Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA legfrissebb közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a Magyar Péteréknek, de megoszlanak a vélemények arról, meddig tarthat ez a lendület. Kiszelly Zoltán szerint a „győzteshez húzás” idővel kifullad és előbb-utóbb elmúlnak a „politikai mézeshetek”, míg Horn Gábor úgy véli, a Tisza Párt támogatottsága még hónapokig stabil maradhat, sőt akár tovább is nőhet.
A Tisza Párt jelenlegi rendkívül magas támogatottsága mögött a politikában ismert „győzteshez húzás” jelensége áll, ugyanakkor ez az állapot nem tarthat örökké – erről beszélt az Origónak adott interjújában Kiszelly Zoltán, a Századvég politológusa. Ahogy arról korábban beszámoltunk, júniusban több közvélemény-kutatás is készült a pártpreferenciákról.
A 24.hu-n megjelent 21 Kutatóközpont szerint a választani tudó szavazók 67 százaléka a Tisza Pártra, 24 százaléka a Fideszre szavazna. A Fidesz választás utáni gyors visszaesése megállt, stabilizálódtak az erőviszonyok. A Republikon Intézet felmérése szerint június végére nem csökkent a Tisza körüli lelkesedés: a párt hibahatáron belül tovább növelte előnyét a Fidesszel szemben. Mérésük alapján a Tisza egy százalékponttal erősödött, míg a Fidesz–KDNP támogatottsága két százalékponttal csökkent a teljes népesség körében.
A HVG-n megjelent Medián legfrissebb kutatása pedig szintén a Tisza előnyének növekedését mutatta. Hann Endre, a közvélemény-kutató ügyvezető igazgatója a Klubrádióban úgy fogalmazott: szerinte a Tisza támogatottsága már közel járhat a tetőzéshez.
A győzteshez húzás jelensége
Kiszelly Zoltán a felmérések eredményei kapcsán rámutatott: 70 százalékos vagy ahhoz közeli támogatottságnál már valóban nincs sok tér a további növekedésre. A Fidesz ugyanakkor meg tudta tartani a törzsszavazóit, ami egy 20–25 százalékos támogatottsággal továbbra is erős középpárti pozíciónak számít egy ilyen vereség után. Azonban még zajlik az újratervezés, még nem mutatnak kellő erőt és vonzerőt, miközben a Tisza Pártnál továbbra is tartanak a „politikai mézeshetek”, a győzteshez húzás jelensége pedig még mindig érezhető.
Ez pedig jellemző olyankor, amikor jelentős politikai változás történik: ez a Fidesznél is megfigyelhető volt 2010-ben, amikor nagy politikai fordulat történt, de 2006-ban is volt hasonló: amikor Gyurcsány Ferenc legyőzte Orbán Viktort, az MSZP támogatottsága pedig még emelkedett, egészen a nyári megszorító csomag bejelentéséig.
Már gróf Széchényi István is írt a magyarok »szalmaláng-természetéről«. Egy sorsfordító választás után még hónapokig nő a győztes párt népszerűsége. Tehát 2010-ben a Fidesz, 2006-ban pedig az MSZP profitált a győzteshez húzásból. Csak nem ilyen mértékben. A Tisza most valóban nagyon nagyot emelkedett
– hangsúlyozta.
Kiszelly Zoltán szerint ugyanakkor idővel véget érnek a politikai mézeshetek, és fokozatosan csökkenhet a Tisza Párt támogatottsága. Rámutatott,
elsőként a „Köztársaság 2.0” hívei koptak le.
– Ők azt gondolták, hogy az új parlament feloszlatja magát, visszaállítják a régi alkotmányt, választási és médiatörvényt, vagyis ott folytatják, ahol 2010-ben abbahagyták. Ez nem fog megtörténni – magyarázta, hozzátéve: ezt követően a középosztálybeli, elsősorban gyermeket nevelő családok körében kezdhet megjelenni az elégedetlenség.
A középosztály terhein múlik a Tisza támogatottsága
A későbbi támogatottságcsökkenést azok az intézkedések gyorsíthatják fel, amelyek a középosztály terheit növelik. Példaként említette a rezsicsökkentés várható megszüntetését, a dinamikus villanyórák bevezetését, valamint azt, hogy szerinte a középosztály nem részesülne kompenzációban a magasabb energiaárak miatt. Az uniós források egy részét ilyen beruházásokra fordíthatnák, miközben a magyar vállalkozásoknak főként beszállítói szerep jutna, a magas hozzáadott érték pedig külföldi cégeknél jelenne meg. A politológus szerint a Tisza Párt támogatottsága addig maradhat magas, amíg a választók bíznak abban, hogy életük javulni fog.
Most még reménykednek, bíznak benne, hogy jobb lesz, és nem hiszik el, hogy akár rosszabb is lehet. Amikor azonban azt tapasztalják saját életükben, hogy nem lett jobb, akkor fokozatosan el fognak pártolni
– mutatott rá.
