Alkotmányjogász az Origónak: Baka András még nem gyakorolhatja az elnöki jogköröket

Baka Andrást kedden választotta meg az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökének, az új államfő azonban csak augusztus 19-én kezdi meg ténylegesen a munkáját. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak arról beszélt, mi történik a megválasztás és a hivatalba lépés közötti időszakban, és mikortól gyakorolhatja teljes körűen Baka András az államfői jogköröket.

Kedden megválasztották az Országgyűlés rendkívüli ülésén hazánk új köztársasági elnökét. A Tisza Párt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét jelölte. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel annak egészét illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett ugyanakkor az eredmény gyakorlatilag már a szavazás előtt eldőlt, hiszen Magyar Péter jelöltjének megválasztásához rendelkezésre állt a szükséges kétharmados többség. 

Megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Baka András megválasztása után még egy hétig más gyakorolja az államfői jogköröket

A titkos szavazáson 146 képviselő adta le a voksát, mindegyikük érvényesen. A képviselők közül 140 képviselő igennel, 6-an nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Így lett a megválasztott köztársasági elnök Baka András, aki a nemzeti és történelmi zászlók bevonulása és a Himnusz után letette hivatali esküjét.

Az eskütétellel azonban még nem ér véget az új államfő hivatalba lépésének folyamata. Baka András augusztus 19-én kezdi meg ténylegesen köztársasági elnöki munkáját, 

addig pedig több közjogi és gyakorlati lépésnek is le kell zajlania.

 Arról, hogy pontosan mi történik a megválasztás és a hivatalba lépés közötti időszakban, valamint mikortól gyakorolhatja teljes körűen az államfői jogköröket, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük.

Az alkotmányjogász elmondta, a megválasztással Baka András megválasztott köztársasági elnök lesz, de még nem hivatalban lévő államfő. Az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdése szerint a választás eredményének kihirdetése után a tisztség betöltése még nem valósul meg automatikusan.

Az átemeti időszakban

• az államfői feladat- és hatásköröket továbbra is az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja teljes jogkörrel,
• a megválasztott elnöknek a hivatalba lépés napjáig meg kell szüntetnie minden összeférhetetlenségi okot,
• leteszi az esküt (általában még aznap),
• és megilletik bizonyos előkészítő jogosultságok.

A megválasztás ténye tehát önmagában nem aktiválja a hatásköröket.

Mikor lép hivatalba pontosan az új köztársasági elnök, és mi történik addig?

Mivel a korábbi elnök megbízatása idő előtt szűnt meg, a megválasztott elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Ebben az esetben a hivatalba lépés napja augusztus 19. Addig az ideiglenes államfő látja el a teljes elnöki jogkört, ez a helyzet a mai naptól augusztus 18-ig folyamatos – mondta az Origónak ifj. Lomici Zoltán.

Az új köztársasági elnöknek az esküt a hivatalba lépést megelőzően kell letennie az Országgyűlés előtt. A gyakorlatban ez a választás eredményének kihirdetése után megtörténik. Az államfői jogkörök (törvények aláírása és kihirdetése, kinevezések, kegyelmezés, a Magyar Honvédség főparancsnoki szerepe) csak a hivatalba lépés napjától, azaz legkorábban augusztus 19-től gyakorolhatók. Az alkotmányjogász hozzátette, az eskü feltétele a tisztség betöltésének, de a hatáskörök aktiválódása a hivatalba lépéshez kötött.

Ezek a gyakorlati teendői vannak Baka Andrásnak ebben az átmeneti időszakban

A 2011. évi CX. törvény alapján a legfontosabb kötelezettségek és lehetőségek:

•  Összeférhetetlenség megszüntetése a hivatalba lépés napjáig (minden más állami, társadalmi, gazdasági, politikai tisztség/megbízatás, kereső foglalkozás – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével).

•  Vagyonnyilatkozat a megbízatás keletkezését követő 30 napon belül (családtagokkal együtt). Elmulasztása esetén a tisztség gyakorlása és a javadalmazás szünetel.

•  A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett elnököt megilleti: legfeljebb ötfős titkárság, térítésmentes egészségügyi ellátás, személyes gépkocsihasználat, valamint hozzáférés a hivatalba lépéshez szükséges információkhoz.

•  Gyakorlatilag: a Sándor-palota átvételének előkészítése, személyzet és protokoll egyeztetése, a szükséges tájékozódás.

Augusztus 11-től augusztus 18-ig tehát Baka András megválasztott, esküt tett, de még nem hivatalban lévő elnök. A tényleges államfői hatalom gyakorlása csak augusztus 19-én kezdődik. 

Fontos  leszögezni, hogy az Alkotmánybíróság előtt folyó eljárás utólagos normakontroll tekintetében nem zárult le az Alaptörvény 17. módosítása kapcsán, ezért is jellemzi közjogi értelemben egyfajta instabilitás a mostani helyzetet.