Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz államfői feladatokat ellátó házelnök, Forsthoffer Ágnes és a miniszterelnök, Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésének második napja. Döntés született a parlamentben az iskolakezdési támogatásról és a Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadásáról, de a közösségi közlekedéssel kapcsolatos zárószavazást elhalasztották. A Fidesz és a KDNP közölte, hogy nem vesznek részt a köztársasági elnök jelölési folyamatában.
A köztársasági elnök jogköreit átmenetileg gyakorló házelnök, Forsthoffer Ágnes felszólalásával kezdődött a parlament kétnapos rendkívüli ülésének második napja. Az Országgyűlés elnöke közölte, hogy felelősséggel látja el az államfői feladatokat az átmeneti időszakban, és elítélte a méltatlan megnyilvánulásokat a közösségi médiában. Munkájában a higgadtságra, a nyugalomra és a nemzeti összetartozás megerősítésére fekteti a legnagyobb hangsúlyt.
Nem ígérem, hogy minden vitát fel tudok oldani, de arra törekszem, hogy kevesebb legyen az indulat, és több a kölcsönös tisztelet
– jelentette ki Forsthoffer Ágnes. Munkájához sok sikert kívánt Magyar Péter miniszterelnök, aki napirend előtti felszólalását történelmi példákkal kezdte.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem voltak jelen az ülésteremben Forsthoffer Ágnes beszéde alatt. A Fidesz-frakció a közösségi oldalán tudatta:
A parlamentben folytatódik a színjáték. Ebben a Fidesz–KDNP nem vesz részt. Sulyok Tamást Magyar Péter erőszakkal távolította el. Ezért a mostani helyzet illegitim, és ezen Forsthoffer Ágnes felszólalása sem változtat.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában hosszasan beszélt a nándorfehérvári diadalról, majd azt mondta, hogy „olyan országot kell közösen építeni, amely méltó a nándorfehérvári, a mohácsi és az 1956-os hősök emlékéhez, olyan Magyarországot, ahol a közösség szolgálata megtiszteltetés, ahol a vezetők felelősséget vállalnak, ahol a tudás és a teljesítmény érték, és ahol egyetlen ember sem érzi úgy, hogy magára hagyták”.
A kormányfő szerint van mire visszatekintenünk és van mire büszkének lennünk, ezeket párhuzamba állítva a 2026-os Tisza-sikerrel elmondta: ez az év „egy csodálatos nemzet újjászületésének az éve egyben”.
A Tisza kormányzása a mohácsi vész előtti időkre emlékeztet
– Nem ilyen napirend előtti felszólalást vártam öntől, miniszterelnök úr – kezdte felszólalását Toroczkai László. A Mi Hazánk frakcióvezetője elmondta: azt gondolta, hogy arról fog beszélni, amit tegnap kiírt a köztársasági elnök választása kapcsán. „De az már szertefoszlott, hogy itt korrektségről beszéljünk” – tette hozzá.
– Ön szokta mondani, hogy kinek ne merjék az ellenzékiek a szájukra venni a nevét, szerintem ön ne merje a szájára venni Hunyadi János, Szilágyi Mihály, Kapisztrán Szent János nevét. Kapisztrán Szent Jánosnak ha ismerte volna az életművét, biztos nem vette volna a szájára – mondta. Majd kiemelte: „Ő biztos nem mondott volna olyanokat, mint ön itt a parlamentben, amikor arról beszélt, hogy azonos nemű pároknak inkább odaadná a gyerekeket”.
Hunyadi és Szilágyi nem nyitotta ki a kapukat az ellenségnek. Ön nem szívesen beszélt arról a 136 oldalról, amiből én idéztem, és mondtam el, hogy az Európai Unió Tanácsa milyen feltételekhez köti a tízmilliárd eurót
– mutatott rá. A frakcióvezető kijelentette, hogy az eddigi kormányzati teljesítmény a mohácsi vész előtti időkre emlékezteti. Toroczkai László arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar Péter egyetlen vizsgálóbizottságot bízott rá, és az az egyetlen vizsgálóbizottság, amely dolgozik, a többiek még egy ülést sem hívtak össze.
