Hortay Olivér elmondta, miért vállalta a parlamenti munkát

Újabb szakértőkkel bővült a Fidesz parlamenti frakciója. A Szijjártó Péter és Budai Gyula helyére Panlóc Andrét és Hortay Olivért kérte fel Bóka János frakcióvezető országgyűlési képviselőnek. A Századvég energetikai és klímapolitikai szakértője az Origónak elmondta, miért vállalta a politikai szerepet, milyen parlamenti munkára készül, és szerinte meddig húzódhat el az energiaválság.

Jelentős változások történtek az elmúlt időszakban a Fidesz parlamenti frakciójában: Gulyás Gergely lemondott frakcióvezetői tisztségéről, amelyet Bóka János vett át, Szijjártó Péter egykori külügyminiszter pedig bejelentette, visszaadja országgyűlési képviselői mandátumát és a BYD-nél vállal vezetői pozíciót. Augusztus elsején az ATV úgy értesült, Budai Gyula is elhagyhatja a Fidesz-frakciót, a két politikus helyére pedig Palóc André, valamint Hortay Olivér ülhet be. Előbbi a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt, míg Hortay Olivér a Századvég energetikai és klímapolitikai szakértője.

 Bóka János frakcióvezető hétfőn bejelentette, Palóc Andrét, valamint Hortay Olivért kérte fel országgyűlési képviselőnek (Fotó: Mediaworks)

Végül kiderült, az értesülés igaznak bizonyult: Bóka János frakcióvezető hétfőn bejelentette, a két szakértőt kérték fel képviselőnek, míg Szijjártó Péternek és Budai Gyulának megköszönte az eddigi munkát. Lapunknak még aznap sikerült elérnie Hortay Olivért, hogy megkérdezzük: miért döntött úgy, hogy a tudományos, kutatói munka után elfogadta a felkérést, és közvetlen politikai szerepet vállal?

Lapunknak felidézte, hogy egy hete Bóka János kérte fel képviselőnek, ami nagy megtiszteltetés volt, de mérlegelnie kellett, hiszen egyúttal egy karrierváltást is jelentett: korábban ugyanis részben oktatóként a Műszaki Egyetemen részben kutatóintézet-vezetőként a Századvégnél dolgozott.

Egyedülálló megtiszteltetésnek és lehetőségnek tartottam, ezért kértem néhány nap gondolkodási időt, hogy a családommal is egyeztessek, de ezt követően azonnal elfogadtam a felkérést

– fogalmazott.

A Megafonos múlt

Ahogy azonban Szűcs Gábor esetében is, nála is felvetődik a kérdés: a megafonos múltja nem válhat-e a parlamenti munkája hátrányává. Hortay Olivér azt válaszolta, nem tart ettől.  Hangsúlyozta, hogy már gimnazista kora óta az energetika érdekli, ezért mindig nagy intenzitással dolgozott a szakterületén. 

Számos tudományos publikációja, médiaszereplése és energiapolitikai, gazdaságpolitikai témájú cikke jelent meg, a közösségi médiát pedig azért kezdte intenzívebben használni, mert az mára az egyik legfontosabb tájékozódási felületté vált. Hozzátette, hogy a Megafonnál sok segítséget kapott a közösségi kommunikáció elsajátításához. 

Ott tanulta meg, hogyan érdemes videós tartalmakat készíteni és közösségi oldalt építeni. Büszke az ottani közösségre és volt kollégáira, különösen egykori szerkesztőjére, aki szerinte tartalmilag és formailag is sokat segített neki. 

A közösségi média-aktivitásomban ami jó, az nagy eséllyel neki köszönhető. Ami rossz volt, azért én vagyok a felelős 

– fogalmazott. 

Kiüresedő viták helyett több szakpolitikát

Hortay Olivér mindezzel együtt leszögezte, a parlamentben ő kifejezetten a szakpolitikai vitákra szeretne fókuszálni.

Figyelve az elmúlt hónapok parlamenti vitáit, én úgy tapasztaltam, hogy elkezdett a hangnem radikalizálódni, tartalmilag pedig ezek a viták kiüresedőben vannak. Nekem meggyőződésem, hogy ez nem fenntartható, sőt inkább már káros

– emelte ki, majd kifejtette: szerinte az, hogy szakpolitikailag Magyarországot jelenleg nem vezeti senki, és a képviselők jó része azzal van elfoglalva, hogy visszafelé mutogasson, múltbéli sérelmeken vitázzon és időnként személyeskedjen, nem kedvező helyzet. Leszögezte, kizárólag olyan témákkal szeretne foglalkozni, amelyek hazánk jövőjét befolyásolják. – Például az elmúlt hónapokban elmaradt az a gazdasági csoda, amit a jelenlegi kormányzó párt ígért. A villamosenergia-rendszerben egy káosz kezd kialakulni. Az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban – említett néhány példát a képviselő.

Hortay Olivér hangsúlyozta azt is, tisztában van vele, hogy a parlamenti viták hevében olyan helyzetekbe kerülhet, amelyek próbára teszik a mérsékelt stílust, amit képviselni szeretne. – De mindent meg fogok tenni azért, hogy megőrizzem ezt a hangnemet, és olyan kérdéseket vessek fel, amelyek valóban relevánsak, például hogy mi lesz a magyar gazdaság motorja a következő időszakban, vagy hogyan biztosítható hazánk energiaellátása – magyarázta.

Hortay Olivér szerint a miniszterelnök tényszerűen nem mondott igazat

Kérdésünkre kitért a jelenleg is tetőző energiaválságra is. Emlékeztetett Magyar Péter tegnap tartott sajtótájékoztatójára, amely kapcsán rámutatott: a miniszterelnök bár a beszéd elején elmondta, hogy felül szeretne emelkedni a pártpolitikai árkokon, de utána ismét visszafelé mutogatott az elmúlt 16 évre. Holott az Orbán-kormányoknak minden energiaellátási nehézséget, vészhelyzetet sikerült anélkül kezelnie, hogy a fogyasztók korlátozása például szóba került volna.

Szerinte ráadásul a miniszterelnök több olyan állítást is tett, amelyek tényszerűen nem igazak. 

Példaként említette, hogy Magyar Péter szerint a lekapcsolási – általa rotációs tervnek nevezett – rendszerben korábban a lakosság szerepelt a sorrend elején. Hortay szerint ez sehol a világon nincs így, és Magyarországon sem volt így, mivel a lakosság mindenhol a lekapcsolási sorrend végén áll.

Akár hónapokig is eltarthat az energiaválság

– Nagyon szerencsétlennek tartom azt is, hogy néhány nappal a paksi atomerőmű teljes leállításának bejelentése előtt teljes politikai tisztogatás történt az MVM és Paks vezetésében. Egy válsághelyzetnek úgy nekimenni, hogy a tapasztalt vezetőket éppen előtte lecserélik, nem túl szerencsés. Ahogy az sem túl szerencsés, hogy a kormányzaton belül a villamosításért egy olyan szereplő felel, aki korábban az atomenergia-ellenes lobbit vezette itt Magyarországon – sorolta, majd hozzátette: 

jó lenne elkezdeni ténylegesen szakmai alapon kezelni a válságot.

Hortay Olivér a jelenlegi előrejelzések alapján arra számít, hogy nem néhány nap, hanem akár több mint egy hónap is lehet, mire rendeződik a helyzet, így nagyobb az esély egy elhúzódó energiaválságra. Ugyanakkor hozzátette, hogy a hét második felére várható lehűlés és a Duna vízállásának javulása mérsékelheti az ellátási kockázatokat, ezért a helyzet súlyossága várhatóan idővel enyhülhet.