Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNem csak a tanév kezdődik meg ma, több olyan szabály is életbe lép, ami szinte mindenkit érint. Mától csökken például a vényköteles gyógyszerek áfája, ami az ellenzék szerint legfeljebb néhány gombóc fagyi árát jelenti megtakarításban, ráadásul Magyar Péter többet ígért a kampányban.
Nem csak a tanév kezdődik ma – az ezzel kapcsolatos változásokat itt foglaltuk össze –, több olyan szabály is életbe lép, ami szinte mindenkit érint. A legtöbbeket vélhetően az, hogy mától csökken a vényköteles gyógyszerek áfája, ami az ellenzék szerint legfeljebb néhány gombóc fagyi árát jelenti megtakarításban, ráadásul Magyar Péter többet ígért a kampányban.
Az ígéretekkel ellentétben csak a vényköteles gyógyszerek áfája csökken nullára
Szeptember elsejétől 5 százalékról nullára csökken a vényköteles gyógyszerek áfája. Azonban arra figyelni kell, attól, hogy egy gyógyszert az orvos receptre ír fel, attól nem lesz automatikusan áfamentes. A vény nélkül is megvásárolható készítmények még akkor sem árusíthatók 0 százalékos áfakulccsal, ha az orvos felírja azokat receptre azért, hogy a tb-támogatással olcsóbbak legyenek.
Emellett azok a gyógyszerek, amelyeket a gyógyszertárban készítenek el receptúra alapján, azoknak a vénykötelességtől függetlenül is 0 százalék lesz az áfája. Ez azonban a kozmetikai, valamint az állategészségügyi célú ilyen készítményekre nem vonatkozik, ezeknek továbbra is 27 százalék lesz az áfája.
Bár a Tisza-kormány ezzel kapcsolatban sokszor igyekszik hangoztatni, hogy a kampányban megígérték, most pedig megcsinálták, azonban a kampányban mások mellett Magyar Péter is azt mondta, hogy az összes gyógyszer áfáját csökkentenék, erre azonban egyelőre nem került sor.
Emellett az sem elhanyagolható a tisztánlátás érdekében, hogy számszerűsítsük a Tisza-kormány intézkedését. Az áfacsökkentés a gyógyszerészek számításai szerint a legtöbb esetben csak néhány tíz forinttal mérséklődik, a nagyobb megtakarítás pedig elsősorban a drágább, nem támogatott készítményeknél lehet érezhető. De utóbbi esetben is csupán párszáz forintról lehet beszélni.
Így ha valaki havi rendszerességgel több ilyen gyógyszert is kell, hogy szedjen akkor sem fog tudni többet megtakarítani nagyjából ezer forintnál havonta.
A kézzel írt nyugtákat is jelenteni kell a NAV-nak
A vállalkozóknak is komoly változás jön szeptember elsejétől. Mostantól ugyanis a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. A Világgazdaság ezzel kapcsolatban jelezte, hogy ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos nyugtatömb eltűnik, csupán azt, hogy az így kiállított bizonylatok adatai is bekerülnek az adóhatóság rendszerébe.
Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell beküldeni.
A NAV ugyanakkor négy hónapos átállási időszakot biztosít: ez 2026. szeptember elsejétől december 31-ig tart.
Unger Anna munkába áll, megkezdi működését az NVVH
Az ősz beköszöntével megkezdi munkáját a frissen kinevezett Unger Anna is az NVVH élén. Emlékezetes, hogy augusztus 28-án az Országgyűlés tiszás többsége megválasztotta Unger Annát a hivatal élére, míg a nyomozati elnökhelyettes Tasnády Katalin lett.
A Tisza-kormány állítása szerint a jogellenesen eltulajdonított közvagyon feltárása és visszaszerzése. A frissen megválasztott elnök szerint azonban az első hat évben nem nagyon lehet majd vádemelésre számítani.
A hivatal létjogosultságát és jogilag biztosított eszközeit már az elejétől fogva sok kritika érte, ahogy az elnöki széket elfoglaló Unger Annát is sokan rossz választásnak tartják.
