Abszolút nem luxus: a Karmelita belső terei még a New York Times szerint sem mondhatók fényűzőnek

A The New York Times tudósítója szerint Orbán Viktor korábbi munkahelyének belső terei egyáltalán nem igazolják a Magyar Péter által sugallt fényűzést. A látogatók közül többen csalódottan távoztak a Karmelita kolostorból, mert a „zsarnoki palota” helyett legfeljebb egy luxus butikhotel hangulatával találkoztak.

A Karmelita megnyitásával a Tisza-kormány azt próbálta bemutatni, milyen fényűző környezetből irányította korábban az országot Orbán Viktor, a The New York Times helyszíni tudósítása azonban alaposan átírta ezt a narratívát. Andrew Higgins, az amerikai lap vezető közép-európai tudósítója szerint az egykori kolostor belső kialakítása egyáltalán nem olyan hivalkodó, mint ahogyan azt Magyar Péter igyekezett beállítani – írta a HVG.

A New York Times szerint a Karmelita belső terei nem igazolják Orbán Viktor állítólagos fényűzését (Forrás: Magyarország Kormánya)

A Karmelita mégsem „zsarnoki palota”

A The New York Times szerzője szerint a Karmelita megnyitása politikai látványosságként szolgált: azt remélték, hogy a nyilvánosság elé táruló terek majd bizonyítják Orbán Viktor állítólagos fényűzését. Az épületet az elmúlt három hónapban tömegek keresték fel, ám az újságíró azt tapasztalta, hogy a látottak nem váltottak ki általános felháborodást.

A tudósító úgy fogalmazott, hogy a belső tér „nem különösebben pazar”, és inkább emlékeztet egy luxus butikhotelre, mint egy tékozló zsarnok palotájára.

 Andrew Higgins szerint a Karmelita még csak össze sem hasonlítható Ferdinand Marcos korábbi Fülöp-szigeteki diktátor, Viktor Janukovics volt ukrán elnök vagy Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor hivalkodó rezidenciáival.

Orbán Balázs, az előző kormány politikai igazgatója úgy vélekedett, hogy a Tisza Párt politikai célból próbálja felnagyítani a Karmelita jelentőségét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor elfogadta a választási vereséget, és nem tett kísérletet arra, hogy hivatalában maradjon.

A helyszíni tudósítás több olyan részletet is kiemelt, amely nem illett bele a fényűző „zsarnoki palotáról” kialakított képbe:

• az épületben nincsenek aranyból készült dísztárgyak;
• nem találtak más, kirívó luxusról árulkodó berendezési tárgyakat sem;
• a falakon látható magyar műalkotások csak kölcsönben kerültek a Karmelitába;
• a képek ezért Orbán Viktor kiköltözése után is az épületben maradtak;
• a korábbi miniszterelnök íróasztala már nincs ott, mert azt magával vitte.

A hálószoba úgy fest, mintha az IKEA-ból rendezték volna be

A New York Times tudósítása külön kitért a fő dolgozószoba melletti kis hálóhelyiségre is. 

A berendezés az újságíró szerint annyira visszafogott, mintha egy szerzetes lakott volna benne, a bútorok pedig akár az IKEA-ból is származhatnának.

Mivel a megnyitott helyiségekben semmi sem támasztotta alá a hivalkodó luxusról szóló állításokat, Magyar Péter az első bejárás alkalmával inkább az épületben talált két iratmegsemmisítőre helyezte a hangsúlyt. A miniszterelnök azt állította, hogy azokkal terhelő dokumentumokat semmisíthettek meg, ám erre a beszámoló szerint nem mutatott be bizonyítékot.

A látogatókat így nem elsősorban a berendezés, hanem annak a korábban elzárt helyszínnek a megismerése vonzza, ahonnan Orbán Viktor az országot irányította. A Karmelitát az ellenzéki sajtó éveken keresztül a korábbi miniszterelnök állítólagos nagyképűségének és a társadalomtól való elszakadásának jelképeként mutatta be.

Kovács Ákos, az épületért felelős állami vagyonkezelő munkatársa a lapnak azt mondta: a Karmelita korábban szinte senkit sem érdekelt, a politika csak Orbán Viktor beköltözése után telepedett rá. Azóta viszont az egykori kolostor az ország egyik legismertebb politikai jelképévé vált.