Addig akarják ütni a Fideszt, amíg megszűnik váltópártnak lenni
Kiszelly Zoltán viszont hangsúlyozta: a Tisza célja, hogy addigra lebontsa a Fidesz hátországát. – Addigra ki akarják szárítani azt, tönkretenni a médiáját, különböző eljárásokkal kiiktatnák a fideszes képviselők és polgármesterek megválaszthatóságát. Mert ha addigra rommá verik a Fideszt, kihúzzák alóla a gazdasági és médiabeli hátteret, akkor hiába csökken később a Tisza népszerűsége, nem lesz olyan váltópárt, amely fel tudja venni a kieső szavazókat – magyarázta, hozzátéve: a Mi Hazánk pedig csak öt-hat százalékon áll, és túl szélsőséges ahhoz, hogy a mérsékelt választók többsége rá szavazzon — magyarázta.
Ahogyan 2006 után az emberek az MSZP-ből kiábrándulva – főként a megszorítások és a rendőri erőszak után – a Fideszhez mentek, úgy most nem lenne hová menniük, ha addigra a Fideszt szétverik
– mutatott rá.
Horn Gábor: Ez még lehet, hogy nem a plafon
Az Origo megkereste a témában Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét is, aki óvatosabb a Tisza Párt támogatottságának tetőzésével kapcsolatban. A politológus szerint ugyan valóban rendkívül magas a párt népszerűsége, de korántsem biztos, hogy már elérte a plafont.
Felhívta a figyelmet a Republikon Intézet legutóbbi felmérésére, miszerint a biztos pártválasztók körében 68–24 százalék az arány a Tisza javára a Fidesszel szemben, ami hozzávetőlegesen 4,4 millió tiszás és 1,6 millió fideszes szavazót jelent. Szerinte ez azt is mutatja, hogy jelentős számú korábbi fideszes választó is átpártolt Magyar Péterékhez.
Ilyet még nem láttunk az elmúlt 36 évben. Lehet azt mondani, hogy ennél már nincs feljebb, hiszen ez rendkívül magas támogatottság, de ezt én nem jelenteném ki biztosan
– mondta.
Száz napon túl is tarthatnak a politikai mézeshetek
Horn Gábor ráadásul úgy látja, a magyar társadalom nem száz nap türelmi időt ad a Tiszának, hanem ennél jóval többet, mert rendkívül erős volt a változás iránti társadalmi igény. Éppen ezért szerinte a párt támogatottsága akár tovább is növekedhet, ugyanakkor legalább jövő év elejéig mindenképpen stabil maradhat, amennyiben nem követ el súlyos gazdasági hibákat.
Egyelőre nem látjuk ezeket. Inkább azt, hogy a Fidesz nem találja jelenleg a csodafegyvert a Tiszával szemben, és inkább egyfajta vergődést látok
– fogalmazott.
Ami szerinte elindíthatja a Tisza Párt népszerűségének csökkenését, az elsősorban a gazdasági teljesítmény. Szerinte addig maradhat magas a támogatottság, amíg az emberek úgy érzik, hogy javulhatnak az életkilátásaik. – Nem is kell feltétlenül jobb legyen a helyzet, elég, ha az emberek azt gondolják, hogy jobb lehet. Akkor fogyhat el a levegő a Tisza körül, ha a választópolgárok jelentős része arra jut, hogy ez a rendszer nem működik, nem lesz jobb a helyzetük, és nem valósultak meg azok az ígéretek, amelyeket a Tisza tett – hangsúlyozta.
Jövő tavaszig is kitarthat a lendület
Horn Gábor szerint ugyanakkor jelenleg ennek nem látszanak a jelei. Úgy látja, csökken az infláció, javulnak a gazdasági kilátások, a forint erősödése pedig különösen a külföldre utazók számára jelent kézzelfogható előnyt. Emellett szerinte a Tisza már több olyan szociális intézkedést is megkezdett, amelyeket korábban megígért. A politológus úgy véli, a magyar gazdaság élénkülésében kulcsszerepe lehet az uniós források beérkezésének is.
– A hatezer milliárd forintos uniós támogatás önmagában akár másfél százalékos GDP-többletet jelenthet, ha jól költik el. Emellett már az is sokat számíthat, hogy a vállalkozók azt érzik: ismét érdemes beruházni, pályázni, piacra lépni, és nem a politikai kapcsolatrendszer dönti el a lehetőségeket. Az egészségügyben és az oktatásban eddig megtett, viszonylag kis költségű intézkedések pedig olyan közérzetjavító lépések lehetnek, amelyek akár jövő tavaszig is kitarthatnak – fejtette ki.
A politológus úgy összegzett, a Tisza támogatottságát elsősorban egy elhúzódó gazdasági válság, a recesszió fennmaradása, az infláció újbóli emelkedése vagy súlyos megszorító intézkedések kezdhetnék ki. – Ezek ronthatnák a Tisza esélyeit, de jelenleg ennek nem látjuk a jeleit – jegyezte meg.
