Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHiába jelentették be az M1 Híradó új főszerkesztőjét és műsorvezetőjét, mégsem ők kerülnek a posztra. A köztelevízió döntése Magyar Péter egy nyilvános hozzászólását követően változott meg, az ATV értesülése szerint már szerződést is bontottak Hajdú Gáborral és Borsa Miklóssal. Nem ez volt az első ilyen eset: a Divinyi Zsombor-féle kinevezés és a NAV elnöki posztja körül is hasonló visszakozás történt egy kormányfői poszt nyomán
Mégsem Hajdú Gábor és Borsa Miklós lesz az M1 Híradó főszerkesztője, illetve műsorvezetője – tudta meg az ATV. Ahogy arról az Origo is beszámolt, jelentős átalakulással indul újra augusztus második felében a köztelevízió. A közmédia hétfőn bejelentette, az augusztus második felében induló M1 Híradó főszerkesztője Hajdú Gábor, a képernyőre pedig több mint tíz év után Borsa Miklós tér vissza.
A közlemény szerint Hajdú Gábor pályafutását 1997-ben kezdte a Magyar Televíziónál, majd a Duna csatornánál dolgozott riporterként, tudósítóként és felelős szerkesztőként, később a Hír TV, illetve az Echo TV munkatársa volt. Borsa Miklós pedig a Nap TV-ben és a TV2-nél kezdte pályafutását, később a Duna Híradójának meghatározó arca, valamint a Közbeszéd című hírháttér-műsor házigazdája volt, majd az M1 Híradót is vezette.
A hírről beszámolt a Telex is, és az azzal kapcsolatos Facebook-posztja alatt megjelent Magyar Péter is. A miniszterelnök annyit kommentelt: „nem hinném…” A hozzászólás azért is kapott nagy figyelmet, mert a kormány a közelmúltban többször is hangsúlyozta, hogy nem szól bele a közmédia működésébe. Az ATV úgy értesült,
ennek a botránynak a nyomán egy nappal a bejelentés után szerződést bontottak Hajdú Gáborral és Borsa Miklóssal, így mégsem ők töltik be az M1 Híradó élén és képernyőjén bejelentett pozíciókat.
Lecsapott az önkény, szégyen és gyalázat! Ennyire független az új közmédia – reagált Németh Balázs (Fidesz).
Magyar Péter egy kommenttel rúgatta ki közmédia Híradó új főszerkesztőjét és műsorvezetőjét. És ez már a Tiszás közmédia vezetés alatt történik. Ez a függetlenség és sajtószabadság? Nem, ez az önkény! – vélekedett Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője.
Nem a köztelevízióé az első eset, hogy Magyar Péter miatt torpedóznak meg egy kinevezést
Az eset fényében érdemes felidézni, amikor kihirdették az Országgyűlés Hivatalának (OH) főigazgatói posztjára kiírt pályázat nyertesét. Divinyi Zsombort maga Forsthoffer Ágnes házelnök mutatta be, azonban Hadházy Ákos egykori országgyűlési képviselő július 24-én azt írta, hogy a nyertes egy „NER-es kislovag »üzletember«”.
A miniszterelnök akkor is megjelent a kommentmezőben, ahol azt írta: „Divinyi Zsombor tudomásom szerint nem lett állományba véve. És szerintem nem is lesz.” Az Országgyűlés sajtóirodája ezután hivatalosan is közölte, az OH nem kötött megállapodást Divinyi Zsomborral a főigazgatói pozícióra, és nem is nevezték ki. Az eset különösen azért kínos, mert a köztársasági elnöki feladatokat átmenetileg ellátó házelnök, Forsthoffer Ágnes közös fotót is közzétett Divinyivel július elején, posztjában pedig hosszasan sorolta a érdemeit és a legalkalmasabb jelöltnek nevezte.
Kisebb zűrzavar alakult ki akkor is, amikor az állami vezetők kinevezéséről döntöttek. Kármán András pénzügyminiszter még július elején hozta nyilvánosságra, ki lesz a NAV új vezetője: Tamásné Czinege Csilla. Ezen pedig az egész Tisza-tábor felzúdult, ő ugyanis az adóhatóság eddigi alelnöke volt – ez pedig szembement Magyar Péter politikai megújulásról szóló narratívájával, ezért visszakozni kellett belőle.
Kármán András pár nappal később pedig bejelentette, hogy a NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot írnak ki. Ez pedig azért figyelemre méltó, mert az eredeti bejelentéskor nem említette, de később Magyar Péter ismét kinyitotta az ügyet. Mint fogalmazott, szeretne mindenkit tájékoztatni, hogy a NAV elnöki pozíciót nyílt, transzparens pályáztatás útján fogják betölteni.
A korábbi gyakorlattal ellentétben a NAV-elnök nem lesz államtitkár a kormányban
– emelte ki, és ezen döntését azzal indokolta, hogy az adóhatóságnak szakmai, pártatlan és politikai befolyásolástól mentes szervezetként kell működnie.
