Kreatív módszerekkel szerezné vissza a vagyont a Tisza jelöltje

A parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága meghallgatta azokat a jelölteket, akik közül kikerül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke. Az NVVH vezetőjéről az Országgyűlés dönt majd.

Reggel kilenc órakor kezdte ülését az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság a parlamentben, ahol meghallgatták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére aspiráló jelölteket. A bizottság tegnap Ligeti Miklóst, Unger Anna Rózát és Jancsics Dávidot nevezte meg, a Tisza-frakció Sárvári Nicholast is jelölte. A Fidesz-frakció már korábban jelezte, hogy ők nem fognak jelöltet állítani, nem vesznek részt az NVVH vezetőinek jelölésében és kiválasztásában. Emellett a hivatal létrehozásáról szóló törvény felülvizsgálatát kezdeményezik az Alkotmánybíróságnál.

Parlamenti bizottság előtt mutatkoztak be az NVVH vezetésére jelentkezők (Forrás: Facebook)

Az ülés elején a bizottság elnöke, Hantosi István elmondta, hogy a Fidesz-frakció képviselői és a KDNP-frakció képviselői nincsenek jelen az ülésen, míg a Mi Hazánk-frakciót Dócs Dávid képviseli.

Az elnök ismertette azt is, hogy a bizottság által kiválasztott három jelölt mellett a Tisza-frakció és a Mi Hazánk-frakció élt a jelöltállítás lehetőségével. Az így kiválasztott öt főből a bizottság által javasolt Jancsics Dávid, valamint a Mi Hazánk által javasolt Barátki László jelezte, hogy visszalép a pályázattól, így a mai nap három jelöltet hallgatott meg a bizottság.

Már a hivatal kiépítésekor el akarja kezdeni a munkát Ligeti Miklós Zoltán

Az első meghallgatott jelölt Ligeti Miklós Zoltán volt, aki bemutatkozó felszólalásában azt hangsúlyozta, ha nem hinne abban, hogy az a munka, ami az NVVH-ra vár, elvégezhető, akkor nem pályázott volna. Majd kiemelte, hogy a Transparency Internationalnél dolgozott 14 évet, ahol állítása szerint a korrupció ellen küzdött.

Elmondása szerint az NVVH munkájára nem csak társadalmi igény, de politikai szándék is van. Szerinte a hivatalnak azt az utat kell bejárnia, hogy egyszerre kell elkezdenie a vagyonvisszaszerzést és közben kiépíteni magát a hivatalt, véleménye szerint ezt tartalmazza is az általa leadott pályázat.

Ligeti Miklós Zoltán szerint az a legfontosabb, hogy az NVVH ne csak azt állapítsa meg, hogy hova lett a közvagyon, hanem hogy minél hamarabb az állampolgárok javára lehessen fordítani.

Azt is megjegyezte, hogy

a hivatal működése nem korlátozódik az elmúlt tizenhat évre, azonban a jogi korlátok fennállnak, az elévülési idővel számolni kell.

Bemutatkozó felszólalását azzal zárta, hogy az motiválja a pozícióra, hogy „végre egyszer csináljuk meg az elszámoltatást, ha már 1990-ben nem sikerült”.

A jogállamot nem lehet a jogállam ellenében felépíteni, de „sajnos ez a szemlélet hozzájárult ahhoz, hogy nagyon sok bűn büntetlenül maradt” – jegyezte meg. Hozzátette: ennek a hivatalnak van olyan felhatalmazása, hogy ezt az átkot meg tudja törni.

A bizottság tagjainak kérdéseire Ligeti Miklós Zoltán arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben „foglyul ejtették az államot”, szerinte a hivatalok nem voltak képesek ellátni ellenőrző funkcióikat, ha nem így lett volna, akkor ma nem ülne itt – tette hozzá. Véleménye szerint az NVVH első számú feladata, hogy helyreállítása az államba vetett közbizalmat.

