Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kibertérben zajló támadások ma már a hibrid hadviselés különösen veszélyes eszközei lehetnek. A Magyar Államkincstárt ért kibertámadás kapcsán kérdeztük Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, aki arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen akció akár az állam működését is megbéníthatja és beláthatatlan következményekkel járhat.
– Az interneten keresztül érkező támadásokat ma már a hibrid háború egyik fegyverének kell tekintenünk – mondta az Origónak a Magyar Államkincstárt (MÁK) ért kibertámadás kapcsán Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Mint arról beszámoltunk, vasárnap kibertámadás érte a Magyar Államkincstár (MÁK) mezőgazdasági és vidékfejlesztési területének informatikai rendszerét, ami miatt egyes belső számítógépeken található fájlok elérhetetlenné váltak. A kibertámadás során a jelenlegi információk szerint nem történt adatvesztés, az ügyféladatok biztonságban vannak, a szakértők pedig már dolgoznak a rendszer helyreállításán. A vizsgálatok első megállapításai szerint a támadás orosz szerverekről érkezhetett.
Utóbbi feltételezéshez ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a támadásról egy internetes fórumon és saját honlapján is részleteket közzétevő, ByteToBreach néven ismert hacker a Telex megkeresésére azt állította: fogalma sincs, honnan származik az az információ, hogy a támadás orosz szerverekről érkezett. Levelében beismerte, hogy ő áll a támadás mögött, és mint írta, ahogy két hete az általa feltört román földhivatali rendszer (ANCPI) esetében, úgy itt is
egyedül a pénz motiválta a támadást.
A lap által megszólaltatott szakértők szerint ha a közzétett képernyőképek valóban a támadás során készültek, akkor a behatolás rendkívül súlyos lehetett, a támadó ugyanis széles körű jogosultságokat szerezhetett a hálózaton belül.
A MÁK elleni kibertámadás biztonságpolitikai szempontból is aggályos
A kibertámadás jelentősége azonban nem csupán informatikai szempontból értékelhető. Horváth József szerint az államkincstár stratégiai szerepe miatt az incidens biztonságpolitikai szempontból is különösen érzékeny, hiszen a MÁK a magyar állam működésének egyik kiemelt garanciális eleme. Nagyon sok kifizetés – a nyugdíjaktól kezdve az állami alkalmazottak juttatásain át – rajta keresztül történik, emellett számos egyéb pénzmozgás is ezen a rendszeren keresztül zajlik. Az állam működése szempontjából tehát kiemelt fontosságú szervezetről beszélünk.
Egy ilyen akcióval meg lehet bénítani az állam egyes részeinek mindennapi működését, zavart lehet kelteni az állami működés rendjében
– emelte ki, rámutatva: ha káoszt lehet előidézni egy országban, például csúsznak a kifizetések vagy eltűnnek a befizetések, akkor az emberek bizalma megrendül az államban. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lehetnek.
A sajtóban többen az Orbán-kormányok felelősségét firtatták, Horváth József ugyanakkor óvatosságra intett az ilyen következtetések levonásakor. Mint fogalmazott, egyetlen kibertámadásból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni egy ország kibervédelmi felkészültségére vonatkozóan, hiszen az elmúlt években a világ legjobban védett intézményei – a Pentagontól kezdve számos más állami szervezetig – is váltak már sikeres hekkertámadások célpontjává.
– Tökéletes védelem nem létezik, a kibertérben folyamatos verseny zajlik a támadók és a védekezők között, különösen akkor, ha a rendszeren belül valamilyen sérülékenység vagy emberi hiba is megjelenik.Tökéletes védelem gyakorlatilag nem létezik, különösen akkor, ha a rendszeren belül is van valamilyen rés vagy gyenge pont – hangsúlyozta, majd leszögezte: ez állandó versenyfutás a támadók és a védekezők között, ami ráadásul nagyon költséges is.
