Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről és a Magyar Fejlesztési Bankról is tárgyalt az Országgyűlés. A parlament kétnapos ülést tart hétfőn és kedden.
Magyar Péter arra kérte Vitézy Dávidot, hogy mondja el a rendkívüli parlamenti ülésen, hogyan állnak most az uniós források hazahozatalával. A közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint közel hatezer milliárd forintról van szó. Állítása szerint az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezárták és véglegesítették a feltételeket, a végleges döntés az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszteri tanácsülésén pénteken várható. Ha pozitív döntés lesz, akkor kimondható, hogy az uniós pénzeket hazahozták – jelentette ki a miniszter.
Az uniós pénzek ügyével kezdődött a parlament ülése
Bár nem Magyar Péter felszólalásával kezdődött meg az ülés, a korábbi kormány vádolása ezúttal sem maradt el. Vitézy Dávid hazugsággal vádolta meg az Orbán-kormányt.
A miniszter elsőként azt vetette fel, hogy a korábbi kormány azt mondta, hogy a pénzek hazahozatalának feltétele lenne Ukrajna beengedése az unióba, illetve hogy a nekünk járó pénzek odakerülnek. Vitézy Dávid azt állítja, hogy erről nem volt szó, az Ukrajna szó nem lesz benne a feltételek között.
Másodikként a migrációt említette, ugyanis arról beszélt, hogy a korábbi kormány azt mondta, hogy a pénzek megszerzéséhez be kell majd engednünk a migránsokat. A miniszter ezzel szemben azt mondta, hogy ez nem volt igaz, hiszen még mindig ugyanazok a migrációs szabályok Magyarországon, mint eddig, és azt ígérte, hogy ezen nem is változtatnának.
A harmadik állítólagos hazugsága az Orbán-kormánynak, hogy a Fidesz is hazahozta volna az uniós forrásokat. A miniszter azzal igyekezte alátámasztani, hogy ez hazugság, hogy leállították a tervezést és a kivitelezést a ráckevei HÉV-nél. Ha abban hittek, hogy hazahozzák az uniós forrásokat, akkor miért csinálták ezt? – bizonygatta állítását.
Vitézy Dávid szerint a negyedik hazugság az volt, hogy azt mondták, nincs is szükség az uniós pénzekre. A miniszter ezt azzal igyekezett megcáfolni, hogy
szerinte a költségvetés helyzete is azt mutatja, hogy szükség van az uniós pénzekre.
Ötödik hazugságként pedig azt említette, hogy a korábbi kormány azt mondta, valójában a szuverenitásról, és nem a korrupcióról kell lemondani. A miniszter ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy kinek fájt az, hogy át kellett alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert, vagy átláthatóvá kellett tenni a magántőkealapokat és a közbeszerzéseket.
– Nézzenek a magyar emberek szemébe, és mondják el, hogy miért nem hozták haza az uniós forrásokat – szólította fel a korábbi kormányt Vitézy Dávid.
Az uniós források járnak Magyarországnak
– Az uniós források járnak Magyarországnak, az a magyar emberek pénze, nem valamiféle könyöradomány – jelentette ki Dúró Dóra Vitézy Dávid felszólalása után. A Mi Hazánk politikusa szerint
a miniszter úgy beszélt a folyamatról, mintha lezárt történet lenne, holott ez nincs így.
A Tisza terjesztette be azt a házszabály-módosítást, amely éppen az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályok elfogadására hivatkozik, egészen december 31-ig.
– További jogszabályalkotás a feltétele annak, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz – vonta le a következtetést. Hozzátette: a szuverenitásról való lemondás helyett inkább vissza kellene helyezni nemzeti hatáskörbe a korábban átadott jogosítványokat.
Dúró Dóra szerint abban azonban nincs vita, hogy a forrásokra szüksége van a gazdaságnak. Az országgyűlési képviselő felidézte: Magyar Péter korábban azt ígérte, eltörlik a politikusok mentelmi jogát, ez azóta sem történt meg, pedig a Mi Hazánk beterjesztette az erre vonatkozó javaslatot. Emellett egy magyar korrupcióellenes ügyészség létrehozását is felvetette Dúró Dóra.
A korábbi kormány tett a pénzek hazahozataláért
Rétvári Bence válaszában szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar embereknek joguk van az uniós forrásokhoz, nem ingyen kapjuk, hiszen megnyitottuk a piacunkat.
A magyar embereknek az előző években is jártak volna ezek a források, az előző kormány is igyekezett sok mindent megtenni azért, hogy meg is kapják
– jelentette ki. Majd részletezte: elfogadtak számtalan törvényt, hogy eleget tegyenek a szupermérföldköveknek. A vagyonnyilatkozatok rendszeréhez is hozzányúltak, korábban átvették az Európai Unió vagyonnyilatkozati rendszerét, amire az unió válasza az volt, hogy ez visszalépés, ezért visszaállították a korábbit. A KDNP frakcióvezetője szerint tiszás képviselők is akadályozták a források hazahozatalát.
– Láttuk, a Tisza Párt hozzájárult, hogy elinduljanak Ukrajnával a tárgyalások, csak azt nem látjuk, hogy milyen jogszabályokat fogadtak el Ukrajnában a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence Ukrajnával kapcsolatban.
A pedagógus-béremeléshez fel tudtunk használni uniós forrásokat is. Ha ezeknél a forrásoknál Magyarország jogállam, hogyan lehet az, hogy a beruházásokra vonatkozó forrásoknál nem jogállam?
– tette fel a kérdést a frakcióvezető.
