Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Tisza frakciója három, eltérő szakmai hátterű jelölt közül választja ki Magyarország következő államfőjét, akiket a párt elnöksége választott ki, összesen 10 jelöltből. Biztosan nem lehet tudni, hogy ki lesz a három jelölt, azonban a miniszterelnök az elmúlt hetekben velük találkozott:
- Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja;
- Fülöp Botond a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéd, aki nyilvánosságra hozta a kegyelmi botrányt kirobbantó információt;
- Baka András pedig a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egykori bírája.

Biztosan nem lehet tudni, hogy ők mind a hárman a jelöltek között vannak, miután pénteki sajtótájékoztatóján Magyar Péter csak annyit közölt, hogy
aki figyelte a híreket, annak nem lesz meglepő, hogy kik lesznek a jelöltek,
a frakcióval várhatóan szombaton 10 órától tárgyal erről. Ő maga pedig úgy gondolja, mind a hárman kiváló köztársasági elnökök lennének. A frakció szombaton dönt tehát arról, kit választ államfőjelöltnek, az Országgyűlés pedig a tervek szerint jövő kedden választja meg Magyarország új köztársasági elnökét. De mit érdemes tudni a lehetséges jelöltekről?
Romsics Ignác, a magyar történelem kutatója
Az 1951-ben született Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe elsősorban a 20. századi magyar történelem, különösen a Horthy-korszak, Trianon és a magyar külpolitika története.
Magyar Péter a találkozójuk után azt írta, hogy a nemzet előtt álló sorskérdésekről beszélgettek, és szerinte Romsicsnál jobban senki sem ismeri a magyar történelmet.
Fülöp Botond, a Vidéki prókátor
Fülöp Botond komlói ügyvéd, aki Vidéki prókátor néven vált ismertté.
Ő találta meg és juttatta el a sajtóhoz azt a kúriai határozatot, amelyből kiderült, hogy kegyelmet kapott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese.
Az ügy végül Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett.
A gépészmérnöki és jogi diplomával is rendelkező Fülöp korábban az Európai Unió Bíróságán dolgozott, 2013 óta pedig ügyvédként praktizál. Közéleti megszólalásaiban elsősorban a jogállamisággal és az alkotmányos intézményrendszerrel foglalkozik.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke
Baka András jogász, egyetemi tanár, 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája, 2009-től pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. Főbírói megbízatása a bírósági rendszer átalakítása során, annak eredeti lejárta előtt szűnt meg.
Baka Strasbourgban pert nyert Magyarországgal szemben: a bíróság kimondta, hogy megbízatásának idő előtti megszüntetése sértette a jogait.
A három jelölt közül ő rendelkezik a legnagyobb közjogi és nemzetközi bírói tapasztalattal.
Súlyos bizalmi örökséget kap az új államfő
Bár mindhárman köztiszteletnek örvendő, saját szakmájában elismert személyiségek, az új köztársasági elnöknek súlyos bizalmi örökséggel kell majd szembenéznie. Kérdés, hogy az elmúlt időszak államfőválasztásait és elnöki ciklusait övező, már nemzetközi szervezetek érdeklődését is felkeltő fiaskók mennyiben árnyékolják be működését, illetve sikerül-e helyreállítania a Sándor-palota megtépázott tekintélyét és az államfői intézménybe vetett közbizalmat.

