Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKi lesz Sulyok Tamás utódja? A köztársasági elnök eltávolítása után új államfőt kell választania a tiszás többségű Országgyűlésnek, miközben már egymást érik a találgatások a lehetséges jelöltekről. Polgár Judit, Iványi Gábor és több ismert közéleti szereplő neve is felmerült, sőt, elemzők szerint az sem kizárt, hogy végül a kormányból kerül ki a jelölt. Az Origo megkeresésére Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője arról beszélt: Magyar Péternek egy hozzá lojális köztársasági elnökre lesz szüksége, és azt sem kizárt, hogy majd ő maga költözhet a Sándor-palotába.
Mint azt az Origo megírta, sarokba szorította Sulyok Tamást az Országgyűlés által elfogadott Alaptörvény-módosítás: ha az államfő aláírja, akkor megszűnik a megbízatása. Ha ezt megtagadja, csak arra hivatkozhat, hogy a jogszabályt szabálytalanul fogadta el a parlament. Ez esetben az ügyet az Alkotmánybíróság elé vihetné Sulyok, nem a módosítás tartalmát, hanem csak az elfogadásának jogszerűségét vitatva. Ez egyébként ráadásul nem akadályozná meg végleg a módosítás elfogadását, de késleltethetné a folyamatot, és jogi bizonytalanságot teremthetne.
Mint ismert, hétfőn ismét rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés, amelyen a tiszás többség megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását. Több jogász, influenszer és fideszes politikus is tiltakozott, tüntetést is tartottak múlt csütörtökön a Sándor-palotánál, „Stop Önkény!” elnevezéssel.
Hiába van azonban a jobboldalon nagy felháborodás, Sulyok Tamás körül már nagyon fogy a levegő: politikai vétója alaptörvény-módosításnál nincs, az Alkotmánybírósághoz csak eljárási hibára hivatkozva fordulhat – ahol ráadásul hét bíró már egyszer kizáratta magát az ügyből.
Ha az ötnapos határidőn belül nem írja alá a módosítást, Magyar Péter szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás – amelynek megindulásától kezdve jogköreit már nem gyakorolhatná.
Aki nincs nyakig benne napi szinten az alkotmányjogban, az joggal teheti fel a kérdést: „oké, hogy Sulyok Tamás lemond, de mi lesz utána?” Az Alaptörvény szerint amennyiben megüresedik az államfői tisztség, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit – aki jelenleg pedig nem más, mint Forsthoffer Ágnes.
Tehát a Tisza Párt politikusa írja majd alá a törvényeket, fogadja a nagyköveteket és nevezi ki a bírákat. Eközben viszont képviselői jogait már nem gyakorolhatja, a házelnöki teendőket pedig a három tiszás alelnök valamelyike fogja átvenni.
Az igazán izgalmas rész azonban csak ezután jön: új köztársasági elnököt kell választani.
Emlékezzünk Magyar Péter szavaira, miszerint a mindenkori köztársasági elnöknek függetlennek kell lennie a pártpolitikától, és a társadalmi egységet kell szolgálnia. Ennek ellenére Forsthoffer Ágnes neve az elmúlt időszakban nemcsak az ideiglenes helyettesítés miatt került a figyelem középpontjába: több politikai elemző és közéleti szereplőről is felmerült, hogy esélyes lehet az államfői tisztségre.
Iványi Gábor és Polgár Judit
Forsthoffer Ágnes tehát ideiglenesen átvenné az államfői posztot, de véglegesen aligha kapná meg, hiába látták bele elemzők a házelnök politikai építkezését abba, hogy általános meglepetésre megvonta a szót Magyar Péter miniszterelnöktől, mert eltért a tárgytól.
Szóba jöhet egy politikán túli jelölt, mint Polgár Judit, a világ egyik legeredményesebb sakkozója. Jelöltsége számos online petícióban felbukkant, ráadásul július 3-án az amerikai nagykövetség függetlenségnapi fogadásán találkozott is Magyar Péterrel, egy játszmában meg is verte, amivel a kormányfő el is dicsekedett közösségi oldalán.
Iványi Gábor neve is felmerült, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze hagyományosan nagyon népszerű az óbaloldali körökben. Iványi áprilisban a jelöltség kapcsán még úgy nyilatkozott, nem zárkózna el, ha felkérik, két héttel később azonban korrigálta magát, mégsem, ambicionálja a posztot, és kinyilvánította meggyőződését, hogy a Tisza Pártnak már megvan a saját jelöltje.
A jelöltállítási ötletelésbe bekapcsolódott Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke a Sándor-palota előtti júniusi tüntetésén, ahol öt lehetséges nevet sorolt fel:
- Pálinkás Józsefet, az MTA volt elnökét,
- Ángyán Józsefet, a második Orbán-kormány önként távozott államtitkárát,
- Kassai Lajos lovasíjászt,
- Tölgyessy Péter rendszerváltó politikust
- Lányi András írót, filozófust.
Az internetes közösségi fórumokon is nagy vitatéma a következő államfő személye: tudósoktól celebekig mindenki szóba került. Így jelölnék többen például Karikó Katalin Nobel-díjas kutatót, Hadházy Ákos korábbi független országgyűlési képviselőt, de még Nagy Alekoszt és Beton Hofit is. Aláírásgyűjtés indult a világhírű mém, Hide the Pain Harold, azaz Arató András jelöltsége mellett is, mondván, hogy az fura mosolya tudná képviselni igatán az egész nemzetet, a kapcsolódó petíciót itt lehet megnézni.