Arra a felvetésre, hogy hogyan lehet elkerülni a politikai leszámolás kockázatát, azt kezdte magyarázni, hogy nem igazán látja, hogy ezzel kapcsolatban

miért kellene ettől a hivataltól jobban félni, mint bármelyik másik hivataltól, hatóságtól.

Az első vádemelés időpontjával kapcsolatos kérdésre leszögezte, hogy még fel sem állt a hivatal, és ez amúgy is az ügyészség dolga. Majd azzal példálózott, hogy az Európai Ügyészség felállítása után általában kell másfél év, mire az első vádemelés megtörténik. Szerinte azonban a hivatalnak ennyi ideje nincs. Később úgy vélekedett, ha dátumot mondana, akkor minden lap erről szólna, másrészt akkor megválasztása esetén számon is kérnék. Éppen ezért azt mondta, hogy az első vádemelés akkor lesz, amikor elég bizonyíték összegyűlik.

Ezek után a más hivatalokkal való együttműködéssel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte a vádemelés továbbra is az ügyészség feladata kell, hogy legyen, az NVVH-nak nem más hivatalok ellenében, hanem egymással együttműködve kell dolgoznia a közös célért.

A jelölt arra is rámutatott, hogy nem szabad csak Budapestben gondolkodnia a hivatalnak, ugyanis szerinte máshol is van korrupció és máshol is visszaéltek a közvagyonnal, amelyeket szintén ki kell vizsgálni.

Ligeti Miklós Zoltán egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy szerinte az elsők között kell vizsgálni a letelepedési államkötvényeket, a koronavírus-járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépeket, valamint az MNB-alapítványokat. Majd arról is beszélt, hogy az NVVH-nak transzparensen kell működnie, miközben azt is megjegyezte, hogy folyamatban lévő ügyről nem kommunikálhatnak, ha veszélyezteti az ügyet.

A civil szervezeteknek válaszolva úgy vélekedett, hogy szerinte a NER valószínűleg mindent dokumentált, így minden pénzmozgásnak meglesz a nyoma. Azonban véleménye szerint kérdéses lehet még így is a vagyon visszaszerzése.

Nem egy-egy korrupciós ügy feltárása az NVVH feladata

Másodikként Unger Anna Rózát hallgatta meg a bizottság. Bemutatkozó felszólalásában elmondta, hogy már több mint egy évtizede foglalkozik korrupcióval, kampány- és pártfinanszírozással, valamint később autoriter rezsimek kialakulásával és demokratikus átmenetekkel is foglalkozott.

Elmondása szerint ha egy korrupció feltáratlan marad, akkor a pénzt megszerzők a későbbiekben is vissza tudnak élni ezzel a pénzel, és használni tudják arra, hogy folytassák a befolyásszerzést a későbbiekben. A jelölt úgy vélte, hogy Magyarországon nem egyszerűen korrupció volt, szerinte az, hogy létezett „felcsúti számvevőszék”, azt jelentette, hogy tulajdonképpen feudalizálták Magyarországot, és a gazdasági szereplőket bekényszerítették a politika alá. Azt is állította, hogy a politika a megszerzett pénzt arra is használta, hogy a jogállamot ellehetetlenítsék, a demokráciát felszámolják és az embereket megfélemlítsék.

Az NVVH-nak nem az a feladata, hogy egy-egy korrupciós ügyet megtaláljon, hanem az, hogy rámutasson arra a rendszerre, amely létrehozta és működtette – jelentette ki Unger Anna Róza. Hozzátette: ez kell ahhoz, hogy meggátolják, hogy a jövőben ez újra megtörténhessen.

