Közlekedési káoszt hozhat Karácsony Gergely terve, nemsokára komoly kihívás lehet elhagyni Budapestet

A főváros úgy korlátozná jelentősen a belvárosi autóforgalmat, hogy közben még nem teremtette meg a gyors és kényelmes közösségi közlekedés feltételeit. Szepesfalvy Anna, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője és Papp Tibor fővárosi önkormányzati képviselő nyilatkozott az Origónak Karácsony Gergely átalakítási terveiről, melyek nyomán a Nagykörút, a Kossuth Lajos utca, az Üllői út, a rakpart és több más fontos közlekedési útvonal egyidejű átalakítása miatt 2028–2029-ben már a város elhagyása is komoly kihívást jelenthet.

A József körút tervezett átalakítása csak egy eleme annak a közlekedéspolitikai fordulatnak, amellyel Karácsony Gergely városvezetése jelentősen visszaszorítaná a belvárosi autóforgalmat. Szepesfalvy Anna és Papp Tibor szerint nem azzal van probléma, hogy Budapest több teret biztosítana a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak, hanem azzal, hogy a korlátozásokat jóval hamarabb vezetik be, mint ahogyan létrejönnének az autózást kiváltó, megfelelő minőségű közlekedési lehetőségek.

Szepesfalvy Anna fővárosi Fidesz-frakcióvezető: közlekedési káoszt hozhat Karácsony terve – Fotó: Ladóczki Balázs

A főváros teljes közlekedési rendszerére is figyelni kellene

A Nagykörúton tervezett beavatkozás a Bringasztráda projekt előfutárának tekinthető. A Világgazdaság szerint a József körúton elválasztanák a kerékpárutat a járdától, átrendeznék az utcabútorokat, valamint parkolóhelyeket szüntetnének meg. Az Origónak nyilatkozó képviselők szerint mindezt azonban a főváros teljes közlekedési rendszerével összefüggésben kell vizsgálni.

A városvezetés ugyanis több befelé vezető út és csomópont áteresztőképességét is csökkentené. A Bajcsy-Zsilinszky úton kétszer egy sáv maradna, a Budafoki út a villamos megépítésével ugyancsak kétszer egy sávra szűkülne, ahogyan a Kossuth Lajos utcában is. Mindehhez társulna a rakpart lezárása, valamint a parkolási díjak emelkedése.

Szepesfalvy Anna szerint érthető cél a közterületek emberi léptékűvé alakítása, ez azonban nem jelentheti, hogy a városvezetés csak a feladat könnyebb részét végzi el.

– Ez a házi feladat könnyebb része, hiszen a tiltás, a sarcolás és a megszüntetés működik. A szükséges fejlesztések viszont nem valósultak meg, így nem jött létre valóban vonzó, jó minőségű alternatíva – fogalmazott a frakcióvezető. Ehhez szerinte P+R parkolókra, a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, valamint a külső kerületeket is elérő kerékpáros hálózatra lenne szükség.

A fővárosi városvezetés az elmúlt időszakban azonban gyakorlatilag egyetlen új P+R parkolót sem épített.

Amikor az emberek munkába vagy iskolába indulnak, azt mérlegelik, hogyan juthatnak el gyorsan, olcsón és kényelmesen a céljukhoz. A közösségi közlekedésnek e három szempont közül legalább kettőben meg kell nyernie a versenyt, hogy valódi alternatívát kínáljon.

A kerékpáros fejlesztések önmagukban szintén nem oldják meg a problémát. Jó iránynak nevezte a frakcióvezető, hogy akik már eljutottak a Nagykörútig, biztonságosabban kerékpározhassanak, Budapest külső kerületeiben azonban jelenleg vagy egyáltalán nincs kerékpáros-infrastruktúra, vagy hiányos és rossz minőségű a hálózat.

Tájékoztatót kaptak a vállalkozók, valódi egyeztetést nem

A fővárosi Fidesz megkapta a Nagykörút átalakításáról szóló előzetes terveket, a részletes változatok azonban még készülnek. A beruházást uniós forrásból valósítanák meg, a támogatási szerződések megkötése pedig a bizottsági ülésen elhangzott tájékoztatás szerint folyamatban van.

A képviselők ugyanakkor több alkalommal is hatástanulmányokat kértek a városvezetéstől.

A Nyugati tér tervezett átalakításával kapcsolatban például arra vártak választ, hogy a felüljáró elbontása és a villamos átvezetése milyen hatást gyakorolna az autóforgalomra, illetve Budapest teljes közlekedési rendszerére.

A József körúti vállalkozók visszajelzései szerint a társadalmi egyeztetés és a helyi üzletekkel folytatott párbeszéd lényegében egy tájékoztató anyag kiküldésében merült ki.

