Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTöbb személyi döntés is negatív visszhangot váltott ki a Tisza-kormány első hónapjaiban. Több jelölt végül visszalépett, nem kapta meg a neki szánt pozíciót, vagy rövid időn belül visszavonták a kinevezését, ehhez Magyar Péter egyetlen kommentje is elegendőnek bizonyult. Elemzők szerint az elsietett döntések hátterében az áll, hogy a rezsimváltási igény miatt kapkodnak, ami növeli a hibák kockázatát és kommunikációs kudarchoz vezethet.
A kormányalakítás óta több olyan személyi döntés is született, amely végül nem a tervek szerint alakult. A Tisza-kormány egyes jelöltjei a kritikák miatt visszaléptek, volt, akinek Magyar Péter egyetlen kommentje nyomán meghiúsult a kinevezése, de olyan is akadt, akinek mindössze egy nap jutott a kiszemelt pozícióban. Összegyűjtöttük azokat az eseteket, amelyek a legnagyobb visszhangot váltották ki.
A Tisza-kormány első kinevezési botránya
Az első nagy visszhangot kiváltó ügy még a kormány megalakulása előtt történt. Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra saját sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte. Melléthei-Barna a Tisza Párt jogi igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán Magyar Péter és Gulyás Gergely évfolyamtársaként végzett. Itt barátkoztak össze Magyarral, majd 2025 őszén Melléthei-Barna feleségül vette a pártelnök húgát, így rokoni kapcsolatba is kerültek. Melléthei-Barna Márton a heves kritikák nyomán végül visszalépett a jelöltségtől, a miniszteri posztot Görög Márta kapta meg.
Átmeneti megoldás a NAV élén
Kármán András pénzügyminiszter a NAV vezetésével Tamásné Czinege Csillát bízta meg, aki korábban az adóhivatal alelnöke volt. A kinevezést többen azért bírálták, mert szerintük nem jelentett valódi megújulást. Később Magyar Péter közölte, hogy csak átmeneti megbízatásról van szó, és később nyilvános pályázatot írnak ki a NAV elnöki posztjára.
Nemcsok Dénes ellen petíció indult, mégis maradhatott
Nemcsok Dénes korábban az Orbán-kormány helyettes államtitkára volt, a Tisza-kormányban pedig a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkáraként folytathatta munkáját. Munkamódszerei miatt petícióban követelték a menesztését, Magyar Péter azonban kitartott mellette. Indoklása szerint az uniós források megszerzéséhez szükség van a szakmai tapasztalatára.
Divinyi Zsombort sem nem nevezték ki végül
Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói posztjára Divinyi Zsombort szánta. A jelölést több kritika érte, Hadházy Ákos például „NER-es kiskatonának” nevezte Divinyit. Magyar Péter később egy közösségi oldalon azt írta, hogy Divinyi Zsombor nem került állományba, és tudomása szerint nem is fogják kinevezni.
Polgár Judit visszautasította az államfőjelölést
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügy Polgár Judit államfői jelölése volt. Magyar Péter bejelentette, hogy a világhírű sakknagymestert szeretné köztársasági elnöknek felkérni, azonban a döntést többen is bírálták, mert szerintük nem előzte meg társadalmi egyeztetés. Polgár Judit végül nem vállalta a pozíciót. Magyar Péter a hibát elismerte, úgy fogalmazott, hogy saját kommunikációs hibái is hozzájárulhattak a kialakult helyzethez.
Köztévés kirúgások egy nap után, egy kommenttel
Az M1 Híradó élére kinevezett Hajdú Gábor, valamint műsorvezetőnek kiválasztott Borsa Miklós kinevezése is gyorsan meghiúsult. Miután nyilvánosságra kerültek a személyi döntések, Magyar Péter egy Facebook-kommentben mindössze annyit írt: „nem hinném”.
Nem sokkal később az MTVA visszavonta mindkettőjük megbízását, így egyikük sem tölthette be a neki szánt pozíciót.
Előkerült egy régi ügy, visszakozott a minisztérium
Bár az Egészségügyi Minisztérium eredetileg Soós Zoltánt nevezte meg Békássy Szabolcs lehetséges átmeneti utódjaként az országos kollegiális szakmai vezető háziorvosi tisztség betöltésére, a tárca végül visszakozott. Mint kiderült ugyanis, a nyíregyházi háziorvost 2023-ban vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg. A nyomozást azonban 2025-ben bűncselekmény hiányában megszüntették. Új jelölt azóta sincs.
Egy újabb sógor
Tarr Zoltán kulturális miniszter több múzeumvezetőt is felmentett nemrégiben, az Iparművészeti megbízott vezetője pedig Jékely Zsombor lett, a miniszter sógora. A tárcavezető később azzal magyarázkodott, hogy a felmentett főigazgatókat csak ideiglenesen helyettesítik az átmeneti vezetők, akik egyébként is évek óta helyettesekként dolgoztak az érintett múzeumokban, vagy fontos pozíciót töltöttek be a múzeumokban, azok tagintézményeiben. Azt ígérte, a végleges vezetőket nyílt pályázaton fogják kiválasztani.
A Tisza természetesnek veszi a hibákat, a Fidesz szerint mindenről Magyar Péter dönt
A személyi döntések körüli vitákkal kapcsolatban Trentin Balázs, a Tisza Párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy minden új kormány követhet el hibákat. Szerinte a különbség az, hogy a Tisza nyilvánosan vállalja a tévedéseit, elnézést kér értük, majd kijavítja azokat.
A Fidesz ezzel szemben azt közölte, hogy álláspontjuk szerint
a szakemberek helyére pártkáderek kerülnek, és ahol a miniszterelnök dönt minden fontos személyi kérdésben, ott önkényuralmi rendszer épül.
A kapkodás vezet a hibás személyi döntésekhez
Kovács János politikai elemző ezzel kapcsolatban korábban azt mondta az Origónak: a közmédiás ki nem nevezések körüli helyzet „kommunikációs kudarcként is értékelhető”, és emlékeztetett, hogy Magyar Péterék már a Tisza-kormány felállítása előtt is követtek el hasonló hibákat. Példaként megemlítette Melléthei-Barna Márton és Rubovszky Rita esetét – előbbi, mint írtuk, az igazságügyi, utóbbi pedig nem hivatalosan az oktatási tárca várományosa volt, azonban a közösségi médiában történt felzúdulás miatt Magyar Péter végül visszakozott kinevezésüktől.
„Normál esetben lenne valamilyen nyitott pályázati rendszer, és az biztosíthatná, hogy alkalmas emberek kerüljenek ilyen pozíciókba, de mivel most az történik, hogy egy rezsimváltási, rendszerváltási igény van, gyorsabban kell embereket találni bizonyos pozíciókba – nyilatkozta az RTL-nek Mikecz Dániel politológus. A szakértő szerint tehát a felgyorsított kiválasztási folyamat nagyobb eséllyel vezet hibás személyi döntésekhez, vagy olyan kinevezésekhez, amelyeket később vissza kell vonni. Értékelése alapján a gyorsaság több esetben a kiválasztás alaposságának és minőségének rovására ment.
