Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz elmúlt hetek víz- és energiaválsága, valamint a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt több sajtóorgánum is magyarázatot várt az Áder János korábbi köztársasági elnökhöz kötődő szervezettől. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány most tételesen bemutatta, mit tett az elmúlt években a klímaváltozás következményeinek mérsékléséért, ugyanakkor leszögezte: a kormányzati döntések meghozatala nem egy alapítvány feladata és felelőssége.
Az energiaválság, az aszály és a Duna alacsony vízállása ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy Magyarországnak egyszerre kell alkalmazkodnia a megváltozott éghajlati körülményekhez és biztonságossá tennie energiaellátását. A kialakult helyzet kapcsán több médium is megkereste a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, azt tudakolva, mit tett Áder János és az általa létrehozott szervezet a válság megelőzéséért.
Az alapítvány szerint a kérdések jogosak, ezért a válaszokat nyilvánosan is közzétették. Megjegyezték ugyanakkor, hogy volt olyan sajtóorgánum, amely egyenesen „akadémiai szintű megoldási javaslatcsomagot” várt tőlük a kialakult víz- és energiaválság kezelésére.
A Kék Bolygó Alapítványon kérik számon a víz- és energiaválságot
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány válaszában mindenekelőtt tisztázta saját szerepét és felelősségi körét: szakmai javaslatokat tehet, programokat indíthat és figyelmeztethet a veszélyekre, de a megvalósításhoz szükséges politikai és közigazgatási döntéseket nem hozhatja meg, mert nem volt és nem része a kormányzatnak.
Az a mindenkori kormányzat dolga és felelőssége”
– szögezte le az alapítvány. A szervezet ugyanakkor több ügyben is konkrét javaslatokat fogalmazott meg.
Ezek közé tartozott a Velencei-tó vízpótlásának kérdése, a hulladékgazdálkodás átalakítása, valamint a Vizet a tájba! program.
Utóbbi célja, hogy az országba érkező víz minél nagyobb részét megtartsák, és azt az aszállyal sújtott területeken hasznosítsák.
Áder János már évekkel ezelőtt figyelmeztetett
A mostani helyzet nem előre nem látható válságként érkezett. Áder János már köztársasági elnökként is rendszeresen beszélt a klímaváltozás, a vízhiány és a természeti erőforrások túlzott felhasználásának következményeiről.
Hivatali ideje alatt három Víz Világtalálkozót rendeztek Budapesten: 2013-ban, 2016-ban és 2019-ben. Áder János az ENSZ Közgyűlése előtt is többször felszólalt a fenntartható vízgazdálkodás, a vízmegtartás és a rendelkezésre álló készletek védelme érdekében.
A korábbi államfő 2016-ban levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a párizsi klímamegállapodás ratifikációja ügyében, majd az Országgyűlésben is felszólalt az egyezmény mielőbbi elfogadásáért. Ugyanebben az évben azokat az európai állam- és kormányfőket is cselekvésre sürgette, akiknek országai akkor még nem ratifikálták a megállapodást.
Áder János a 2018-ban megalakult Országgyűlés előtt már arra figyelmeztetett, hogy egyre kevesebb az egy főre jutó víz mennyisége, romlik a termőföldek állapota, az emberiség pedig gyorsabban éli fel a természeti erőforrásokat, mint ahogyan azok képesek lennének megújulni.
Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna. Többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud. Ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább”
– fogalmazott akkor. Államfői megbízatásának lejárta után sem hagyott fel a témával. Iskolákban és egyetemeken tartott klímaelőadásokat, kéthetente jelentkező podcastjában pedig rendszeresen foglalkozott a vízmegtartás, az agrárium, az élelmiszer-ellátás és az energiabiztonság kérdéseivel.
A figyelmeztetéseket konkrét programok követték
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közlése szerint tevékenysége nem merült ki konferenciák és előadások szervezésében.
A szervezet 2022-re részletes cselekvési tervet dolgozott ki a Velencei-tó vízutánpótlásának rendezésére, emellett vízügyi és környezetvédelmi területen tanuló egyetemistáknak biztosított ösztöndíjakat.
Az alapítvány oktatási és szemléletformáló programjai közé tartozik:
- a Fenntarthatósági Témahét támogatása;
- a Zöld Föld tankönyvcsalád kidolgozása;
- a fenntarthatóság tantárgy bevezetésének segítése;
- érettségi felkészítő anyagok készítése;
- PET-palackok használatát kiváltó iskolai vízautomaták biztosítása;
- ingyenes fenntarthatósági táborok és klímaelőadások szervezése.
A Planet Budapest rendezvényeken olyan magyar vállalkozások és induló cégek is bemutatkozhattak, amelyek vízkezeléssel, víztisztítással, az ipari szürkevíz hasznosításával vagy a gyártás vízlábnyomának csökkentésével foglalkoznak. Az alapítványhoz kapcsolódó tőkealap több vízügyi innovációt fejlesztő vállalkozásba is befektetett, köztük a Water4All, a Waterscope és a Water MiniLab cégekbe.
A szervezet emellett települési mintaprogramokban, nemzetközi együttműködésekben és fenntarthatósági vállalkozásfejlesztési programokban is részt vett. Kezdeményezésére 2024-ben megváltozott a külterületi közutak menti fásítás szabályozása is, hogy az útépítési és közlekedésbiztonsági követelmények mellett a klímavédelmi szempontok is nagyobb szerepet kapjanak.
Az alapítvány hosszú felsorolással válaszolt tehát arra a kérdésre, mit tett Áder János és a Kék Bolygó a klímaváltozás következményeinek enyhítéséért. Üzenetük lényege azonban ennél egyszerűbb: a vízválság veszélyére éveken át figyelmeztettek, szakmai javaslatokat készítettek, oktatási programokat indítottak és technológiai megoldásokat támogattak. A szükséges állami döntések meghozatala és a jelenlegi válság kezelése viszont már a mindenkori kormány feladata és felelőssége.
