Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHetek óta találgatások övezik, hogy a Tisza-kormány célkeresztjébe került-e Hernádi Zsolt és a Mol vezetése. A kormány most először egyértelműen reagált a pletykákra, miközben a kabinet és az energiaóriás viszonya továbbra is feszültnek tűnik.
A Tisza-kormány hivatalba lépése óta több konfliktus is kialakult a Mol és a kabinet között, ezért egyre több találgatás látott napvilágot arról, hogy személyi változások is következhetnek a vállalat élén. A csütörtöki kormányzati tájékoztatón azonban a kormányszóvivők azt jelezték:
Egyelőre nincs napirenden a Mol vezetésének leváltása, és a kormány nem tárgyalt ilyen javaslatról.
Ugyanakkor több ellentmondás is övezi a Tisza és a Mol kapcsolatát.
Feszülten indult a Tisza-kormány és a Mol kapcsolata
A két fél viszonya már a kormány megalakulását követően feszültté vált.
Az első komoly konfliktust az MCC-nek szánt 25 milliárd forintos osztalék ügye okozta,
amikor Magyar Péter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter és Kármán András pénzügyminiszter egyeztetett Hernádi Zsolttal. A találkozót követően a miniszterelnök maga jelentette be, hogy a Mol igazgatósága harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni, ami a piaci szereplők szerint jelentősen megmozgatta a vállalat részvényeinek árfolyamát – számolt be a Világgazdaság. Azóta újabb vitapontok is megjelentek: a sajtó szerint a kormány szigorítaná az orosz olajon keletkező extraprofit megadóztatását is, ami további feszültséget okozhat a kabinet és az energiaóriás között.
Már a kampány alatt is felmerültek kérdések a Mol jövőjéről
A Mol jövőjével kapcsolatos találgatások azonban nem a kormány megalakulása után kezdődtek. Ahogyan azt lapunk is megírta, Csercsa Balázs, a Tisza egykori egyházügyi munkacsoportjának vezetője már a kampány idején, márciusban is több, a párt számára kellemetlen állítást fogalmazott meg. Az M1 48 perc című politikai háttérműsorban adott interjújában arról beszélt, hogy egy általa ismertetett dokumentum szerint
a Tisza-kormány 2028 végéig értékesítené az állami tulajdonban lévő Mol-részvényeket, valamint privatizálná az MVM legalább 75 százalékát.
Magyar Péter ezeket az állításokat következetesen cáfolta. Csercsa arról is beszélt, hogy a kampány során személyes feszültség alakult ki Magyar Péter és Hernádi Zsolt között.
Felidézte az esztergomi kampányrendezvényt, amikor Magyar Péter a színpadról szólt oda a téren tartózkodó Mol-elnöknek.
A volt tiszás politikus szerint ez arra utalhatott, hogy a pártnak már korábban is voltak elképzelései a Mol jövőjéről. Beszélt egy állítólagos Tisza-Európai Néppárt-megállapodásról is, amelynek létezését nyilvánosan nem támasztották alá.
Célkeresztben Hernádi Zsolt
Az elmúlt hetekben nemcsak a Mol gazdasági helyzete, hanem Hernádi Zsolt személye is a figyelem középpontjába került. A magyar sajtóban ismét előkerült a horvát korrupciós ügy, amelyben továbbra is érvényben van a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát és európai elfogatóparancs, noha a Fővárosi Törvényszék idén márciusban jogerősen megtagadta a horvát ítéletek magyarországi elismerését.
A Telex szerint a Tisza környezetében is felmerült, hogy a párt által hirdetett rendszerváltás hitelességét gyengítené, ha Hernádi Zsolt maradna az ország egyik legnagyobb vállalatának élén.
A találgatásokra végül a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón reagált először hivatalosan a kabinet:
A gazdasági miniszter úr nem tett le ilyen javaslatot a kormány asztalára, úgyhogy erről nincs döntés.”
Magyar Éva kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a Tisztítótűz program elsődlegesen a közpénzekkel való visszaélések feltárását szolgálja, és a Mol vezetésével kapcsolatban nem született kormányzati döntés. Köböl Anita is megerősítette, hogy a program jogi eljárásokat jelent, és jelenleg nincs napirenden a Mol felső vezetését érintő változtatás. A mostani kormányzati kommunikáció alapján tehát a Hernádi Zsolt leváltásáról szóló találgatások egyelőre nem igazolódtak be.
A Mol és a Tisza-kormány kapcsolata tehát továbbra sem nevezhető felhőtlennek. Gazdaságpolitikai viták és kölcsönös bizalmatlanság jellemzi a viszonyt, ám a kabinet most egyértelművé tette: jelen állás szerint nem készül személyi változás a vállalat élén – de hogy ez meddig marad így, azt a következő hónapok döntései határozzák meg.
