Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSzerdától bruttó 3 forinttal csökken a benzin nagykereskedelmi ára, miközben a gázolaj beszerzési ára újabb 5 forinttal emelkedik. Az eltérő ármozgás hátteréről, a nemzetközi energiapiaci folyamatokról és a magyar üzemanyagpiac helyzetéről kérdeztük Egri Gábort, aki már korábban is azt nyilatkozta az Origónak, hogy nem az a kérdés, hogy milyen magas lesz az üzemanyag ára, hanem hogy egyáltalán lesz -e. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetet nem lehet kizárólag a világpiaci folyamatokkal magyarázni, miközben a geopolitikai kockázatok és az ellátásbiztonság kérdése is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

A gázolaj külön utat jár
Egri Gábor szerint természetes jelenség, hogy a benzin és a gázolaj ára nem mindig együtt mozog, hiszen a két termék keresletét és kínálatát eltérő piaci folyamatok alakítják. A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar piacot ma már nem kizárólag a nemzetközi árak befolyásolják. Így fogalmazott:
A magyar politikai árszabályozás teljesen elszakította a hazai árakat a nemzetközi áraktól.”
Elmondása szerint a jelenlegi importköltségek mellett a kisebb piaci szereplők veszteséggel tudnának csak üzemanyagot behozni Magyarországra.
Jelenleg körülbelül 660 forintért tudjuk megvásárolni az import gázolajat, miközben a kutak felé 657 forintos áron tudnánk értékesíteni. Ez teljesen abszurd.”
A szakértő szerint a jelenlegi piaci környezet hosszabb távon fenntarthatatlan:
Jelenleg a piacgazdaság megerőszakolása zajlik Magyarországon. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy egyszerűen nem lesz elegendő áru.”
Hangsúlyozta azt is, hogy a napi árváltozásokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mert a finomítók jellemzően többnapos átlagok alapján alakítják ki áraikat.
A geopolitikai kockázatok tovább nőnek
Egri Gábor szerint az orosz–ukrán háború továbbra is jelentősen befolyásolja az európai üzemanyagpiacot. Mint mondta, jelentős orosz finomítói kapacitások estek ki, miközben folyamatos támadások érik az ország olajipari infrastruktúráját.
Példaként említette a Caspian Pipeline Consortium (CPC) Kazahsztánt Novorosszijszkkal összekötő vezetékét, amelyet egy korábbi támadás után csak napokkal később tudtak újraindítani.
A szakértő szerint jelenleg egyszerre több tényező is veszélyezteti az üzemanyag-ellátás biztonságát:
- az orosz–ukrán háború és az orosz finomítók elleni támadások;
- a Caspian Pipeline Consortium (CPC) vezeték sérülékenysége;
- a Hormuzi-szoros körüli feszültségek;
- a Vörös-tengeren és a Báb el-Mandeb-szoros térségében zajló támadások;
- az alacsony nemzetközi készletszintek;
- Magyarország függése a Barátság vezetéktől és egyetlen meghatározó finomítótól.
Egri Gábor szerint a nemzetközi készletek is alacsony szinten állnak, ezért egy nagyobb ellátási zavar esetén gyorsan kialakulhatnak problémák.

Ma már nem elsősorban az ár a kérdés, hanem az, hogy folyamatosan biztosítható-e az ellátás”
– mutatott rá.
Piaci megoldások kellenek az üzemanyaghelyzet kezelésére
Egri Gábor szerint az üzemanyagárakból politikai vita alakult ki, miközben a hangsúlyt inkább a működő piaci megoldásokra kellene helyezni.
Az üzemanyagból politikai terméket csináltak. Nem azon kellene versenyezni, hogy ki ígér olcsóbb üzemanyagot, hanem azon, hogyan lehet piaci alapon működő rendszert kialakítani úgy, hogy közben a lakosság terhei is csökkenjenek.”
A szakértő szerint a mesterséges árleszorítás helyett célzott támogatásokra, adócsökkentésre és más költségvetési eszközökre lenne szükség. Arról is beszélt, hogy szervezetük piaci alapú javaslatcsomagot készített, amelyet eljuttatnak a miniszterelnöknek.
Mi továbbra is azt valljuk, hogy nem az árakat kell védeni, hanem a fogyasztókat”
– jelentette ki. Egri Gábor szerint a logisztikai nehézségek – köztük a Duna alacsony vízállása és a szállítási kapacitások túlterheltsége – már most is érezhetők a piacon, ezért szerinte időben kell meghozni azokat a döntéseket, amelyekkel elkerülhető, hogy ismét a 2022-es üzemanyaghiányhoz hasonló helyzet alakuljon ki Magyarországon.

