Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMagyar Péter egyetlen Facebook-kommentje kellett hozzá, hogy mégse nevezzék ki a köztévében a Híradó főszerkesztőjét és műsorvezetőjét. Kovács János politikai elemző az Origónak azt mondta: a történtek kommunikációs kudarcként értékelhetők, és bár a Tisza-kormány érzékenyen reagál a közösségi médiában megjelenő kritikákra, a kommentkirúgási ügy még sokáig téma lehet.
Jelentős átalakulással indul újra augusztus második felében a köztelevízió, egy miniszterelnöki komment azonban – nem először – több személyi kérdést is felülírt. A közmédia még hétfőn jelentette be, hogy az augusztus második felében induló M1 Híradó főszerkesztője Hajdú Gábor lesz, a képernyőre pedig több mint tíz év után Borsa Miklós tér vissza.
A hírről beszámolt a Telex is, és az azzal kapcsolatos Facebook-posztja alatt kisvártatva Magyar Péter is megjelent. A miniszterelnök annyit kommentelt: „nem hinném…” Mint emlékezetes, korábban Magyar Péter kikérte magának, hogy beleszólna a közmédia működésébe.
Ezután egy nap se kellett hozzá, és szerződést bontottak Hajdú Gáborral és Borsa Miklóssal, így mégsem ők töltik be az M1 Híradó élén és képernyőjén bejelentett pozíciókat.
Ki nem nevezések a köztelevízióban: kommunikációs kudarc lett belőle
– Az a komment egyértelmű piros jelzés volt: ez az egész helyzet kommunikációs kudarcként is értékelhető – mondta az Origónak Kovács János politikai elemző. Hozzátette: ez a kinevezés-visszavonás elsősorban azoknak a választóknak szólt, akik kritikusak voltak a Fidesszel és az előző rendszerrel szemben és a Tisza Párt támogatói.
Ugyanakkor szerinte abból a szempontból mindenképpen rossz fényt vet a kormány közmédia átalakításával kapcsolatos terveire, hogy leplezetlenül látszik: a függetlenséget hangoztatnak, mégis politikai szereplők, politikai érdekek és értékek mentén kívánják irányítani a közmédiát.
Kovács János emlékeztetett arra is, Magyar Péterék már a Tisza-kormány felállítása előtt is követtek el hasonló hibákat. Példaként megemlítette Melléthey-Barna Márton és Rubovszky Rita esetét – előbbi az igazságügyi, utóbbi pedig nem hivatalosan az oktatási tárca várományosa volt, azonban a közösségi médiában történt felzúdulás miatt Magyar Péter végül visszakozott kinevezésüktől.
Az elemző szerint ugyanez látható a közmédia esetében is: előkerül két név, majd a politikai vezetés úgy ítéli meg, hogy túl nagy támadási felületet jelentenének, ezért visszalépnek. Felhívta a figyelmet Bodacz Balázsra is, akit még július elején neveztek ki az MTV-nél hírigazgató pozícióra. Ő korábban a HírTV-nél dolgozott, csak később csatlakozott az ATV-hez, tehát része volt az előző rendszert támogató médiának.
Ennek fényében felmerül a kérdés: mikortól tekinthető valaki elfogadhatónak egy objektív tájékoztatást ígérő közmédiában?
– mutatott rá.
Kovács János emlékeztetett, maga a miniszterelnök és több kabinettag is a korábbi rendszerből érkezett. Ezért úgy gondolja, jelenleg nem is feltétlenül objektív szempontok döntenek, hanem sokkal inkább az, hogy milyen reakciók jelennek meg a közösségi médiában. A Tisza-kormány pedig sokkal érzékenyebb a közhangulat változásaira.
Naivitás azt várni, hogy a közmédia független legyen a kormánytól
Szerinte a közmédia átalakítása és az objektív tájékoztatás ígérete szimbolikus jelentőségű ügy, ugyanakkor naivitás lenne azt várni, hogy a közmédia teljesen függetlenül működjön a mindenkori politikai hatalomtól. Hangsúlyozta, minden kormány igyekszik valamilyen mértékben a saját világnézetét és kommunikációs stratégiáját érvényesíteni az állami médiában, ezért a teljes objektivitás inkább csak egy idealizált társadalmi elvárás.
A valódi kérdés az lesz, hogyan működik majd az új közmédia. Elindul-e úgy a hírszolgáltatás, hogy valóban objektív, tárgyilagos lesz? Megfelel-e azoknak az elveknek és műsorszerkesztési modelleknek, amelyeket korábban az ellenzék számon kért a Fidesz–KDNP kormányokon?
– emelte ki.
Kovács János szerint ha tényleges változás történik, rendszeresen megszólalhatnak majd az ellenzéki szereplők, többféle narratíva jelenik meg és a híradások pedig a tényközlésre szorítkoznak, akkor valóban beszélhetünk minőségi változásról.
– Ha viszont a nézők ezt nem tapasztalják, akkor ezt a mostani esetet még nagyon sokszor elő fogják venni. Akkor a miniszterelnök kommentje könnyen annak bizonyítékává válhat, hogy a közmédiát továbbra is közvetlen politikai akarat formálja – mutatott rá.
Akkor ez bizony kormánytévé
Mint arról az Origo beszámolt, Török Gábor politikai elemző eljátszott a gondolattal, mi történt volna, ha mindez Orbán Viktor kormányzása alatt történik, majd arra jutott: „ha a miniszterelnök mondja meg, hogy ki (nem) lehet a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé”.
Deák Dániel politikai elemző szerint a közmédia esete is egy újabb példa abban a sorban, ami azt mutatja, pont az ellenkezője zajlik annak, mint amit ígértek. Úgy vélte, összességében az elmúlt hónapok fejleményei alapján nem a demokrácia, a jogállam és a sajtószabadság megerősödése, hanem inkább ezek gyengülése rajzolódik ki.
