Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA köztársasági elnök szerint a választások éjszakája óta a közbeszédet eluralta a verbális abúzus. Sulyok Tamás rámutatott, hogy egy olyan kommunikációs stratégia kialakulását látja, amelynek célja a korábbi alkotmányos rendszer képviselőinek elhallgattatása, ellehetetlenítése és eltávolítása.
A jogállamiság helyreállításának indokával elfogadott Alaptörvény-módosítás néhány eleme – így például az Alkotmánybíróság hatásköreinek kiszélesítése – valóban üdvözlendő, számos eleme ugyan akkor – különösen a választójog példátlan mértékű korlátozása, valamint egyes hivatalban lévő közjogi tisztviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítása – sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét – írta Sulyok Tamás utolsó határozatában az Alaptörvény-módosítás kihirdetésének elrendelésével kapcsolatban.
A leköszönő köztársasági elnök szerint a választások éjszakája óta a közbeszédet eluralta a verbális abúzus, a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetéseknek egy olyan szélsőséges formája, ami arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázzák. Az államfő szerint egy kommunikációs stratégia látszik kialakulni, amelynek célja, a korábbi alkotmányos rendszer képviselőinek elhallgattatása, ellehetetlenítése és eltávolítása.
Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása immár Magyarország jogrendszerének alapjaként is megjeleníti a fenti célok elérésére irányuló rendelkezéseket
– hangsúlyozta Sulyok Tamás. Hozzátette: látja, hogy ezek a törekvések jelen pillanatban a magyar társadalom egy jelentős része számára helyesnek tűnnek, és ezt tiszteletben is tartja.
„Látom és tapasztalom ugyanakkor azt is, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik alaptörvény-módosítás” – jelentette ki. Elárulta: a maga részéről a legteljesebb mértékben osztja ezeket az aggodalmakat, és mind a jelenkor szempontjából, mind pedig történeti távlatokban összeegyeztethetetlennek tartja Magyarország alkotmányos alapelveivel mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe.
Sulyok Tamás végül azzal indokolta az aláírást, hogy az Alaptörvény csak szűk körben teszi lehetővé egy alkotmánymódosítás megtámadását: „A köztársasági elnök az alkotmánymódosító hatalom, azaz az Országgyűlés részére egyet nem értése esetén sem küldheti vissza az elfogadott alaptörvény-módosítást, az Alkotmánybírósághoz pedig kizárólag akkor fordulhat, ha az alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg”. Ilyen helyzet jelen esetben nem áll fenn – tette hozzá.
Alaptörvényi kötelezettségemnek teszek tehát eleget azzal, hogy – súlyos tartalmi ellenvetéseim kifejezése mellett Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását (T/324) a mai napon aláírtam, kihirdetését ezúton elrendelem
– zárta tegnapi határozatát Sulyok Tamás.
