Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA parlament újabb rendkívüli ülése, amelyet a kormány kezdeményezett, Magyar Péter miniszterelnök, majd a frakciók napirend előtti felszólalásaival indult. A képviselők döntöttek arról, hogy ki helyettesíti Forsthoffer Ágnest és veszi át az Országgyűlés elnökének feladatait. Erre azért van szükség, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hétfőn hatályba lépett rendelkezése miatt Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása megszűnt, és Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit.

Mi történt a hétfői ülésnapon?
- Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az ülés: szerinte az új köztársasági elnök feltétel nélkül szeresse a hazát, és nem lesz olyan jelölt, aki mindenkinek megfelel. Polgár Juditról nem beszélt
- A miniszterelnök azt ígérte: a kormány ki fogja vizsgálni Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter minden, a BYD Magyarország beruházásához kapcsolódó döntését
- A Tisza-frakció egyhangú álláspontja, hogy Polgár Judit a legalkalmasabb köztársaságielnök-jelölt
- Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szürreálisnak nevezte a kormányfő szavait, és azt javasolta, cserélje le a beszédíróit
- Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője arra emlékeztetett: Magyar Péter még állva tapsolt, amikor Novák Katalin lett az államfő
- Gulyás Gergely eleinte nem volt jelen az ülésteremben, Bóka János Fidesz frakcióvezető-helyettes jelezte: az ellenzéki párt nem fog részt venni a köztársasági elnök megválasztásában, mert politika színháznak tartják
- Pócs János okosszemüvegben ment az ülésre, Magyar Péter szóvá is tette
– Történelmünk legnagyobb eredményei akkor születtek, amikor a magyarok megtalálták a közös hangot – jelentette ki Magyar Péter a parlament rendkívüli ülésén. A miniszterelnök több példát is említett rá, köztük Magyarország NATO-csatlakozását. Az egyetértés nem azt jelenti, hogy nincsenek viták, ez a nap is ilyen – tette hozzá.

Ezek után a korábbi Orbán-kormányt vádolta, ezzel igazolta az Alaptörvény-módosítást.
A miniszterelnök állítása szerint Magyarország minden beruházót vár, akik munkahelyet teremtenek és fejlesztik a gazdaságot. Kitért arra is, hogy adóreformokat terveznek, mások mellett megadóztatják a szennyező cégeket. Ezek után azzal támadta Szijjártó Pétert, hogy minden mozdulatát meg fogják vizsgálni, amit a BYD-val kapcsolatban tett.
Az oktatással kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, hogy a gyermekeink jövője a legfontosabb, amiben nem lehet vita a kormánypárt és az ellenzék között. Majd ismét vádolni kezdte a korábbi kormányt, a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy magára hagyták a közszolgáltatásokat. A nemzet biztonságáról is megemlékezett Magyar Péter: szerinte a határon túli magyarok biztonsága és jogai is beletartoznak a nemzet biztonságába.
A miniszterelnök szerint történelmi pillanatokat élünk.
– Versengjünk, vitatkozzunk, örüljünk az élénk közéleti vitáknak, mert ez érték. De minden vita mellett tegyük fel a kérdést: mi a magyar érdek? – mondta.
Magyar Péter újra ígéretet tett a társadalmi egyeztetésre
Két hét híján 36 évvel ezelőtt választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot – idézte fel Magyar Péter. Majd azt állította, hogy a mostanáig megválasztott hét köztársasági elnök majdnem mindegyikét a politikai elit paktumaként választották meg.
Az alkotmányozási folyamat végéig átmeneti köztársasági elnököt választ az Országgyűlés – közölte a kormányfő. Majd újra megígérte: a következő, az új szabályok szerint megválasztandó köztársasági elnök hivatalba lépését hosszas társadalmi egyeztetés, vita fogja megelőzni.
Azonban nem lesz olyan jelölt a köztársasági elnöki tisztségre, aki mindenkinek megfelel
– jelentette ki Magyar Péter. Ezek után újra a vita fontosságát igyekezett hangsúlyozni a miniszterelnök, szerinte nem szabad ítélőszékké, zsűrivé válni akkor sem, amikor a köztársasági elnök személyéről van szó. Felidézte, hogy az elmúlt napokban a Tisza Párt támogatói között hatalmas vita alakult ki Polgár Judit jelölése körül. Majd ismét a korábbi kormány gyalázásába kezdett.
Magyar Péter arról beszélt, hogy egy köztársasági elnöknek nem kell jogásznak lennie, az államfőnek a nemzet egysége felett kell őrködnie, lehet biológus, történész, orvos, művész vagy jogász is – érvelt.
A miniszterelnök szerint a következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű. Azt kérte, hogy az új államfő átmeneti időre, az alkotmányozás végéig vállalja el ezt a feladatot. Majd azt magyarázta, hogy a parlamenti frakcióknak és a nyilvánosságnak közösen kell felülemelkednie a vélt vagy valós sérelmeken.
A választóknak kell eldönteniük, hogy ki ülhet be a parlamentbe
– Miniszterelnök úr. szerintem cserélje le a beszédíróját, mert láthatóan nem látja, hogy ön mit csinál. Itt beszélt együttműködésről, kölcsönös tiszteletről és arról, hogy a magyarok majd együtt választják ki a köztársasági elnököt. Erre ön tegnap bejelentette, hogy Polgár Juditot fel fogja kérni – kezdte felszólalását Toroczkai László. A Mi Hazánk frakcióvezetője rámutatott, hogy visszás, hogy Magyar Péter arról beszél, hogy ezek után tisztelni lehet majd a köztársasági elnöki hivatalt, hiszen mindenki látta, hogy mit csinált az előző államfővel és hogyan jelentette be Polgár Juditot.
A frakcióvezető arra is kitért, hogy Magyar Péter önmérsékletről beszél, miközben múlt héten is bizonyította a miniszterelnök, hogy ezt saját maga sem tartja meg.
Troczkai László kijelentette, nem fogja hagyni, hogy a miniszterelnök a zárt ajtók mögött és az ülésteremben fenyegetőzzön, és azt sem fogja hagyni, hogy Magyar Péter döntse el, ki lehet az ülésteremben, majd a választók eldöntik.
Ezek után számon kérte a miniszterelnököt korábbi ígéreteik miatt: nem gyorsult fel a nyomozás a végrehajtóügyekben, 480 forintos benzin sincs, ahogy azonnali béremelés sem történt a szociális szektorban, de dupla gyes és családi pótlék sincs, ahogy minimálnyugdíj-emelés sem történt, valamint a politikusok mentelmi jogát sem törölték el.

