Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHiába próbálta Magyar Péter a pazarlás és a lopás felszámolásának bizonyítékaként eladni a júliusi, 524 milliárd forintos költségvetési többletet, pénzügyminisztere már óvatosabban értékelte az adatokat. Kármán András elismerte, hogy a kedvező egyenleg egy része egyszeri és szezonális hatásokból, valamint későbbre tolódó kiadásokból származik, augusztusban pedig már közel 2200 milliárd forintnyi kiadás terhelheti meg az államkasszát.
Magyar Péter még annak bizonyítékaként ünnepelte a júliusi költségvetési többletet, hogy kormánya véget vetett a pazarlásnak és a lopásnak. A pénzügyminiszter csütörtöki bejegyzése azonban jelentősen árnyalta a miniszterelnök megközelítését: Kármán András szerint egyetlen hónap adata önmagában nem ad teljes képet, a látványos többletnek pedig csak egy része javítja tartósan az éves egyenleget.
Kármán András elismerte: nem minden megtakarítás marad meg
A júliusi adatok alapján az államháztartás központi alrendszere 524,3 milliárd forintos többlettel zárta a hónapot. A héthavi deficit így 2858 milliárd forintra csökkent, ami az éves hiánycél mintegy 68 százalékának felel meg. Április végén ugyanez az arány még 91 százalék körül állt.
Kármán András szerint a kormányváltás óta közel ezermilliárd forinttal javult az egyenleg, amiben állítása szerint szerepet játszott a takarékosabb állami működés is. Rögtön hozzátette azonban, hogy
a júliusi rekordot nem lehet teljes egészében tartós költségvetési fordulatként értelmezni.
A kedvező júliusi egyenleget több, részben átmeneti tényező alakította:
- a tervezettnél kevesebb kiadás jelentkezett,
- egyes kifizetések nem maradtak el, csupán a következő hónapokra tolódtak,
- egyszeri és szezonális hatások is javították a havi adatot,
- a Világgazdaság információi szerint a tanári béremelésekhez kapcsolódó elszámolás is szerepet játszott,
- ugyancsak javította az egyenleget a még Lázár János minisztersége alatt letárgyalt EIB-hitel elszámolása.
A kedvező júliusi számoknak csak egy része épül be tartósan az éves egyenlegbe. A többlet egy részét az okozza, hogy a tervezettnél kevesebb kiadás jelentkezett – köztük olyanok is, amelyek nem eltűnnek, hanem a következő hónapokra tolódnak
– fogalmazott a pénzügyminiszter. Kármán András szavai egybecsengenek azokkal a korábbi információkkal, amelyek szerint a kiugró júliusi többletet jelentős részben néhány rendkívüli tétel alakította.
Augusztusban már 2200 milliárd forintnyi kiadás jöhet
A pénzügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy augusztusban gyökeresen eltérő számokat közölhet a tárca. Az uniós programokhoz kapcsolódó előfinanszírozási kötelezettségek miatt ugyanis várhatóan
közel 2200 milliárd forintnyi kiadás jelenik meg a költségvetésben.
Az uniós támogatások jelentős része utófinanszírozással érkezik: a magyar állam előbb kifizeti a programok költségeit, Brüsszel pedig csak teljesítés és elszámolás után téríti meg az összegeket.
Ez pénzforgalmi szempontból átmenetileg jelentősen növelheti a hiányt, még akkor is, ha a támogatások egy része később megérkezik.
A következő havi szám óhatatlanul más képet mutat majd. Ez nem rossz hír, egyszerűen a finanszírozás természetes ritmusa
– igyekezett előre tompítani az augusztusi adatok várható hatását Kármán András. A pénzügyminiszter tehát lényegében lehűtötte a Magyar Péter által felépített költségvetési sikersztorit. Miközben a miniszterelnök politikai bizonyítékként lobogtatta a júliusi többletet, Kármán már arra figyelmeztetett: a rekord jelentős része nem állandó megtakarítás, hanem egyszeri hatások és későbbre tolt kiadások eredménye.
Ráadásul a kormány továbbra is a GDP 7,5 százalékának megfelelő éves hiánnyal számol,
ami önmagában nehezen nevezhető költségvetési sikertörténetnek.
