Tényi István bejelentést tett az NVVH elnökjelöltjeinek kiválasztása miatt

Közérdekű bejelentéssel fordult az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságához Tényi István. Szerinte az NVVH vezetőinek jelölése olyan eljárási és átláthatósági kérdéseket vet fel, amelyek bizonytalanságot keltenek egy kiemelt hatáskörű antikorrupciós intézmény felállításakor.

Közérdekű bejelentést nyújtottak be az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságához. Mint arról az Origo beszámolt, ma ülésezett a testület, melynek napirendjén a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői pozícióira jelölt személyek meghallgatása szerepelt.

Közérdekű bejelentést nyújtottak be a Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságához az NVVH vezetőinek jelölése miatt (Forrás: Facebook)

A közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István azután fordult a bizottsághoz, miután a meghallgatások után úgy vélte: olyan módszertani, eljárási és átláthatósági problémák merültek fel, „amelyek csorbítják a folyamat integritását”. Emlékeztetett: bár a szakmai bizottság 96 jelentkezőre szűkítette le a kört, a parlamenti frakciók által indított saját jelöltek, akik a bizottsági szűrőt követően, váratlanul kerültek be, megkérdőjelezik a pályázati rangsor objektív súlyát.

Ezenfelül az elnökhelyettesi pozíciók egy részénél a pályázatok eredménytelenné válása, valamint a szűk körű társadalmi és szakmai egyeztetés bizonytalanságot teremt egy ennyire kiemelt, rendkívüli hatáskörű antikorrupciós intézmény felállításakor

– emelte ki.

Tényi István kész az alapvető jogok biztosához fordulni az NVVH ügyében

Tényi István az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

1. A kiválasztási súlyok és szempontrendszer nyilvánosságra hozatala: a bizottság tegye közzé azokat a részletes szempontokat és súlyozási arányokat, amelyek alapján a szakmai pályázatok és a frakciójelölések viszonya megítélhető a végső döntés előtt.
2. Fokozott civil és szakmai kontroll intézményesítése: a jövőbeni hasonló eljárásoknál a transzparencia erősítése érdekében javasolt a civil szervezetek (például a TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, K-Monitor) formálisabb, véleményezési jogkörrel bíró bevonása a jelölési mechanizmusba.
3. Pályázati feltételek újragondolása az elnökhelyettesi pozícióknál: az eredménytelennek nyilvánított elnökhelyettesi posztok betöltése során a pályázati kiírás olyan jellegű módosítása, amely vonzóbbá és elérhetőbbé teszi a pozíciót a magas integritású szakemberek számára.
4. Politikai konszenzuson alapuló jelölési modell kidolgozása: a jövőbeli tisztújítások elkerülése érdekében olyan garanciális szabályok bevezetése, amelyek megakadályozzák a frakciók által utólagosan, átláthatatlan módon beemelt jelöltek dominanciáját a szakmai rangsor kárára.

Tényi István a közérdekű bejelentés kivizsgálására, a jelzett hiányosságok orvoslására és a transzparencia növelését célzó intézkedések megtételére kérte a bizottságot. Ha az eljárási rend nem változik, úgy az alapvető jogok biztosához fordul.