Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huCsütörtökön élesíti a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ azt az interaktív felületet, amelyen intézményi bontásban is elérhetővé válnak a kórházi fertőzésekre és járványokra vonatkozó adatok. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos egy szerdai háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az új rendszer régóta várt és fontos állomás, amely a betegbiztonság javításában és a szükséges kórházi fejlesztések meghatározásában is segíthet.

Intézményi adatok, grafikonok és ötéves idősorok jelennek meg
A krónikus és rehabilitációs intézmények egyelőre nem kerülnek be a rendszerbe, kezdetben csak az aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények összesített adatai lesznek böngészhetők.
Az új dashboardon a felhasználók kiválaszthatják az adott intézményt és évet, majd kártyákon, csempéken és grafikonokon tekinthetik meg az adatokat, akár ötéves idősorokban. Az egyes mutatók mellett fogalommagyarázatok, infoboxok és gyakori kérdésekre adott válaszok is segítik az értelmezést.
A felületen többek között az alábbi információk jelennek meg:
- a járványok száma és intézménytípusok szerinti megoszlása;
- a Clostridioides difficile-fertőzések adatai;
- a behurcolt járványok és fertőzések;
- az intézmények mintavételi gyakorlata;
- a fertőzési adatok időbeli változása;
- az orvosok, ápolók és segédápolók ágyszámhoz viszonyított létszáma;
- az ágykihasználtság;
- az átlagos ellátási idő;
- a betegellátási és fertőzési mutatók ötéves trendjei.
A műtéti sebfertőzések arányát ugyanakkor egyelőre nem teszik közzé. Veress István járványügyi szakértő szerint ezekből az adatokból jelenleg nem lehet megfelelő országos következtetéseket levonni.
Az adatbázist évente frissítik, és letölthető formában is hozzáférhetővé teszik.
A magasabb kórházi fertőzési adat nem feltétlenül jelent rosszabb ellátást
A szakértők többször is figyelmeztettek arra, hogy az intézményi számokat nem lehet önmagukban értelmezni. A fertőzési mutatókat jelentősen befolyásolja egyebek mellett a kórház profilja, az ellátott betegek állapota, a beavatkozások összetettsége, valamint az is, hogy az adott intézmény milyen intenzíven keresi, vizsgálja és jelenti a fertőzéses eseteket. Veress István ezért kiemelte:
Magasabb esetszám nem jelent feltétlenül rosszabb betegellátást – aki több mintát vizsgál, több fertőzésesetet is talál.”
Ferenci Tamás módszertani szakértő szerint az alacsony számokból sem következik automatikusan, hogy egy intézményben minden rendben van, hiszen a kedvezőbbnek látszó eredmény mögött akár aluljelentés is állhat.
Oroszi Beatrix arra számít, hogy a következő egy–két évben egyes kórházaknál látszólag emelkedhet a fertőzések száma. Ez azonban nem feltétlenül a helyzet romlását jelzi, hanem annak a következménye is lehet, hogy átláthatóbbá válik a rendszer, több vizsgálat történik, és az intézmények pontosabban jelentik az eseteket.
A tisztifőorvos szerint ez az átmeneti emelkedés egy-két évig még elfogadható, közben azonban el kell indítani azokat a programokat, amelyek ténylegesen csökkentik a fertőzések számát. Az NNGYK 2028-ra már mérhető javulást vár, például az alkoholos kézfertőtlenítők használatában és a fertőzésmegelőzés más területein.
A rendszer célja tehát nem az intézmények megszégyenítése. Oroszi Beatrix hangsúlyozta:
Nem szeretnénk, ha rangsorok képződnének, nem szeretnénk, hogy a kórházakba és az ellátórendszerbe vetett bizalom csökkenne.”
Mint mondta, egy fejlődő és tanuló rendszer kialakítására törekednek.

A betegek ne ez alapján válasszanak kórházat
A dashboard a laikusok számára is elérhető lesz, ám az NNGYK szerint alapvetően nem alkalmas arra, hogy valaki egyetlen fertőzési mutató alapján eldöntse, melyik intézményben vállal egy beavatkozást. Oroszi Beatrix egyértelművé tette:
Ez a felület nem arra való, hogy műtét előtt valaki tájékozódni tudjon az adott kórház biztonságosságáról.”
A magas fertőzési arány ugyanis akár alaposabb mintavételt és pontosabb jelentési gyakorlatot is jelezhet, míg az alacsony értékek nem feltétlenül bizonyítják egy intézmény nagyobb biztonságát. A rendszer ezért elsősorban a folyamatok átláthatóbbá tételét, a problémák felismerését és az intézményi fejlődést szolgálja.
A háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a kórházigazgatók eredetileg mindössze néhány táblázat közzétételére számítottak, ezért meglepte őket az elkészült adatbázis részletessége.
Az NNGYK emellett azért kíván lobbizni a tárcánál, hogy az intézmények finanszírozási támogatást is kapjanak a feltárt problémák kezeléséhez és a betegbiztonság javításához.