A jelölt szerint a korrupt emberek felkutatása mellett az is feladat, hogy azok is előkerüljenek, akik ezt hagyták és tétlenül nézték a folyamatot. Szerinte bírósági ítéletekhez nem lesz elég pár év, példaként említette, hogy a Questor-ügyben nyolc év kellett hozzá. Azonban állítása szerint az elkövetkező években fel lehet deríteni a „korrupt rendszert”, és bíróság elé lehet vinni azokat, akik elkövették, és azokat is, akik hagyták, hogy elkövessék.

A jelenlévő képviselők kérdéseire válaszolva a jelölt azt mondta, hogy neki már van koncepciója a hivatal működésére, azonban addig nem akar erről beszélni, amíg a megválasztott alelnökökkel nem egyeztetett. Elmondása szerint a végleges stratégiát a négy alelnökkel közösen akarná kialakítani.

A vádemelésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a törvény szerint az nem az ő jogköre, ez ugyanis az alelnökök jogköre lesz.

Unger Anna Róza azzal vádolta meg az előző kormány tagjait, hogy hosszú távon bebiztosították, hogy ne lehessen gyors elszámoltatás. Mindezt azzal igyekezett magyarázni, hogy a koncessziókat csak hosszú tárgyalásos úton lehet majd feltárni.

A jelölt szerint minden ügyhöz különböző stratégia kell majd, így kell egy három-négy fős jogász csapat, amely ezen dolgozna majd.

Unger Anna Róza a civil szervezeteknek válaszolva azt mondta, hogy mindig igyekszik látni az egyént a rendszer részeként, éppen ezért szerinte az alapjogi biztosnak kifejezetten fontos szerepe lesz az NVVH-ban, aki széles jogkörökkel fog rendelkezni a titoktartási kötelezettsége miatt. Emellett jelezte azt is, hogy ő a hivatal működését ellenőrizné majd, nem pedig a mindennapi ügyekkel foglalkozna.

Azzal is megvádolta a korábbi kormányt, hogy azért hozták létre a  magántőkealapokat, hogy „berakják a pénzt, aztán eltalicskázzák”. Majd azt állította, hogy az elmúlt évtizedekben a közvagyon ellopása exponenciálisan nőtt. A visszaszerezhető vagyon mennyiségéről azonban konkrét számot nem tudott mondani.

Emellett azt állította, hogy nemzetközileg vannak arra példák, hogyan lehet a vagyonokat visszaszerezni, példaként Ukrajnát említette.

Sárvári Nicholas szerint Magyarországon keveset tudnak a pénzek eltüntetéséről

Sárvári Nicholas bemutatkozásakor azt állította, hogy bár a Tisza jelölte, de korábban nem találkozott politikusokkal. Majd rátért arra, hogy messziről érkezett, Kanadából, és az utóbbi harminc évben nemzetközi környezetben foglalkozott korrupcióval és vagyonvisszaszerzéssel. Később azt állította, hogy Magyarországon keveset tudni a pénzek globális áramlásáról, amelyeket a titkos rendszerekben próbálnak eltüntetni. De véleménye szerint kevés az az ügyvédi iroda is, amely például offshore ügyekkel foglalkozik. Majd a magyar hatóságoknak is felrótt hiányosságokat.

A harmadikként meghallgatott jelölt azt is felvetette, hogy bonyolult folyamat felderíteni a vagyonokat, visszafejteni a pénz útját, majd igyekezett kiemelni, hogy ő már több mint negyven országban dolgozott ilyen témában, és a szakmában ismert.

A jelenlévő képviselők kérdéseire Sárvári Nicholas azt mondta, hogy az NVVH működésében fontos a fellebbviteli lehetőség, majd bemutatta, milyen szervezeti felépítést gondolt ki a hivatalnak. Eközben kitért az adatvédelem fontosságára is.

Állítása szerint fontos, hogy az NVVH egy nemzetközileg beágyazott szervezet legyen.

Ezt azzal magyarázta, hogy ha a hivatal nemzetközi együttműködéseket alakít ki, akkor hozzáférhet más országok vagy az EU adatbázisaihoz.