A szuverenitásunk a legnagyobb kincsünk
Valóban indokolt mindig visszaemlékezni azokra az emberekre, akik kiálltak Magyarország szabadságáét és függetlenségéért – jelentette ki Rétvári Bence. A KDNP frakcióvezetője jelezte: ezt úgy hívjuk, hogy szuverenitás.
Úgy gondoljuk, hogy ez a legnagyobb kincsünk, amelyet őriznünk kell, hogy abból, hogy mi döntünk a saját sorsunkról, senki ne vegyen el semmit
– hangsúlyozta. Hozzátette: ezért is vagyunk büszkék a nándorfehérvári hősökre.
A frakcióvezető szerint éppen ezért volt furcsa, hogy a Tisza-kormány idején az új közmédia egyik első lépése a déli harangszó eltörlése volt, amit a tiltakozás után visszaállítottak és újra hallhatjuk.
Az ülés eleji távolmaradásuk nem Forsthoffer Ágnesnek szólt, ő normális hangnemet próbál teremteni – szögezte le. Majd hangsúlyozta:
a távolmaradásunk annak az eljárásnak szólt, amiben Európában példátlanul eltávolították a köztársasági elnököt. Elmondtuk, hogy mi ebben nem veszünk részt, sem a jelölési folyamatban, sem a szavazásban, sem bármiben, ami legitimálná ezt.
Rétvári Bence a Tisza első komoly politikai kudarcának nevezte, hogy Polgár Judit visszautasította az államfőjelöltséget. Polgár Judit úgy tudott 15 millió magyar Polgár Juditja maradni, hogy visszautasítja Magyar Péter felkérését, mert a legmegosztóbb politikus ma Magyar Péter, és akit ő jelöl, arra átragad ez a megosztottság – mutatott rá.
A Tisza méltatlan helyzetbe hozta a köztársasági elnöki intézményt
Tisztelettel adózunk Nándorfehérvár és 1956 hősei előtt – jelentette ki Bóka János. A Fidesz frakcióvezető-helyettese rámutatott: nekik Magyar Péterrel és a Tiszával nem történelmi vitájuk van, hanem politikai.
A képviselő rámutatott, hogy a Tiszának lett volna lehetősége a nemzeti egység megteremtésére bizonyos területeken.
Nemzeti egységet azonban csak alkotmányos kereteken belül lehet létrehozni. Alkotmányos kereteken kívül nincsen nemzeti egység, csak önkény
– hangsúlyozta. Hozzátette: a köztársasági elnök személye és intézménye testesíti meg a nemzet egységét. A Tisza megtámadta a köztársasági elnök személyét, ezzel megtámadták magát az intézményt is, ezzel eljátszották annak esélyét, hogy valaha is a nemzeti egység megteremtői legyenek. Bóka János rámutatott, hogy a Tisza méltatlan helyzetbe hozta a köztársasági elnöki intézményt, Polgár Juditot és mindenkit, akinek a neve az intézmény kapcsán felmerül majd a jövőben.
Magyar Péter nekiment Tusványosnak, majd a meghívását követelte
Magyar Péter a frakcióknak adott válaszában már megkezdte a személyeskedést: „önök még mindig egy alternatív valóságban élnek”. Majd felidézte, hogy sokat beszélnek a hibáiról, amivel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a választások előtt is beszélt arról, hogy biztosan fog hibákat elkövetni. „Ember vagyok, fogok hibázni, ezt be is fogom vallani és elnézést fogok érte kérni” – ígérte a miniszterelnök.