Sulyok Tamás helyére lojális jelölt kell
Ami a politikailag releváns jelölteket illeti: Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét az Origónak azt mondta, aligha reménykedhetünk egy Tisza Párttól független jelöltben.
Ha egy olyan jelölt lenne, aki legalább a baloldalon közmegegyezéssel kiállítható Sulyokkal szemben, akkor Magyar Péter már kiállította volna
– mutatott rá.
Az elemző szerint árulkodó volt, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy akár a kormányból is jöhet az új köztársasági elnök. Ez azt mutatja, hogy Magyar Péter inkább egy lojalistát képzel el a pozícióban, semmint egy valóban olyan figurát, aki – bár baloldalról érkezik – akár szembe is helyezkedhetne vele bizonyos kérdésekben. Amennyiben a kormányzati többséget adó Tisza valóban így gondolkodik, akkor pedig három olyan jelölt van, aki rendelkezik olyan népszerűséggel, hogy merjük feltételezni jelölésüket:
- Rost Andrea,
- Bujdosó Andrea
- és Gajdos László.
Azzal is számolni kell, hogy felzúdul a tiszás tábor
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, nem lehet tudni a párton belüli erőviszonyokat. – Láttunk már nem egy olyan alkalmat, hogy valamit nagyon szeretett volna a pártvezetés, de a saját térfelükön akkora ellenállással találkoztak, hogy végül visszakoztak – emlékeztetett, példaként megemlítve Rubovszky Rita esetét.
Ráadásul azt sem lehet még tudni, hogy köztársasági elnökként mennyire lenne eladható egy olyan jelölt, akit a Tisza a saját soraiból szeretne odaültetni a baloldali szavazótábor számára.
– Már most is legalább 4–5 olyan ember van a baloldalon, aki ugyan nem kötődik szorosan a Tiszához, de már gyakoratilag bejelentkezett a pozícióra, vagy mások bejelentkeztették. Iványi Gábor például éppen ilyen – vélekedett, majd hozzátette: még mindig több esély van arra, hogy közülük választ majd jelöltet a Tisza, mint az óbaloldalhoz vagy a civil élethez köthető körökből.
A cél egy előre hozott önkormányzati választás?
Dornfeld László szerint azért is esélyes inkább ez a forgatókönyv, mert beleillik abba a képbe, amit a Tisza-kormány láthatóan nagyon szeretne elérni: egy előre hozott önkormányzati választást. – Képviselőik rendületlenül dolgoznak a helyi polgármesterek megfélemlítésén és azon, hogy kikényszerítsék a lemondásukat, és minél több helyen választást tudjanak kiírni.
Egy teljesen alárendelt köztársasági elnök ebből a szempontból nekik nagyon jó lenne: ha a Tisza-kormány például most ősszel vagy jövő év elején szeretne tartani egy időközi választást, az új államfő kérdés nélkül kiírná annak időpontját
– jegyezte meg.
Az elemző úgy véli, hosszú távon ezért is ragaszkodik a kormány Sulyok Tamás eltávolításához, mert olyasvalakit akarnak a helyére ültetni, aki hűséges Magyar Péterhez.
Miniszterelnökből köztársasági elnök
Érdemes felidézni azonban Nagy Attila Tibor politikai elemzőnek az Indexen megjelent cikkét, amelyben azt írta: a most megválasztandó államfő jó eséllyel csak ideiglenes elnök lesz, mert a 17. módosítás szerint mandátuma legfeljebb az új alkotmány hatálybalépéséig tart, a kormányfő pedig a közvetlen elnökválasztást szorgalmazza, megnövelt államfői hatáskörökkel.
Nagy Attila Tibor szerint egy nép által megválasztott, erős elnöki poszt Magyar Péter számára a 2030-as cikluson túlra is kitolhatná a hatalomgyakorlást, ráadásul államfőként már nem vonatkozna rá az általa bevezetett, a miniszterelnökséget nyolc évben maximáló szabály sem.
Eddig ugyan nem mondta, hogy vállalná ezt a szerepet, de az ellenkezőjét sem
– emlékeztetett az elemző.
Visszanyalhat a fagyi
Dornfeld László ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: már húsz éve rendszeresen előkerül, hogy parlamentáris rendszerből félelnöki rendszerbe menjen át az ország, de ezt eddig még senki sem lépte meg, még kétharmaddal sem. Mint mondta, ez nagyon idegen a rendszerváltoztatás után kialakult magyar közjogi gondolkodástól és Magyar Péteréknek nagyon alaposan meg is kell tudni indokolnia, azon túlmenően, hogy „itt nálunk van a népakarat, minket szavaztak meg, ezért azt csinálunk, amit akarunk”.
Ezt erősebb érvekkel kell alátámasztani, mert még a saját oldalon belül sem biztos, hogy egyértelmű támogatottságot élvezne egy ilyen átalakítás
– emelte ki.
Elismerte ugyanakkor, Magyar Péternek ideális lenne az államfői pozíció, hiszen a politika fölé tudná helyezni magát. – El tudna foglalni egy olyan pozíciót, amivel, ha bármi negatív történik, gyakorlatilag tudna azzal a módszerrel élni, mint Macron Franciaországban: beáldozza a kormányt, és velük viteti el a balhét – mondta.
Az elemző felidézte, ugyan régi vágy és követelés a közvetlen köztársasági elnök-választás, de annak csak úgy van értelme, ha a köztársasági elnöknek valódi hatalma is van. Lengyelország példáján pedig jó látható, hogy könnyedén vissza tud ütni az éppen kormányzó pártra, ha velük ellentétes színezetű köztársasági elnök kerül hivatalba.
