt, egészségügyi miniszter. Hozzátette: a magyar gyógyszerbefogadási rendszer az elmúlt 16 évben nem működött kellően kiszámíthatóan és átláthatóan. A kialakult helyzetért az egészségpolitikai döntéshozókat és egyes gyógyszergyártókat is felelősség terheli.

Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években az új gyógyszerek befogadásáról rendszertelenül, gyakran hosszú késedelmek után születtek döntések. Az egyedi méltányossági rendszer sok esetben a rendszerszintű támogatás helyébe lépett, miközben nem biztosított megfelelő árkontrollt és átláthatóságot. Az úgynevezett biohasonló gyógyszerek szélesebb körű alkalmazását sem segítették kellően a finanszírozási protokollok. A döntések szakmai szempontjai, valamint a támogatási kérelmekhez benyújtott tudományos bizonyítékok sem váltak a betegek, az egészségügyi dolgozók és a nyilvánosság számára megfelelően hozzáférhetővé.
Hegedűs Zsolt szerint megkerülhetetlen egyes gyógyszergyártók felelőssége
Egyes gyógyszergyártók felelőssége azonban szintén megkerülhetetlen. Magyarországon több olyan gyógyszer is jelentős, akár több milliárd forintos forgalmat ér el az egyedi méltányossági rendszeren keresztül, amelynek gyártója hosszú időn keresztül nem kérelmezi a társadalombiztosítási befogadást. Ezekben az esetekben a támogatás késedelme nem kizárólag az állami döntéshozatalból, hanem a gyártó üzleti döntéséből is következik – közölte.
A nemzetközi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy egyes közép- és kelet-európai országok bizonyos innovatív terápiákért magasabb egy betegre jutó összeget fizethetnek, mint a gazdagabb nyugat-európai államok. Indokolt megvizsgálni, hogy Magyarországon mely terápiás területeken okoznak hasonló méltánytalanságot a gyártói árképzési stratégiák.
A gyógyszerbefogadási rendszerben is nagyobb átláthatóságra volna szükség
Az innovatív gyógyszergyártók eddig csak korlátozottan működtek együtt abban, hogy az ártámogatási kérelmekben szereplő klinikai és egészség-gazdaságtani bizonyítékok szélesebb körben megismerhetők legyenek. A 2025 júniusában megjelent szakmai irányelv szerint e bizonyítékok meghatározott körének nyilvános hozzáférhetőségét biztosítani kell. A nagyobb átláthatóság megmutathatná, hogy egy új gyógyszer milyen többlet-egészségnyereséget nyújt a már támogatott kezelésekhez képest, és azt is, hogy ez a többletérték mennyire bizonyított vagy bizonytalan.
Hegedűs Zsolt szerint a magyar egészségügyi közkiadások nemcsak az európai uniós, hanem a visegrádi országok átlagától is elmaradtak a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt. Ugyanakkor a gyógyszerek és gyógyászati eszközök a teljes magyar egészségügyi kiadáson belül az uniós átlagnál nagyobb arányt képviselnek. Ezért az egészségügyi források növelése mellett arra is szükség van – tette hozzá –, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a betegek számára legtöbb egészségnyereséget biztosító beavatkozásokra fordítsuk – hangsúlyozta.
Hegedűs Zsolt szerint fontos feladat:
- a szakdolgozói bérek rendezése
- az alapellátás megerősítése és
- a gyógyszerfinanszírozás korszerűsítése – számos más kiemelt egészségügyi terület fejlesztésével párhuzamosan.
Azt ígérik, növelni fogják az egészségügyre fordított közkiadásokat
A miniszter ígéri: a kormány és az Egészségügyi Minisztérium növelni fogja az egészségügyre fordított közkiadásokat. A gyógyszerfinanszírozásban értékalapú, betegközpontú rendszert vezetnek be, amely az egyedi méltányosság helyett a kiszámítható, rendszerszintű támogatást helyezi előtérbe.
A gyógyszerek árát az általuk nyújtott bizonyított egészségnyereséghez fogják viszonyítani. Ha egy kezelés hatásosságával kapcsolatban jelentős bizonytalanság áll fenn, vagy az ára nem áll arányban a valós értékével, eredményalapú és más kockázatmegosztási megállapodásokat kötnek azokkal a gyártókkal, amelyek hajlandók a magyar betegek érdekében együttműködni.
Hegedűs Zsolt kitért rá: fokozzák a gyógyszerfinanszírozási döntések átláthatóságát, és hozzáférhetővé teszik a támogatási kérelmekhez kapcsolódó tudományos bizonyítékok meghatározott körét. Nyilvánosságra hozzák azt is, hogy az egyes gyártók az európai forgalomba hozatali engedély megszerzését követően mennyi idő elteltével kérelmezik gyógyszereik magyarországi közfinanszírozását.
Mint arról az Origo beszámolt, a miniszter szerint még idén legalább 20-25 százalékkal emelhetik az egészségügyi szakdolgozók bérét, ennek alapját pedig az uniós pénzek adhatják. Hegedűs Zsolt a várólisták rövidítését a csípő- és térdprotézis-beültetéseknél kezdi, ezért miniszteri biztos fog felelni.