– Ha a városvezetés ennyire magabiztosan kiáll a projekt mellett, akkor nyilván meg tudja védeni az álláspontját azok előtt is, akik a mindennapokban viselik majd a következményeket – mondta Papp Tibor. A képviselő szerint külön problémát jelenthet a rakodóhelyek átalakítása is.

A bizottsági ülésen elhangzottak szerint az üzlettulajdonosoknak a jövőben a kijelölt rakodóhelyektől akár több tíz méteren keresztül kellene gyalogosan szállítaniuk az árut, mivel nem állhatnának meg az eddig használt helyeken.

A pesti fonódó villamoshálózat, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos-összeköttetés terveiben a képviselő szerint egyetlen rakodóhelyet sem alakítottak ki. Az érintetteknek ezért a mellékutcákba kellene behajtaniuk, majd esetenként akár ötven méteren keresztül cipelniük a termékeket. A fővárosi politikus szerint az élhetőbb belváros kialakítása szükségszerűen együtt járhat azzal, hogy az autós közlekedés kisebb prioritást kap. Ha azonban egyeztetés nélkül, korlátlanul szüntetik meg a parkoló- és rakodóhelyeket, akkor „a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is”.

Az uniós pénz visszafizetése is felmerülhet

A BKK jelenleg mintegy háromezer kerékpárossal számol a Nagykörúton, ezt a forgalmat több mint 2250 kerékpárossal szeretné növelni. A fővárosi Fidesz már egy korábbi bizottsági ülésen is rákérdezett, hogy teljesíthetők-e az uniós támogatáshoz rendelt célszámok. A képviselők szerint kérdéses, milyen következményekkel járhat, ha a Nagykörút napi kerékpáros-forgalma nem éri el az uniós projektben vállalt szintet. Kijelentette:

vannak aggályaink azzal kapcsolatban, hogy a kipipálandó kritériumokat valóban teljesíteni tudják-e úgy, hogy az uniós támogatást ne kelljen visszafizetni.

Arra a kérdésre, hogy ki viseli majd a politikai felelősséget, ha az átalakítás növeli a torlódásokat vagy ellehetetleníti a környék vállalkozásait, röviden válaszolt: mindenki, aki megszavazta.

Papp Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi beruházásokkal kapcsolatban rendszeresen elhangzik: a fejlesztéseket 2030-ig meg kell valósítani, mert addig tart az uniós elszámolási időszak.

A politikai egyeztetéseken ezért szerinte rendre azzal érvelnek, hogy amennyiben egy projektet nem hagynak jóvá, Budapest elveszítheti a hozzá kapcsolódó uniós forrást.

Néhány év múlva már komoly kihívás lehet elhagyni a várost

Az uniós elszámolási ciklus miatt több, Budapest közlekedését alapvetően átalakító beruházás hatása egyszerre jelentkezhet. Ezek közé tartozik

• a Kossuth Lajos utca kétszer egy sávra szűkítése,
• a pesti és a budai fonódó villamoshálózat fejlesztése,
• a rakpart lezárása,
• a Mester utca felújítása,
• a nagykörúti és az Üllői úti bringasztráda,
• az Üllői úti buszsáv,
• a Nagyvárad tér és a Kálvin tér közötti buszsáv,
• a lajosmizsei és a 71-es számú váci vasútvonal fejlesztése, valamint
• a 3-as metró tervezett meghosszabbítása,

melynek ügyében lapunk szintén megkérdezte a képviselőket.

A képviselők szerint ezek a beruházások külön-külön is csökkenthetik a közúti kapacitást, egyidejű megvalósításuk azonban súlyos fennakadásokat okozhat. Mint fogalmazott:

Lehet, hogy 2028–2029-ben komoly kihívás lesz elhagyni a várost.

A problémát tovább növelheti, hogy a főváros hamarabb vezetné be a szűkítéseket és a tiltásokat, mint ahogyan elkészülnének a szükséges kötöttpályás fejlesztések. Emiatt sok autós valóban áttérhet a közösségi közlekedésre, csakhogy az utasok jelentős része olyan autóbuszjáratokra kényszerülne, amelyek már jelenleg is túlterheltek.

Szepesfalvy Anna szerint nem csupán néhány megállónyi fejlesztésben kellene gondolkodni. Szükség lenne a 4-es metró mindkét irányú meghosszabbítására, a szentendrei és a csepeli HÉV távlati összekötésére, a 3-as metró további bővítésére, valamint a 2-es metró és a HÉV összekapcsolására az Örs vezér terénél.

Jelentősebb közúti szűkítésekről szerinte csak ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósítása után lehetne beszélni.

Előbb meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az ember otthon hagyja az autóját, és kényelmesen, gyorsan bejusson a városba

– hangsúlyozta a frakcióvezető.