Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában elutasították azt a javaslatot, amely 450 millióról 900 millió euróra emelte volna a gazdák megsegítésére szolgáló uniós válságtartalékot. A döntés különösen fájó lehet a magyar gazdáknak, hiszen a hazai gazdaságot is súlyosan érinti az aszály, a szélsőséges hőség, az emelkedő költségek és az ukrán gabona okozta piaci nyomás. A történtekről a Fidesz EP-képviselője számolt be közösségi oldalán.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a Patrióta-frakció tagjaként azért kezdeményezte a gazdaság fellendítését szolgáló válságalap megduplázását, mert az uniós tartalék folyamatosan fogy, miközben az európai gazdákat egyre több természeti és piaci csapás sújtja. A képviselő elmondta: a javaslatot a Tiszának otthont adó néppárti-baloldali koalíció szavazta le.
A gazdaság is megérzi, ha bajba kerülnek a gazdák
A mezőgazdasági válságtartalékot az Európai Unió a súlyos időjárási károk és piaci válságok miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdák támogatására mozgósíthatja.
Dömötör Csaba szerint a jelenlegi, 450 millió eurós keret helyett 900 millió euróra lett volna szükség, hogy nagyobb segítséget lehessen nyújtani a termelőknek.
A probléma korántsem csak a mezőgazdaság szereplőit érinti. A magyar gazdaság számára is komoly kockázatot jelent, ha a gazdálkodók tömegei kerülnek tartósan veszteséges helyzetbe, hiszen az alacsonyabb terméshozam, a magasabb termelési költségek és a bizonytalan piaci környezet előbb-utóbb az élelmiszerárakban is megjelenhet.
Az idei aszály és a rendkívüli hőség tovább súlyosbította a helyzetet. A gazdák több térségben jelentős terméskieséssel szembesülnek, miközben az állattenyésztőknek a kiszáradó legelők és a megdrágult takarmány okoz újabb nehézséget.
A termelési költségek közben továbbra is magasak. A gázolaj, a műtrágya, az energia, a mezőgazdasági gépek és alkatrészek, valamint a bérek is jelentős terhet rónak a gazdaságokra, miközben a termények ára több esetben jóval alacsonyabb a korábbi években megszokottnál. A magyar termelők helyzetét az exportpiacokon tapasztalható verseny is nehezíti. A hazai búza-, árpa- és kukoricafelesleg jelentős részét korábban dél-európai piacokon lehetett értékesíteni, ezeken a piacokon azonban egyre erősebb konkurenciát jelentenek az ukrán gabonaszállítmányok.
Átmeneti könnyebbséget jelenthetnek a banki hiteltörlesztési moratóriumok és átütemezések is, ezek azonban önmagukban nem oldják meg a gazdaságok tőkehiányát. A gazdálkodóknak hosszabb távon kiszámíthatóbb finanszírozásra, tőkepótlásra és kedvezőbb hitellehetőségekre lehet szükségük.
Nem jelentek meg a tiszás képviselők
Dömötör Csaba szerint mindeközben különösen beszédes, hogy a hét tiszás EP-képviselő közül egyik sem vett részt a szóban forgó szavazáson. A politikus úgy látja, hogy miközben a Tisza EP-képviselői látványos imázsvideókkal igyekeznek felépíteni politikai jelenlétüket, a gazdák támogatásának ügyében nem tartották fontosnak a részvételt.
Dömötör szerint mindez azért is figyelemre méltó, mert az uniós agrárpolitika jövője ennél jóval nagyobb tétet jelent. A következő hétéves költségvetésben az agrártámogatások jelentős csökkentését tervezik, miközben több forrás jutna a hadi alapokra.
A magyar gazdák számára ezért egyáltalán nem mindegy, milyen döntések születnek Brüsszelben. A mezőgazdaságot egyszerre sújtó időjárási szélsőségek, magas költségek és külpiaci verseny közepette minden kieső támogatás tovább növelheti a termelők terheit.
