Komoly ára lehet a Tisza-kormány milliárdos hitelfelvételének

Magyar Péterék a tavalyi teljes éves költségvetési hiány több mint negyedének megfelelő hitelt vettek fel – erre hívta fel a figyelmet Szalai Piroska, a Fidesz képviselője. Az Origónak adott interjújában rámutatott, a Tisza-kormány forrásbevonásának nagyságrendje már önmagában is figyelemre méltó, a törlesztés pedig hosszú évekre szűkítheti az állam mozgásterét.

A Tisza-kormány gazdaságpolitikája könnyen letérítheti Magyarországot az államadósság csökkentésének pályájáról, és a mostani hitelfelvétel hosszú távon is megterhelheti a költségvetést – erről beszélt az Origónak adott interjújában Szalai Piroska mérnök. A Fidesz képviselője szerint a mostani kötvénykibocsátás olyan nagyságrendű, hogy önmagában a tavalyi teljes éves költségvetési hiány több mint negyedét teszi ki, miközben a hitelfelvétel később a kamatfizetéseken és a törlesztésen keresztül is szűkítheti az állam mozgásterét.

Magyar Péter, a Tisza-kormány miniszterelnöke (Forrás: Facebook)

Ahogy arról az Origo is beszámolt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfő esti sajtóközleményéből kiderült: 3 milliárd euró összértékű, két sorozatból álló kötvénykibocsátással „visszatért a kötvénypiacra”. Ezzel a Tisza-kormány eladósodott a BNP Paribas, a Citibank, a Goldman Sachs Bank Europe SE, az ING és a JP Morgan felé is.

Bár az ÁKK nem tér ki rá, hogy mire kellhet ez a pénz, a Világgazdaság úgy véli, hogy az eurókötvényekből befolyt összeget Magyarország feltehetőleg a lehívott uniós forrásokhoz kapcsolódó projektek előfinanszírozásához használna fel. Az Európai Bizottság ugyanis a Magyarországot illető felszabadított forrásokat csak akkor téríti meg, ha a projektek végrehajtották. Magyar Péter már május végén azzal kampányolt, hogy hazahozták az uniós pénzeket, de a hitelfelvételről nem tett említést.

Hatalmas hitelösszegről van szó

Szalai Piroska úgy véli, a mostani kibocsátás nagyságrendje önmagában is figyelemre méltó: a 3 milliárd euró mai árfolyamon több mint ezer milliárd forintnak felel meg, ami a tavalyi, mintegy 4050 milliárd forintos költségvetési hiány több mint negyedét jelenti. Mint fogalmazott, bár technikailag kötvénykibocsátásról van szó, gazdasági értelemben ez hitelfelvételnek tekinthető, amely később kamat- és tőketörlesztési kötelezettséget is jelent az állam számára. 

Sokan eltúlozzák ugyanakkor a költségvetés első negyedéves hiányát ami önmagában nem ad teljes képet, mert a magyar büdzsé hagyományosan „fejnehéz”. Kifejtette, az z év elején jelentkeznek a legnagyobb egyszeri kiadások: 

• ekkor fizetik ki többek között a 13. és 14. havi nyugdíjat, 
• a lakhatási támogatások egy részét, 
• valamint a fűtési szezon miatt a rezsitámogatások is ilyenkor terhelik leginkább a költségvetést,
• emellett idén az első negyedévben történt meg a hathavi fegyverpénz kifizetése is.

Minél nagyobb az adósságszolgálati kötelezettség, annál kevesebb összeg jut például a lakossági támogatásokra

Emlékeztetett arra is, a második negyedév hagyományosan kedvezőbb egyenleget mutat, tavaly is szuficites volt, ezért önmagában az első negyedéves hiányból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanakkor a mostani hitelfelvétel már a második félév, azon belül is  a harmadik negyedév költségvetési adataiban jelenhet meg, ezért annak valódi hatását csak később lehet majd pontosan felmérni. Úgy véli, 

ha a kormány ilyen nagyságrendű hiteleket vesz fel és el is költi azokat, akkor az várhatóan a hiány növekedésében is meg fog jelenni. Az sem biztos, hogy az esetlegesen felszabaduló uniós források még az idei évben olyan ütemben érkeznek meg, amely ellensúlyozni tudná ezt a plusz forrásbevonást.

Szalai Piroska szerint az átlagemberek számára a hitelfelvétel leginkább úgy érthető meg, mint egy családi költségvetés. – Ha egy háztartás hitelt vesz fel, azt később törlesztenie kell, emiatt pedig kevesebb pénz marad más kiadásokra. Ugyanez igaz az államra is: minél nagyobb a hitelállomány, annál több forrást kell kamatfizetésre és törlesztésre fordítani, így kevesebb pénz juthat más, a lakosság költségvetési célokra – magyarázta. 

Hosszabb távon komoly következményekkel járhat, ha a Tisza-kormány növelni kezdi az államadósságot

Felhívta a figyelmet, hogy bár a költségvetés bevételi oldala jelenleg kedvezően alakul – a fogyasztási adókból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási befizetésekből származó bevételek is jelentősen emelkedtek –, ha ennek ellenére is hitelfelvételre van szükség, akkor az arra utalhat, hogy a kiadások még gyorsabban nőnek. A fideszes képviselő emlékeztetett: Magyarország az elmúlt másfél évtizedben jelentős eredményt ért el az államadósság csökkentésében.

Felidézte, 2010-ben a GDP-arányos államadósság meghaladta a 80 százalékot, amelyet a következő években fokozatosan sikerült mérsékelni. A Covid-járvány ugyan egyetlen évben növelte az adósságot, de az azóta ismét csökkenő pályára állt.

Ha a mostani Tisza-kormány letéríti Magyarországot az államadósság csökkentésének pályájáról, az hosszabb távon komoly következményekkel járhat

– emelte ki, hozzátéve: Európában számos ország – köztük Lengyelország és Románia – jelentősen növelte az államadósságát az elmúlt években, ami egyre nagyobb terhet ró a költségvetésükre. 

Összegzésként úgy fogalmazott: „ha túlzottan megnöveljük a hitelfelvételt, akkor a költségvetésnek azok a részei, amelyeket korábban utakra, családtámogatásokra vagy más célokra lehetett fordítani, egyre nagyobb arányban mennek majd az adósság törlesztésére.”