Ezek után a kormányfő rátért a tusványosi szabadegyetemre, amelyről azt állította, hogy megszervezése a magyar emberek több százmillió forintjába kerül, ezért szerinte elvárható lenne, hogy ott „valódi” közéleti viták legyenek. Emellett azzal vádolta meg a Fideszt – amely szóvá tette, hogy Magyar Péter miért akadályozza meg, hogy a miniszterei elmenjenek Tusványosra –, hogy az elmúlt években „bábszínházat” csináltak a rendezvényből és jelentéktelen ellenzéki szereplőket hívtak meg.
Magyar Péter, miután a tusványosi rendezvény színvonalát szidta, azt kezdte követelni, hogy őt is hívják meg.
Ezek után Bóka Jánoshoz fordult a miniszterelnök, és jelezte, hogy ő továbbra is szeretne egy nyilvános vitát Orbán Viktorral.
Újabb minősíthetetlen tiszás bekiabálás a parlamentben
A KDNP lemondásra és bocsánatkérésre szólította fel Hatala-Orosz Csaba tiszás képviselőt, aki minősíthetetlen stílusban sértette meg Juhász Hajnalkát a parlamentben.
„Kulcsár Krisztián k…rva anyázása után – amit Lezsák Annához címzett – ma egy újabb aljadék bekiabálás jött egy tiszás férfi képviselőtől Juhász Hajnalka irányába” – hívta fel a figyelmet Takács Péter. A Fidesz országgyűlési képviselője a közösségi oldalán rámutatott:
ide vezet a dühöngő Magyar Péter gátlástalan gyűlöletkeltése.
A miniszterelnök, miközben áldozatpózba vágja magát és műsírást mímelve szólít fel megbékélésre, társadalmi normává emeli a nők bántalmazását. A tiszás képviselő urak meg élnek is a lehetőséggel – írta a képviselő.
A tisztás képviselők állandó programja a parlamentben az ellenzéki képviselőnők megalázása – jelentette ki Pócs János. A Fidesz országgyűlési képviselője a közösségi oldalán emlékeztetett: ma éppen Orosz Csaba sértegette női mivoltában Juhász Hajnalkát. Mindezt úgy, hogy a múlt héten Kulcsár Krisztián Lezsák Annának az édesanyját szidta minősíthetetlen jelzőkkel – tette hozzá.
Ilyenkor mélyen hallgatnak a feminista jogvédők, a lelkes kultúrharcosok is, akik a Tisza legnagyobb támogatói!
– hangsúlyozta. Rámutatott: mit is várnánk attól a párttól, amelyiknek a vezetője, Magyar Péter azzal lett ismert, hogy megalázta a gyerekei anyját? Vidéki kocsmában az ablakon dobják ki az ilyen embereket. Nap mint nap szégyent hoznak a parlamentre – tette hozzá.
A Tiszában nem lehet szabadon nyilatkozni a sajtónak
Magyar Péter utasította pártjának képviselőit, hogyan nyilatkozhatnak a sajtónak a parlamentben. Takács Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót, amelyben hallható a miniszterelnök utasítása.
A Fidesz országgyűlési képviselője jelezte: bekapcsolva maradt Magyar Péter mikrofonja, így tisztán hallatszott, hogyan utasítgatja a képviselőit:
szigorúan csak két mondatot nyilatkozhatnak, azt is csak a baráti sajtónak!
Lesz iskolakezdési támogatás
Az Országgyűlés 180 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő törvénymódosítást.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint
a gyermekenként 100 ezer forintos támogatás automatikusan jár az érintett jogosultaknak.
A támogatásra jogosultak körébe tartoznak:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők,
- a tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülők,
- a sajátos nevelési igényű gyermekek,
- a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai képzésben részt vevő fiatalok,
- az árvaellátásra jogosultak,
- az egyszülős családban nevelkedő gyermekek,
- a nevelőszülőknél vagy gyermekvédelmi intézményben élő gyermekek.
A rendelkezésre álló adatok alapján az intézkedés – bár korábban Magyar Péter több családról beszélt – idén mintegy 400 ezer gyermeket érinthet.
