Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről és a Magyar Fejlesztési Bankról is szavazott az Országgyűlés kedden, a mostani kétnapos üléshét második napján. A parlament sürgősséggel tárgyalta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely megfosztja tisztségétől Sulyok Tamás köztársasági elnököt.
– A mai napon tárgyaljuk az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek szövegéről nagyon sok felszólalás lesz ma – mondta napirend előtti felszólalásában Rétvári Bence az Országgyűlés rendkívüli ülésének második napján, amelyen sürgősséggel tárgyalják a Sulyok Tamás elmozdítását tartalmazó javaslatot. A KDNP frakcióvezetője rámutatott, hogy a javaslatot nem csak önmagában kell nézni, ugyanis az elmúlt hónapokban kirajzolódott egy olyan folyamat, amely egyfajta önkény kiépítéséhez vezet Magyarországon.
A Tisza Párt azzal kampányolt, hogy erősíteni fogja a demokráciát – emlékeztetett. Majd rámutatott:
ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy ezek a lépések, törvényjavaslatok és kormányzati döntések, amelyek az elmúlt hetekben születtek, nem erősítik a demokráciát, hanem gyengítik.
Nem véletlen, hogy ezeknek az intézkedéseknek az indoklásában soha sehol nem tudnak európai példát felhozni – tette hozzá.
A Tisza Párt azt ígérte, hogy Nyugat-Európához fogja Magyarországot közelebb vinni, és megerősíti az unión belüli pozícióját. Azonban ezek a lépések még a balkáni színvonal alatt vannak, ha azt nézzük, hogy hová vezet, amit a Tisza az önkény kiépítése kapcsán tett – mondta Rétvári Bence.
Amikor lex Orbánról, vagy lex Sulyokról beszélünk, akkor a bosszúhadjáratnak csak a tetejét látjuk, de ez aztán lecsorog a hétköznapokba, a kormánytisztviselők szintjére, az iskolaigazgatók szintjére, mindenhol megjelenik az indoklás nélküli politikai bosszú
– hangsúlyozta a frakcióvezető. Rámutatott: az önkény korszakában Magyar Péternek új időszámítása van, van a Magyar Péter előtt és után. Akik előtte voltak, azok nem léteznek számára, mert nem ő nevezte ki őket. Csak azokat tűri meg maga mellett, akiket ő maga delegált. Ez az önkény – nyomatékosította.
Velkey György, a Tisza frakcióvezető-helyettese érdemben nem válaszolt Rétvári Bencének, csupán a Tisza képviselőitől és Magyar Pétertől megszokott módon az elmúlt tizenhat évre mutogatott és vádakkal illette a korábbi kormányokat. Kitért arra is, hogy az európai uniós forrásokat hálózatfejlesztésre és a sokat vitatott szélerőművek építésére fordítanák.
Sulyok Tamás eltávolítása után ellehetetlenül a köztársasági elnöki tisztség
– Az új kormánytöbbség azzal a felhatalmazással, amellyel az alkotmánymódosításhoz hozzákezd, nyilvánvaló, hogy a köztársasági elnöki tisztséget teljes egészében átformálja úgy, hogy azt érdemben, méltósággal betölteni lehetetlen lesz – jelentette ki Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője rámutatott: komoly ember nem fog arra vállalkozni, hogy a köztársasági elnök sikeres elmozdítása esetén, egy bizonytalan mandátum idejére erre a feladatra vállalkozzon.
A köztársági elnöki tisztség ilyen módon való megalázása után, ezt a tisztséget amúgy is szinte lehetetlen vagy lehetetlen lesz legitim módon betölteni
– hangsúlyozta.
A köztársasági elnöki tisztségnek a megkérdőjelezése, megalázása más formában is megvalósul: ilyen volt, amikor a múlt héten a hivatalban lévő miniszterelnök érthetetlen módon méltatlan vitába kezdett a korábbi köztársasági elnökkel, Áder Jánossal, és olyan vádakat fogalmaz meg, amelyeket nem támaszt alá – idézte fel a frakcióvezető. Hozzátette:
hogy a volt köztársasági elnököknek milyen juttatások járnak, Magyarországon 1990 óta szabályozott.
A kormány nevében Csontos Bence válaszolt. Az államtitkár a Tisza-kormány gyakorlatához híven válogatott vádakkal illette a korábbi kormányt, ám érdemben nem reagált a Gulyás Gergely által felvetett kérdésekre. A vádaskodás után Sulyok Tamás alkalmatlanságát is próbálta bizonygatni, azonban csak konkrétumok nélküli vádakat fogalmazott meg.