Magyar Péter együttműködésről beszél, miközben sérteget másokat
Rétvári Bence válaszában Magyar Péter korábbi és jelenlegi álláspontja közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet. A KDNP frakcióvezetője emlékeztetett: a kormányfő Novák Katalin köztársasági elnökké választásakor még a Fidesz–KDNP képviselői között ülve, felállva tapsolt, ezért visszás, hogy most már a kinevezés körülményeit bírálja.
A frakcióvezető szerint feltűnő volt, hogy a kormányfő felszólalásában még Polgár Judit nevét sem mondta ki, ami azt jelzi, hogy a kérdés a Tisza Párt saját táborát is megosztja. Emlékeztetett arra is, hogy a szombati felvetést követően vasárnap már hivatalosan is bejelentették Polgár Judit jelölését, noha korábban a párt a legszélesebb társadalmi egyeztetést ígérte.
Miközben Magyar Péter a politikai egyetértés fontosságáról beszél, felszólalásaiban rendszeresen használ sértő kifejezéseket, mint az „aljas”, a „tróger” vagy az „agyhalott” szavakat
– mutatott rá a KDNP frakcióvezetője, aki szerint ez nincs összhangban az együttműködésről szóló üzenetekkel.
Rétvári Bence azt is kifogásolta, hogy a kormányfő főleg az ellenzéki képviselőkkel foglalkozik, míg a kormány ügyeit elhanyagolja. Az adatok azt mutatják, hogy az Országgyűlés alakuló ülése óta
Magyar Péter minden négy percből háromban az ellenzéket szidja, miközben csak egy percet foglalkozik a saját kormányzásukkal.
A frakcióvezető visszautasította azt a vádat, hogy a Fidesz–KDNP kormányzása hosszú, dicstelen korszak volt. Majd emlékeztetett, hogy a választók három egymást követő országgyűlési választáson is kétharmados felhatalmazást adtak a kormánypártoknak. Megjegyezte: Magyar Péter is hosszú éveken át ennek a politikai közösségnek volt a részese.

Sulyok Tamás volt az utolsó legitim köztársasági elnök
– Polgár Judit jelölti bejelentése nem egészen úgy sikerült, ahogy a miniszterelnök szerette volna, és most egy kétségbeesett mentőakciót láttunk – jelentette ki Bóka János. A Fidesz frakcióvezető-helyettese válaszolt a miniszterelnök napirend előtti felszólalására, ugyanis Gulyás Gergely távozó frakcióvezető ekkor még nem volt jelen az ülésteremben.
Az 1990 utáni időszak utolsó legitim köztársasági elnöke Sulyok Tamás volt
– jelentette ki a fideszes politikus. Majd idézte Sulyok Tamás bejelentését, amelyben tudatta, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását. Bóka János közölte: a következő néhány napban több normakontroll-indítványt is benyújtanak az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban. A Tisza megtiporta a jogállamisági alapelveket azzal, hogy személyre szabottan távolították el Sulyok Tamást a köztársasági elnöki pozícióból – tette hozzá.
Bóka János szerint méltatlan, hogy Magyar Péter 22 órás konzultáció után, egy órával a labdarúgó világbajnokság döntője előtt egy Facebook-posztban jelentette be Polgár Juditot.
A politikus szerint bárkit javasol a Tisza Párt államfőnek, illegitim lesz, ugyanis a köztársasági elnököt jogellenesen és erőszakkal mozdították el.
Bóka János azt is elmondta, hogy nem fognak részt venni a köztársasági elnök megválasztásában, mert a politikai színjátékhoz nem kívánnak asszisztálni.