Új ÁVH-t akarnak létrehozni
A Magyar Péter-féle önkényuralmi rendszer építésének fintorának nevezte Tuzson Bence, hogy éppen Vitézy Dávidot kérték fel egy ilyen hozzászólás elmondására, miközben épp ő volt az, aki az utolsó Orbán-kormányban államtitkárként dolgozott, és pontosan látta, hogyan valósult meg a kettős mérce.
Új ÁVH-t szeretne létrehozni a Tisza Párt, de ennek most olyan jogkörei lennének, amilyenek még az eredetinek sem voltak
– hangsúlyozta. A Fidesz országgyűlési képviselője kiemelte: az új hivatal el tud venni cégeket mindenféle fellebbezési lehetőség nélkül. Így alakul ki önkényuralmi rendszer egy országban – tette hozzá.
Tuzson Bence a köztársasági elnök elmozdításáról szólva megjegyezte: „Hitler legalább megvárta, amíg Hindenburg meghal. Tildy Zoltánt Rákosi lemondatta a mandátumáról. Senki nem ment el odáig, hogy jogszabállyal elvegyék a mandátumot. Meglátjuk, mit fog szólni a nemzetközi közösség, mert demokráciában ilyen nincs.”
Ezek után a képviselő kijelentette, hogy ők is megszerezték volna az uniós forrásokat, de „a Tisza inkább feladja az ország szuverenitását, ahelyett, hogy kiállnának a magyar érdekek mellett”. Lesz az uniónak következő költségvetése, amihez mindenkinek a hozzájárulása szükséges – fűzte hozzá.
Sulyok Tamás menesztése sürgős a Tiszának
– Hatezermilliárd forint. Ez pontosan hatezermilliárddal több, mint amit önök hazahoztak az EU-ból – kezdte felszólalását Strompová Viktória. A Tisza képviselője a túlzó kijelentés után azzal folytatta, hogy a korábbi kormánynak ehhez egy dologról kellett volna lemondani: a korrupcióról.
Ezután a képviselő rátért egy számára személyesebb témára, ugyanis elmondása szerint Vas vármegye 2-es választókerületében a közutak állapota, az egészségügyi ellátás szűkülése és a csatornázatlan települések helyzete okozza a legnagyobb kihívásokat.
Sürgősségi javaslatként tárgyalja az Országgyűlés a kormány által benyújtott 17. alaptörvény-módosítást, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása. A képviselők elfogadták, hogy az Országgyűlés a mai és a holnapi rendkívüli ülésének napirendje kiegészül a törvényjavaslat általános vitájával. A sürgősségi indítványt a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be a kormány nevében.
Ruff Bálint bocsánatot kért
Az azonnali kérdések órájában Nagy Bálint emlékeztetett arra az elmúlt napokban nyilvánosságra került felvételre, amelyen egy tiszás országgyűlési képviselő egy óvodai bálon azzal fenyegette a polgármestereket, hogy melegen ajánlja nekik, hogy kössenek vádalkut. A Fidesz képviselője elmondta: sok polgármester kereste meg a kijelentésen felháborodva, és visszautasítják a kioktató, alaptalanul vádló hangnemet.
A polgármesterek nem a kormány vagy a képviselők alárendeltjei, a vádalku pedig nem politikai jelszó, hanem büntetőeljárás része
– hangsúlyozta. Hozzátette: ha valakit bűncselekmény elkövetésével vádolnak, vagy arról tudomásuk van, akkor kötelesek feljelentés tenni. Amennyiben nincs, akkor fejezzék be a kollektív bűnösséggel való vádaskodást – szólította fel a tiszás politikusokat.
Válaszában Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter bocsánatot kért:
Ez egy hiba volt. Nem lehet így beszélni semmikor, sehol. Ez az önök stílusa, és amikor ránk vetül, akkor elnézést fogunk érte kérni, én most elnézést kérek.
Nagy Bálint megköszönte a bocsánatkérést, de hozzátette: nem egyedi esetről van szó. Ruff Bálint viszontválaszában megismételte, hogy szerinte hiba történt, ezután vádaskodni kezdett: „amit önök műveltek az elmúlt tizenhat évben polgármesterekkel, arra szavak nincsenek.”
Mint megírtuk, Magyar Péter miniszterelnök nem vesz részt a rendkívüli ülésen, mert az ankarai NATO-csúcsra utazik. Az ülésnap napirendjén négy előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatok vitája szerepel:
- A Melléthei-Barna Márton által benyújtott, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításával létrejönne egy tanácsadó testület, amely az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatai tevékenységének nyilvánossága érdekében segíti a minősített iratok felülvizsgálatát.
- Napirenden szerepel a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről szóló, a Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslat, amely felfüggeszti a teljesítményértékelés alkalmazását.
- Megvitatják az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosítását, amely egyes, egyebek mellett tőkepiaci tárgyú jogszabályok változtatását kezdeményezi.
- Utolsó napirendi pont a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Részvénytársaságról szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény hatályon kívül helyezését kezdeményező előterjesztés. A javaslat fő célja az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak lehívása. Emellett hatályon kívül helyezik a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülésére szolgáló, egyszeri hitelnyújtásról szóló törvényt is.
A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint szerdán kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását,
mert a javaslatok elfogadása elősegíti a kormányzati és közigazgatási feladatok hatékonyabb végrehajtását, az uniós források hatékony felhasználásához szükséges jogszabályi feltételek mielőbbi megteremtését.
A sürgősséget indokolja a kiemelt jelentőségű, a szocialista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló szabályozás felülvizsgálata iránti igény is – közölte a miniszter.