A jelölt a legfontosabb feladatának azt nevezte meg, hogy a szakmát építse be a hivatalba, mivel az NVVH olyan tevékenységet fog végezni, amilyen eddig még nem volt hazánkban. Emiatt fontosnak tartja a hivatalon belüli képzéseket is – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy nemzetközileg is példamutató hivatalt szeretne létrehozni. Ehhez hozzátette, hogy véleménye szerint április 12-én nagyon sokan figyeltek Magyarországra, így az ország az autokrácia lebontásában is lehetne példaértékű, ehhez pedig a hivatal jó működésére van szükség. Majd azzal folytatta, hogy az autokrácia leépítésében, a demokrácia visszaépítésében benne van az elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés, ezekhez pedig olyan intézményre van szükség, amely megakadályozza, hogy még egyszer ilyen előfordulhasson.

A civil szervezetek kérdéseire válaszolva a jelölt azt kezdte bizonygatni, hogy sok helyen történt visszaélés, és elképzelhetetlennek tartja, hogy hónapokon belül „tízezer” ügyet tudna kezelni a hivatal. Majd azt vetette fel, hogy a jövőben szerinte

a közpénzt felhasználóknak kell bebizonyítaniuk, hogy nem történt visszaélés, azt jól használták fel.

Sárvári Nicholas megjegyezte, hogy hazánkban vannak problémák a transzparenciával, amin változtatni kell, majd szintén problémaként értékelte, hogy a bíróságok egyes esetekben csak egy cég mögé tudnak benézni, és nem pedig céghálókat vizsgálnak. Ezt azzal magyarázta, hogy szerinte a nagy cégcsoportokat általában rossz szándékkal hozzák létre, abból a célból, hogy elkerüljék az adókat vagy a pénz útját elrejthessék.

A jelölt szerint a vádalku elképzelhető, amennyiben a hivatal szerint az illető valóban kellő információkkal tud szolgálni. Szerinte ügyvédek és jogászok is benne voltak az ügyekben. Emiatt úgy gondolja, sok esetben előfordulhat, hogy vannak olyanok, akik inkább elmondják, hogyan működött a rendszer és mi lett a pénzzel, mintsem hogy bajba kerüljenek.

Zárt ülések következnek

Az elnökjelöltek nyílt meghallgatása után két zárt ülésen hallgatja majd a bizottság az elnökhelyetteseket ma délután és holnap délelőtt.

A bizottság várhatóan csütörtök délelőtti ülése után fog javaslatot tenni az Országgyűlésnek a jelöltekről.

Az NVVH elnökének személyét ugyanis majd az Országgyűlésnek kell kiválasztania, azonban várhatóan a bizottság által kiválasztott jelöltet el is fogja fogadni az Országgyűlés tiszás többsége. Az elnök kiléte mellett döntenek még arról, hogy ki lesz a hivatal nyomozati elnökhelyettese, valamint közpénzügyi elnökhelyettese, az ő személyükről a pénteki napon dönthetnek a képviselők.

Civil szervezetek is jelen voltak az ülésen

A meghallgatás főszabály szerint a bizottság nyilvános ülésén történik, amelyen tanácskozási joggal részt vesznek a képviselőcsoportok által bejelentett civil szervezetek képviselői is. A Tisza javaslatára három civil szervezetet vesz részt a meghallgatásokon:

• a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ),
• a Magyar Helsinki Bizottság és
• a K-Monitor Közhasznú Egyesület.

A Fidesz nem javasolt civil szervezetet, a Mi Hazánk javaslatára pedig a Magyarok Világszövetsége csatlakozott.

A bizottság tisztségenként külön dönt arról, kit javasol az Országgyűlésnek javasolt személyről, majd benyújtja döntését az Országgyűlésnek. Az NVVH elnökét és elnökhelyetteseit végül az Országgyűlés titkos szavazással fogja megválasztani.