Döntöttek a közmédiáról
Az Országgyűlés kivételes eljárásban megtárgyalta, majd elfogadta a Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata visszavonásáról, valamint a Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadásáról, induló vagyona megállapításáról szóló országgyűlési határozatot.
A jogszabály egyrészt rendezi a Közszolgálati Közalapítvány megszűnéséhez kapcsolódó alapítói döntéseket, így különösen az alapító okirat visszavonását és a megszűnéskori vagyon jogi sorsát, hiszen a közalapítvány megszűnésével a vagyona visszaszáll az államra, másrészt megteremti a Független Közmédia Testület és annak irodája működésének alapító okirati, vagyoni, pénzügyi és átmeneti szervezeti feltételeit.
Az elfogadott határozat az új közszolgálati média intézményrendszerének létrehozását az Országgyűlés döntéséhez köti. A parlamentnek ezért egyidejűleg kell gondoskodnia a megszűnő közalapítvány jogi lezárásáról, az új testület működésének megindításához szükséges alapító döntésekről, az induló vagyon megállapításáról, valamint az átmeneti időszakban a közfeladat-ellátás folyamatosságát biztosító rendelkezésekről. A határozat a jogfolytonosság, a vagyoni és pénzügyi elszámolhatóság, a szervezeti működőképesség, valamint a levéltári szempontból jelentős iratok és nyilvános dokumentumok megőrzésének követelményeit is meghatározza.
A rendelkezések biztosítják, hogy a Közszolgálati Közalapítvány megszűnése ne eredményezzen működési, pénzügyi, munkáltatói vagy iratkezelési bizonytalanságot, és az új intézményrendszer a törvényben meghatározott feladatait az előírt törvényes határidőben megkezdhesse.
Ugyanakkor elhalasztották az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásáról szóló törvényjavaslat zárószavazását az előterjesztő kezdeményezésére. A parlament a központi költségvetés címrendjének a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal összefüggő módosításáról és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját.
Nincs új jelöltje a Tiszának a köztársasági elnöki tisztségre
A Tisza párt parlamenti frakciójának még nincs új államfőjelöltje, a képviselőcsoport a héten többször is össze fog ülni egyeztetni, folyamatosan jönnek az ajánlások, amiket meg fognak vitatni – mondta a parlamentben újságíróknak Bujdosó Andrea.
A Tisza frakcióvezetője közölte: ez egy hosszabb folyamat lesz, most alaposabban egyeztetniük kell. Bízik benne, hogy találnak egy kiváló,
pártoktól független jelöltet, aki védi a demokrácia értékeit és alkalmas rá, hogy egyesítse a nemzetet.
A politikus lehetséges neveket azonban nem akart mondani.
Sajnálja, hogy Polgár Judit nem fogadta el a felkérést, de tiszteletben tartják a döntését. A frakcióval megbeszélték a hozzájuk érkezett jelöléseket, és Polgár Juditot kiváló jelöltnek tartották. Az az ő döntése volt, hogy miért nem vállalta, azonban ez a döntés erős jellemre vall, és még jobban alátámasztja, hogy Polgár Judit mennyire kiváló, alázatos személyiség, és valószínűleg nagyon jó köztársasági elnök lett volna ebben az átmeneti időszakban – jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök egy személyben döntött-e Polgár Judit jelöléséről, Bujdosó Andrea azt felelte: nem volt döntés, „annyi volt, hogy megkérdezi” Polgár Juditot, hogy vállalja-e a felkérést. Hétfőn megvitatták a frakcióban a kérdést, és mindenki Polgár Juditot tartotta a legalkalmasabbnak a jelöltek közül.
Érdeklődtek a frakcióvezetőnél arról is, hogy hiba volt-e a társadalmi konzultáció elmaradása, amire azt felelte: erre most lesz lehetőség. Úgy gondolja, hogy köztársasági elnököt még soha ilyen demokratikus módon nem választottak, mert korábban „mindig kijelölve lettek a hatalom által”.
