Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huValaha a hazai média és az úszósport meghatározó alakja volt, 2025 májusa óta azonban a kecskeméti börtön lakója. Gyárfás Tamás a Fenyő-gyilkosság felbujtójaként jogerősen hét év börtönbüntetést kapott, ám ő azóta is ártatlannak vallja magát. Bár korábban úgy tűnt, a bírósági ítélettel pont került a szövevényes bűncselekmény végére, a védelem perújítási kérelmet nyújtott be.
A történet gyökerei a kilencvenes évek közepéig nyúlnak vissza. Gyárfás Tamás és Fenyő János, a VICO-birodalom feje között akkoriban ádáz harc folyt a Napkelte című televíziós műsor szerkesztési jogaiért és a magyar médiapiac feletti befolyásért. A rivalizálás során üzleti, jogi és politikai eszközöket is bevetettek: sajtókampányok, bírósági eljárások és hatósági feljelentések követték egymást. Bár Gyárfás később azt állította, hogy 1997-ben békét kötöttek Fenyővel, a hatóságok és a bíróság megállapítása szerint az ellentét valójában életre-halálra szóló gazdasági és hatalmi harc volt.
Gyárfás Tamás került képbe a Margit körúti merénylet kapcsán
Fenyő Jánost 1998. február 11-én kora este Budapesten, a Margit körút és a Margit utca sarkán, a piros lámpánál várakozó autójában ülve egy gépfegyveres több lövéssel kivégezte. Az elkövető a helyszínről elmenekült, azonban az eldobott fegyverről és ruházatból nyert DNS-minta alapján évekkel később Jozef Roháčot sikerült beazonosítani és elítélni, mint a bérgyilkosság végrehajtóját. Azt azonban hosszú ideig homály fedte, ki adta az utasítást a VICO-birodalom tulajdonosának likvidálására.
Éveken át folyt a nyomozás a megbízó kiléte után, ám az igazi áttörést a 2010-es évek hozták meg. A hatóságok látókörébe került a kilencvenes évek olajmaffiás ügyeiből ismert Portik Tamás, valamint Tasnádi Péter.
A vád szerint Gyárfás Tamás először Tasnádit bízta meg Fenyő megölésével, de mivel ő nem hajtotta végre a feladatot, Gyárfás Portikhoz fordult.
A perdöntő bizonyítékok 2018-ban kerültek a rendőrség birtokába, amikor felbukkantak azok a vágatlan hangfelvételek, amelyeket Portik Tamás a kétezres évek elején titokban rögzített a Gyárfással folytatott személyes találkozóik során. A felvételeken, amelyeket később zsarolási kísérletekre is felhasználtak, a bíróság értékelése szerint a felek félreérthetetlenül utaltak a Fenyő-gyilkosságban betöltött szerepükre és az egymás közötti elszámolásra.
Gyárfás Tamást 2018 áprilisában gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették. A Fővárosi Főügyészség 2019-ben emelt vádat ellene előre kitervelten elkövetett emberölésre való felbujtás miatt. A Fővárosi Törvényszék hosszú évekig húzódó tárgyalássorozat után 2024 februárjában hozott elsőfokú ítéletet. Gyárfást hét év börtönbüntetésre ítélték, míg a másodrendű vádlott, Portik Tamás életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott. Az elsőfokú bíróság szerint Fenyő megöletése Portik ötlete volt, Gyárfás csupán pszichikai bűnsegédként vett részt a bűncselekményben.
Jogerős ítélet és perújítási kísérlet
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése 2025 áprilisában kisebb módosításokkal helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A másodfokú bíróság kimondta: Gyárfás Tamás felbujtóként felelős Fenyő János meggyilkolásáért, ezért ténylegesen le kell töltenie hét éves börtönbüntetését.
Bár a jogerős döntés megszületett, Gyárfás pedig tavaly májusban bevonult a kecskeméti börtönbe, az úszószövetség volt elnöke azóta is tagadja, hogy bármi köze lett volna egykori ellenlábasa megöléséhez.
Az egykori médiavállalkozó továbbra is az igazságszolgáltatás áldozatának tartja magát, és ártatlanságát hangoztatva teljesen tévesnek nevezte a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntését.
A 77 éves Gyárfás Tamás tisztában van vele, hogy kedvezmény nélkül csak 2032-ben szabadulhatna, így védőivel mindent megtesznek, hogy felmentessék. Ezért perújítási kérelmet terjesztettek elő, állításuk szerint ugyanis több új bizonyíték is a birtokukban van, ami által végérvényesen bizonyosságot nyer, hogy Fenyő János kivégzésére nem Gyárfás, hanem valaki más vagy mások adtak megbízást.
Állításuk szerint egy, a védelemnél jelentkezett személy például azt közölte, a VICO-vezér másik nagy ellenfele, Princz Gábor adott utasítást a gyilkosságra.
A perújítási kérelem másik fontos eleme Portik Tamás kézzel írt nyilatkozata, amelyben azt állította, hogy Princz Gábor, a Postabank egykori elnöke fizetett neki azért, hogy Gyárfás Tamásra terelje a gyanút.
Portik szerint ezért rögzítette titokban a Gyárfással folytatott beszélgetéseit is. Az állítás ugyanakkor ellentmond Portik korábbi vallomásainak: korábban ugyanis más személyeket nevezett meg a hangfelvételek készítésének hátterében, Princz Gábor nevét pedig nem is említette.
Mivel a volt Postabank-elnök 2018-ban meghalt, a vádakra már nem tud reagálni. Ráadásul a korábbi nyomozás során a rendőrség arra jutott, hogy Princz Gábornak nem volt köze a Fenyő-gyilkossághoz.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a védelem által felsorakoztatott bizonyítékok nem alapozzák meg a perújítást, ezért elutasítását kérte a Fővárosi Ítélőtáblától. A bíróság várhatóan még szeptemberben dönt a beadványokról.
A magyar kriminalisztika egyik leghosszabb és legnagyobb port kavart ügye ezzel jogi értelemben is lezárulhat, pontot téve a rendszerváltás utáni időszak legmeghatározóbb média- és alvilági leszámolásának végére.
