Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA 3-as metró kétmegállós meghosszabbításához 24 ingatlant kell megszereznie a fővárosnak, a kisajátítások költsége pedig már az ötmilliárd forintot is meghaladhatja. Az idő rendkívül szűkös, miközben a meglévő metrószerelvények miatt legalább húsz évig aligha jut el a metró Káposztásmegyerig.
A beruházás első ütemében az M3-as metró vonala mintegy 1,9 kilométerrel hosszabbodna meg, és két új állomás épülne a Rózsa utcánál, valamint a Rákospalota-Újpest vasútállomásnál. A kivitelezés megkezdéséhez azonban előbb a főváros tulajdonába kell kerülnie 24, összesen 14 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlannak – írta a Népszava.
Ötmilliárd forintnál is többe kerülhetnek az ingatlanok
A tervezett nyomvonal által érintett területek az Árpád út és a Szilágyi utca környezetében találhatók. Bár ezeket a területeket már évtizedekkel ezelőtt kiszabályozták, megszerzésük így sem ígérkezik egyszerűnek, ugyanis az érintett ingatlanok között többféle rendeltetésű épület is van:
- szociális bérlakás,
- családi ház,
- üzlethelyiség,
- valamint örökösödési eljárással érintett ingatlan.
A Budapesti Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. végzi a szakmai előkészítést, a kisajátítási eljárásokat azonban a fővárosi önkormányzat folytatja le. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülésén arról beszélt, hogy Budapest már felvette a kapcsolatot a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal, mivel az államnak nagyobb tapasztalata van az ilyen eljárásokban.
A 2021-es tervezői költségbecslés még 2,8 milliárd forinttal számolt, azóta azonban jelentősen megemelkedtek a fővárosi ingatlanárak. A lakóingatlanok ára 2021 és 2026 közepe között nominálisan akár 75–90 százalékkal is nőhetett, így a kisajátítások összköltsége már meghaladhatja az ötmilliárd forintot.
Versenyfutás az uniós határidővel
A beruházás a kormány által júliusban meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részeként, IKOP Plusz-forrásból valósulhat meg. Az uniós támogatás elszámolhatósági határideje 2029 vagy 2030 vége lehet, ezért a projekt előkészítésére és kivitelezésére rendkívül kevés idő maradt.
Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitási vezérigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, hogy a kisajátítások elhúzódása az egész beruházást veszélybe sodorhatja.
A kisajátítási folyamat esetleges elhúzódása, megakadása a teljes projekt megvalósulását veszélyeztetheti. A határidő ugyanis nagyon-nagyon feszes”
– mondta. További nehézséget jelent, hogy a korábban elkészült engedélyek többsége időközben lejárt.
A vasúthatósági és a környezetvédelmi engedély kivételével ezért ismét be kell szerezni a szakhatósági engedélyeket és a közműszolgáltatói hozzájárulásokat, valamint aktualizálni kell a megvalósíthatósági tanulmányt is.
A BKK szerint a szoros határidő miatt a projekt csak úgynevezett Design and Build konstrukcióban valósítható meg. Ebben az esetben a nyertes vállalkozó készíti el a kiviteli terveket, és ő szerzi be a szükséges engedélyeket is. Ez felgyorsíthatja a folyamatot, ugyanakkor növeli a bizonytalanságot és ezzel együtt a beruházás várható árát.
A kétmegállós szakaszra jelenleg 80 milliárd forintot irányoztak elő, míg az eredeti, öt állomásból álló hosszabbítás költségét korábban 158 milliárd forintra becsülték.
Káposztásmegyerre legalább húsz évig nem megy metró
A most tervezett hosszabbítás során a Rózsa utcánál és a Rákospalota-Újpest vasútállomásnál épülne új megálló. Utóbbinál intermodális, vagyis több közlekedési eszközt is elérhetővé tevő csomópontot és egy 240 férőhelyes P+R parkolót is kialakítanának.
Az eredeti elképzelés ugyanakkor öt új állomással egészen Káposztásmegyerig vezette volna ki a metrót, aminek belátható időn belül kevés az esélye.
A két új megálló kiszolgálását a jelenlegi szerelvényállomány még rendkívül szűkösen lehetővé teszi, az ötállomásos hosszabbításhoz azonban már nem lenne elegendő a meglévő flotta.
Komoly kockázatot jelent a vonatvezérlési és biztosítóberendezés állapota is.
A metró korábbi felújításakor forráshiány miatt nem építettek ki korszerű CBTC-rendszert, hanem a meglévő AVR-rendszert újították fel. Ennek kiterjesztésére a szellemi tulajdonjogok miatt csak erősen korlátozott számú piaci szereplő lehet képes, köztük az orosz Metrowagonmash, amellyel a BKV évek óta perben áll, és amely uniós szankciók hatálya alatt áll. A BKK ugyanakkor nem javasolja egy új CBTC-rendszer kiépítését sem, mert ahhoz valamennyi metrószerelvény fedélzeti vezérlését át kellene alakítani.
A fővárosi közlekedési társaság szerint a jelenlegi járműállományra még legalább húsz évig adottságként kell tekinteni. Mivel ez a flotta legfeljebb a kétmegállós hosszabbítás kiszolgálására alkalmas, Káposztásmegyernek várhatóan még legalább két évtizedet kell várnia a metróra.