A villamosenergia-fogyasztásba is beleszólnak
Toroczkai László napirend előtti felszólalásában a Tisza-kormány lakosságot érintő energiagazdálkodási kommunikációjáról tett fel kérdéseket Kapitány Istvánnak. A Mi Hazánk frakcióvezetője szerint nehezen érthető, hogy a Tisza megszabná a magyaroknak, mikor és hogyan használhatják fel az elektromos áramot, mégis hatalmas mennyiségű villamos energiát exportál hazánk Ukrajnába.
Fel kell készülni arra, hogy Magyarországon bevezetik, hogy különböző napszakokra akarják kényszeríteni a magyarok villamosenergia-fogyasztását?
– tette fel a kérdést. Hozzátette: eddig nem nagyon volt ilyen, és nem is kellene bevezetni.
Kapitány István válaszában elmondta, hogy a Tiszának fontos a magyar energiaellátás fejlesztése. A gazdasági és energetikai miniszter szintén a korábbi kormányra mutogatva arról beszélt, hogy a korábbiakban elmaradtak a szükséges fejlesztések.
Pénzügyi módosításokat is megszavaztak
A parlament elfogadta az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosítását. Ezzel egyebek mellett tőkepiaci tárgyú jogszabályok változtatását kezdeményezik.
Emellett a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény módosítását, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény hatályon kívül helyezését is támogatták a képviselők.
Magyarország kiszáradásától tartanak
Kovács Gyula felszólalásában Magyarország kiszáradásáról beszélt. A Tisza Párt országgyűlési képviselője rámutatott, hogy az elmúlt években kevés eső volt, így egyre jobban szárad ki az ország, amelyre ráerősítenek a vízvisszatartás területén fellelhető hiányosságok.
A napirend előtti felszólalásra Gajdos László élő környezetért felelős miniszter válaszolt, aki elismerte, hogy valóban vannak problémák a vízügy területén.
Elfogadták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát
Az Országgyűlés megszavazta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásáról szóló törvény módosítását.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága múlt csütörtöki ülésén támogatta, hogy ne 11, hanem 13 tagból álljon a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság. Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. A létszámemelést azzal indokolták, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok is szerepet kapnak a bizottság összetételének kialakításában.
A minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot azért hozzák létre, hogy konkrét javaslatokkal segítse a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa.
Emlékezetes, Magyar Péter még a választások után jelentette be, hogy a Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat. A miniszterelnök akkor azt ígérte, hogy október 22-én hozzáférhetővé válnak a nem minősített ügynökakták.
Vége a pedagógusok teljesítményértékelésének
Az Országgyűlés felfüggesztette a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének alkalmazását. A Tisza szerint ez azért szükséges, mivel a teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, nem tükrözi a modern neveléstudomány értékeit, valamint szerintük a valós teljesítmény mérésére sem alkalmas. A Tisza-kormány ezek miatt új teljesítményértékelési rendszer kialakítását tervezi.
Az ellenvélemények szerint a rendszer kivezetésével a gyermekek járnak rosszul, ugyanis a teljesítményértékelés lényege az volt, hogy azok a pedagógusok, akik többet foglalkoznak a gyerekekkel, magasabb elismerést kaphassanak.
Reggel megkezdődött az Országgyűlés második, Magyar Péter távollétében tartott rendkívüli ülésnapja a napirend előtti felszólalásokkal. A miniszterelnök nem vesz részt az ülésen, mert az ankarai NATO-csúcsra utazott. Az ülés vége este tíz órára várható.
A szavazások után általános viták következnek. Itt tárgyalják majd mások mellett
az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, mely érinti a köztársasági elnök menesztését, a 12 éves képviselői mandátumlimitet, valamint az Alkotmánybíróság átalakítását is.
Szóba kerül
- a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése.
- Vitáznak a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedésekről, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról.
- A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításának vitája is napirenden van.
Az ülés végül a napirend utáni felszólalásokkal zárul.
A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint múlt szerdán mégis kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását,
mert a javaslatok elfogadása elősegíti a kormányzati és közigazgatási feladatok hatékonyabb végrehajtását, az uniós források hatékony felhasználásához szükséges jogszabályi feltételek mielőbbi megteremtését.
A sürgősséget indokolja a kiemelt jelentőségű, a szocialista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló szabályozás felülvizsgálata iránti igény is – közölte a miniszter.
Mint megírtuk, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sürgősségi tárgyalást kért az Alaptörvény-módosítás esetében, így kerülhet a hétvégén benyújtott indítvány már most az Országgyűlés elé. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette:
csütörtökön este hat órától a Sándor palota előtt tüntetést tartanak,
tiltakozva az Alaptörvény módosítása ellen, mert fontos, hogy a köztársasági elnöki intézmény megmaradjon.
A külföldön tartózkodó Magyar Péter a közösségi oldalán küldött üzenetet. „Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a Tisza megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem” – írta a miniszterelnök.
