Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMa jár le a határidő, hogy Sulyok Tamás államfő döntsön: aláírja-e az Országgyűlés által elfogadott, 17. Alaptörvény-módosítást, amely megfosztja őt hivatalától. Sulyok Tamásnak nincs ütőkártya a kezében, ugyanakkor ha a tiszás többség így vagy úgy eltávolítja, igen veszélyes precedenst teremthet. Orbán Viktor volt kormányfő szerint az így hivatalba lépő új elnök nem fog legitimnek számítani, és a döntései sem.
Ma lehet Sulyok Tamás utolsó napja hivatalban lévő köztársasági elnökként, ma letelik ugyanis az a határidő, ameddig aláírhatja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek nem maradt sok választási lehetősége, ugyanis az Országgyűlésben a tiszás többség által megszavazott Alaptörvény-módosítás egyetlen mondattal távolítja el a jelenlegi államfőt hivatalából. Amennyiben Sulyok Tamás aláírja a jogszabályt, akkor – más jelentős módosítások mellett – aláírja a saját menesztését is, ha azonban nem teszi meg, akkor kötelezettségszegés miatt elindulhat ellene a megfosztási eljárás. Amennyiben pedig lemond, akkor az ideiglenesen a helyére lépő Forthoffer Ágnes házelnök írhatja alá az Alaptörvény-módosítást. (Sulyoknak még egy lehetősége maradt ezeken felül: ha az Alaptörvény-módosítást nem a szabályoknak megfelelően fogadta volna el az Országgyűlés, akkor megtagadhatná az aláírását, és az ügyet az Alkotmánybíróság elé vihetné. De az esetben az államfő a módosítás tartalmát nem, csak az elfogadásának jogszerűségét vitathatja.)
Hétfő az Országgyűlés rendkívüli ülésén 139 igen és 6 nem szavazat mellett elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. Az ellenzéki frakciók közül csak a Mi Hazánk volt bent az ülésteremben, ugyanis a Fidesz- és a KDNP-frakció tüntetőleg távol maradt. Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető a döntést azzal indokolta, hogy az volt a demokrácia fekete napja, ugyanis nem csak Sulyok Tamás államfő elmozdítását tartalmazza a módosító javaslat, hanem a választói jog korlátozását is, ugyanis 12 évben maximalizálja a képviselői mandátumok hosszát. Utóbbi ok miatt Gulyás Gergely le is mondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról.
Miután a Tisza-kormány mindent megtett, hogy elmozdítsa az államfő pozíciójából, Sulyok Tamásnak nem maradt sok lehetősége, így feltehetően a mai lesz az utolsó napja köztársasági elnökként.
Az utolsó lehetősége – mint fentebb említettük – az lehetne, ha megtagadná az Alaptörvény-módosítás aláírását és az Alkotmánybírósághoz fordulna. Ezzel rámutathat a törvényhozási folyamat hibáira, amivel időt nyerhetne. Magyar Péter miniszterelnök azonban hangsúlyozta: nem lenne értelme az Alkotmánybírósághoz fordulni, ugyanis szerinte minden szabályszerű volt a törvényhozás folyamatában.
Fodor Gábor: Ne írja alá Sulyok!
Az alkotmánymódosítás kapcsán az lenne a következetes államfői magatartás,
ha a köztársasági elnök nem írná alá a javaslatot, hiszen az nyilvánvalóan jogállamellenes
– jelentette ki közösségi oldalán Fodor Gábor. A Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, egykori rendszerváltó politikus szerint nehezen elvárható egy olyan elnöktől, aki végig amellett érvelt, hogy ez a politikai beavatkozás nem felel meg a jogállami normáknak, hogy a végén a kézjegyével hitelesítse a saját mandátumát felszámoló döntést.
Amennyiben az államfő mégis aláírja a dokumentumot, az intézkedés közvetlenül hatályba lép, és a köztársasági elnök azonnal elveszíti a mandátumát. Ha viszont a megtagadása mellett dönt, egy lényegesen hosszabb és közjogilag sokkal bonyolultabb procedúra elé nézünk – mutatott rá az SZDSZ volt elnöke. Hozzátette: ebben az esetben megindulhat az a megfosztási eljárás, amellyel a miniszterelnök korábban már megfenyegette az államfőt. Fontos azonban tisztázni, hogy a megfosztási eljárásban a végső szót nem a parlamenti többség, hanem az Alkotmánybíróság mondja ki – emlékeztetett.