A Tisza szerint Polgár Judit a legalkalmasabb jelölt
A Tisza-frakció egyhangú álláspontja, hogy Polgár Judit a legalkalmasabb köztársaságielnök-jelölt – jelentette ki a Tisza Párt frakcióvezetője. Bujdosó Andrea kiemelte: egy államfőnek három tulajdonságra, méltóságra, integritásra és empátiára van szüksége.
Közölte, hogy a Tisza frakciója hosszan egyeztetett a köztársaságielnök-választásról, és egyhangúlag arra az álláspontra jutott, hogy Polgár Judit mindezekkel a jellemvonásokkal rendelkezik, egy hazaszerető, tisztességes, empatikus, bátor, a szakmájában kiemelkedő és elhivatott ember, aki képes kifejezni a nemzet egységét.
A végső döntést a képviselőcsoport a következő frakcióülésen hozza meg
– fűzte hozzá Bujdosó Andrea.
Tárkányi Zsolt az Országházban újságíróknak szintén arról beszélt, hogy a Tisza-frakció ülésén beszéltek a témáról, de döntés nem született. Hozzátette: biztos benne, hogy bárkit is jelölnek és választanak köztársasági elnöknek, az elmúlt tizenhat év mind a négy államfőjénél jobb lesz.
A frakcióülésen nem volt nagy vita, „érvek, ellenérvek elhangoztak, egy jó hangulatú frakcióülés volt” – számolt be a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára. Megemlítette azt is, hogy személy szerint nagyon örül annak, hogy már arról lehet beszélni, az Orbán-bábok után ki lehet például a legfőbb közjogi méltóság, kik lehetnek azok, akik Sulyok Tamást felválthatják.
Arra nem válaszolt, hogy Polgár Judit mellett más név is felmerült-e a frakcióülésen.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője a Parlamentben közölte: pártjának lesz saját államfőjelöltje, de még nem döntöttek arról, hogy kit javasolnak köztársasági elnöknek.
Magyar Péter a legfőbb ügyészt is menesztené
A legfőbb ügyész visszahívását kérte a köztársasági elnök jogköreit gyakorló Forsthoffer Ágnes házelnöktől Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben. A kormányfő Velkey György László felszólalására válaszolva azt mondta: Nagy Gábor Bálint nem maradhat a helyén, másfél éves legfőbb ügyészsége alatt semmi nem történt a Magyar Nemzeti Bank alapítványaival összefüggésben, 600-700 milliárd forint közpénz eltűnése miatt.
Magyar Péter az ukrán pénzszállítók, az aranykonvoj ügyével kapcsolatban is vizsgálatot sürgetett a Legfőbb Ügyészségen, de szerinte az addig biztosan nem fog megtörténni, amíg az előző kormánypártok bábja ott van.
A kormányfő a frakcióknak adott válaszában ironikusan gratulált a fideszes Pócs Jánosnak az „új félmillió forintos videós szemüvegéhez”, és egy „piti tolvajhoz” hasonlította a képviselőt.
Megválasztották az ideiglenes házelnököt
A képviselők 140 igen és 2 tartózkodás mellett megszavazták, hogy a tiszás Hallerné Nagy Anikó alelnök lássa el az Országgyűlés elnökének feladatait. Erre azért volt szükség, mivel Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnése után az ő feladatait Forsthoffer Ágnes házelnök vette át az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig.
Az Alaptörvény pedig kimondja, hogy amíg a házelnök a köztársasági elnököt helyettesíti, addig az Országgyűlés elnöke a képviselői jogait nem gyakorolhatja.

Átalakítják a közmédiát
Kedden már megszavazhatja az Országgyűlés a Független Közmédia Testület alapító okiratát, miután elfogadta a parlament az előterjesztés sürgősségi, kivételes eljárásban történő tárgyalását. A Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonásáról, valamint a Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadásáról, induló vagyona megállapításáról szóló határozati javaslat célja az új közszolgálati médiaszervezeti rendszer megalapozása.
Az indoklás szerint az előterjesztés rendezi a Közszolgálati Közalapítvány megszűnéséhez kapcsolódó alapítói döntéseket, különösen az alapító okirat visszavonását és a megszűnéskori vagyon jogi sorsát, másrészt megteremti a Független Közmédia Testület és a Független Közmédia Testület Irodája működésének alapító okirati, vagyoni, pénzügyi és átmeneti szervezeti feltételeit.
A június végén elfogadott médiatörvény-módosítás az új közszolgálati média intézményrendszerének létrehozását az Országgyűlés döntéséhez köti.
A javaslat szerint a Független Közmédia Testület, a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére létrehozott intézmény a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok alkalmazásával gazdálkodó jogi személy. A Független Közmédia Testület Irodája a testület működését, valamint a törvényben meghatározott feladatai ellátását biztosítja.
A testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett.
A határozati javaslat július 26-án léphet hatályba.
Miről tárgyalt hétfőn a parlament?
A hétfői napirenden szerepel
- a határozathozatalok után
- egy órán át interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait,
- megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, majd
- kérdések hangzanak el.
A napirenden ezeken túl egyetlen törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitája szerepel, ez a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges kormányzati előterjesztés.