Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA köztársasági elnök május 29-én fordult az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez.
Közleményt adott ki a Sándor-palota, miután a mai napon, július 6-án a kormány az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására.
Emlékeztettek arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök július 2-án, csütörtökön a Velencei Bizottság tagjaival tárgyalt Budapesten. A köztársasági elnök 2026. május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követően kialakult közjogi helyzet miatt, amely a jogállamiság és a hatalommegosztás alapvető és súlyos sérelmével fenyeget, különös tekintettel az Alaptörvény 17. módosításának tervezetébe foglalt jogi eszközre, amely az alkotmányos demokrácia alapvető értékei elleni súlyos támadást jelent.
A Velencei Bizottság jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a köztársasági elnök megkeresését.
A köztársasági elnök ugyanakkor rámutat arra, hogy a kormány - bár kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre – amellett, hogy mindeddig nem adott lehetőséget a Velencei Bizottság kifejezetten az ügy eldöntésére kirendelt szakértőinek fogadására, a mai napon, 2026. július 6-án az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására.
A köztársasági elnök közzétette a Velencei Bizottságnak küldött beadványát is. A Sándor-palota a honlapján olvasható 22 oldalas angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását és jogszerű-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.
A sandorpalota.hu oldalon elérhető levél az államfő két beadványát tartalmazza és négy kérdéscsoportban kér állásfoglalást a Velencei Bizottságtól.
Az államfő elsőként arra vár választ, hogy egy parlamentáris demokráciában, ahol a köztársasági elnököt nem közvetlenül választják, megállapítható-e az államfő politikai felelőssége, illetve leváltható-e hivatalából anélkül, hogy megállapítanák az Alaptörvény vagy más jogszabály megsértését. Sulyok Tamás levelében emlékeztet arra, hogy 1990 óta a magyar köztársasági elnökök nem viselnek politikai felelősséget, csak korlátozott jogi felelősséget.
Az államfő csak szándékos jogsértés esetén mozdítható el, vagyis ha szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy valamely törvényt hivatali tevékenysége során, vagy bűncselekményt követ el. Hozzáteszi, hogy jelenleg politikai okokból kívánják eltávolítani a hivatalából és a miniszterelnök által említett indokok - például a "rendszerváltás", az "erős demokratikus felhatalmazás", a "méltatlanság" vagy a "népszerűtlenség" - nem tartoznak az Alaptörvényben szereplő leváltási okok közé.
A levélben Sulyok Tamás azt is kéri a Velencei Bizottságtól, értékelje, hogy az európai alkotmányos normák szerint megengedhető-e a köztársasági elnök felelősségi szabályainak olyan módosítása, amely a hivatalban lévő államfőre is kiterjedne, valamint hogy jogszerű-e a köztársasági elnök politikai okokból történő eltávolítása. Az államfő szerint mindez érintheti a jogállamiság, a jogbiztonság és a hatalmi ágak elválasztásának elvét.
Sulyok Tamás emellett arra is választ vár, miként kell megítélni alkotmányjogi szempontból a miniszterelnök azon nyilatkozatait, amelyek szerint a köztársasági elnöknek távoznia kell, illetve alkotmányos eszközökkel elmozdítható. A levél azt a kérdést is felveti, hogy összeegyeztethető-e a nemzetközi alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek azonosítható célja a jogszerűen megválasztott köztársasági elnök leváltása.
A beadvány kiegészítésében az államfő már a beterjesztett 17. alkotmánymódosítási javaslatról is állásfoglalást kér. Azt szeretné tisztázni, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését lehetővé tevő módosítás megfelel-e a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás európai alkotmányos követelményeinek.
Beadványában az államfő a kérdések alátámasztására több korábbi velencei bizottsági véleményre, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is hivatkozik.