Veszélyes precedenst teremt
Jogászprofesszorok is ízekre szedték a módosítást: Stumpf István volt alkotmánybíró arra mutatott rá, hogy a kétharmadnak is vannak alkotmányos korlátai, Koltay András szerint pedig az Alaptörvény-módosítás veszélyes precedens, és hosszú távon az alkotmányos önkorlátozás leépüléséhez vezethet, és minden új politikai többséget arra ösztönözhet, hogy elődei döntéseit ugyanilyen rendkívüli eszközökkel írja felül.
Hónapok óta célkeresztben van Sulyok Tamás
Magyar Péter már a választás estéjén beszédében Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondását követelte. A követelőzést első nemzetközi sajtótájékoztatóján is folytatta, ahol nem csak az előző kormány bábjának nevezte a köztársasági elnököt, és a lemondását várta el, hanem azt is, hogy az államfő mielőbb kérje fel őt miniszterelnöknek. Később a miniszterelnök már arra szólította fel Sulyok Tamást, hogy május 31-ig hagyja el hivatalát.
Ekkor petíció indult Sulyok Tamás mellett, hogy a hivatalában maradjon, amelyet mintegy 100 ezren írtak alá.
A kormányfő által megszabott május 31-i határidő végül lejárt, Sulyok Tamás bejelentette, hogy nem mond le, ezért Magyar Péter tempót váltott, még erősebben kezdte fenyegetni és nyomás alá helyezni az államfőt.
Több szakértő szerint ez már az alkotmányos államberendezkedést fenyegeti. A TISZA-kormány ugyanis nem alkalmazta azt a megfosztási lehetőséget, amelyet az Alaptörvény biztosít, hiszen ahhoz Sulyok Tamásnak szándékosan meg kellene sértenie az Alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve szándékosan bűncselekményt kellene elkövetnie.
Mivel a követelőzés nem érte el a célját, a megfosztást pedig nem tudták elindítani, ezért a TISZA egy új megoldáshoz folyamodott: Alaptörvény-módosítással akarták elmozdítani a köztársasági elnököt.
Miután ez nyilvánosságra került, június elején a Sándor-palotánál tüntetést tartottak Sulyok Tamás mellett.
Brüsszel szerint nincs itt semmi látnivaló
Magyar Péter hevessége Brüsszelben is feltűnt, a Politico rá is mutatott, hogy lehet még gondja ebből a magyar miniszterelnöknek, hiszen mindez olyan jogállamisági kérdéseket vethet fel, amelyek akár ismét az európai uniós források befagyasztásához vezethetnek. Végül azonban szó sem lett erről, az uniós jogállamisági biztos csak annyit mondott, figyelik az eseményeket, de csak akkor foglalkoznak az Alaptörvény-módosítással, ha az hatályba lép. Az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése is csak annyit rögzített a Sulyokot érintő módosítással kapcsolatban: a Velencei Bizottság várhatóan hamarosan véleményt tesz közzé. A Velencei Bizottsághoz a magyar államfő fordult, delegációjuk el is jött Budapestre, de kiderült: nem tárgyalják sürgősséggel Sulyok beadványát, arról majd csak októberben döntenek.
Tüntetés a tiszás önkény ellen
Miután Magyar Péter a saját nevében benyújtotta a 17. Alaptörvény-módosítást, a Fidesz bejelentette, hogy tüntetést tartanak. Orbán Viktor volt kormányfő szerint a Tisza minden határt átlép: emberit, erkölcsit, jogállamit. A szervezők szerint több tízezren vettek részt a demonstráción, amelyen a Magyar Péter által szintén megtámadott Áder János volt köztársasági elnök is felszólalt.
Magyar Péter időközben 4 napos nyaralásra vonult el a NATO-csúcs után a török rivériára, de ez idő alatt is Sulyok Tamással foglalkozott Facebook-bejegyzéseiben, felhozva családtajainak korábbi utazási költségeit is. A következő hétfőn tartott rendkívüli parlamenti ülésen a tiszás többség gond nélkül elfogadta az Alaptörvény-módosítást, Magyar Péter pedig azonnal rendkívüli sajtótájékoztatón üzente meg: Sulyoknak nincs több választása.
Orbán Viktor Fidesz-elnök ezt követően azt írta: „Soha nem fogjuk legitimnek és törvényesnek elismerni az önkényuralom erőszakos módszereit. A jogtalanul pozícióba ültetett új elnök nem lehet törvényes, így a döntései sem lesznek azok. Ha az elnököt erőszakkal megfosztják a hivatalától, akkor Magyarországnak joga van ellenállni. És meg is fogjuk tenni! – írta Orbán Viktor.