Polt Péter távozik
Komoly változások jönnek az Alkotmánybíróságon belül szeptember elsejétől: négy alkotmánybíró mandátuma is megszűnik. A bíróknak azért kell távozniuk, az Alaptörvény 17. módosítása korlátozza mandátumuk megtartásának lehetőségét. Az ugyanis, aki már betöltötte a hetvenedik életévét, annak a megbízatása az Alaptörvény-módosítás hatálybalépésének időpontját követő hónap első napján megszűnik.
Ez a szabály négy bírót érint: Polt Péter elnököt, korábbi legfőbb ügyészt, Haszonicsné Ádám Máriát, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetőjét, Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökét és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét.
Mellettük nemsokára, novemberen távoznia kell majd Czine Ágnesnek is, akit a testület augusztus 13-án elnökhelyettesének választott, így szeptember elsejétől az ő feladata lesz majd fenntartani a testület működőképességét Polt Péter mandátumának megszűnése után. Azonban novemberi szükségszerű távozása miatt csupán két és fél hónapig tölti be ezt a tisztségét.
A testület azonban először Hende Csabát veszítette el még júliusban a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása miatt, ugyanis az kimondja, hogy országgyűlési képviselőnek nem választható személy nem lehet alkotmánybíró, Hende Csaba pedig már nem lehet országgyűlési képviselő szintén a Tisza-Alkotmány-módosítása miatt. Helyére az Országgyűlés Sonnevend Pált választotta.
A menetrendek is megváltoznak
A szeptember elsejei iskolakezdéssel, keddtől a tanítási időszak alatti, sűrű menetrend szerint közlekednek a fővárosi járatok, amelyek közül többet gyakrabban indítanak, illetve nagyobb kapacitással üzemeltetnek. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt közölte a legfontosabb sűrített járatokat:
- Munkanapokon a reggeli és a délutáni csúcsidőben sűrűbben közlekedik az 1-es villamos, a járatok 3-4 percenként indulnak. A gyakoribb közlekedés elsősorban a dél-budai irodaházak és Kelenföld térségének könnyebb megközelítését segíti.
- A növekvő utasforgalomhoz igazodva a 187-es autóbusz munkanapokon délután sűrűbben jár Kelenföld és Kamaraerdő között. A 87A autóbusz reggeli menetrendje is változik, így a járatok jobban igazodnak a reggeli utazási szokásokhoz.
- A turisták számának folyamatos növekedésére reagálva a 216-os autóbusz munkanapokon 8 és 10 óra között is gyakrabban közlekedik. Ebben az időszakban a Deák Ferenc térről a Budai Vár felé a korábbi 15 helyett 10 percenként indul nagyobb kapacitású autóbusz.
- A 253-as autóbusz reggeli menetrendje is bővül egy újabb indulással. A Kelenföld és Madárhegy között közlekedő járat idén májusban indult, és a szeptemberi módosítással a reggeli időszakban még több lehetőséget kínál az utasoknak a kelenföldi csomópont elérésére.
- Keddtől a Rákoscsabán közlekedő 298-as autóbuszvonalon a korábbi minibusz helyett nagyobb befogadóképességű, maximidi autóbuszok közlekednek majd. A nagyobb férőhelyű járműveknek köszönhetően jelentősen több utas fér fel a járatokra, így kényelmesebbé válhat az utazás.
- Továbbá a Margit-szigetre közlekedő 26-os autóbusz, valamint a Városligeten áthaladó 70-es trolibusz nyári időszakhoz hasonlóan továbbra is nagyobb befogadóképességű, csuklós járművekkel közlekedik. A nagyobb kapacitású járművek a kirándulóidő beköszöntével különösen a szabadidős időszakokban, hétvégén jelenthetnek kényelmesebb utazást a népszerű úti célok felé.
A módosítások célja a munkába és iskolába járók, valamint a turisták és a szabadidős programokra indulók színvonalasabb kiszolgálása – közölte a BKK.
A vasúton is történik változás
Szeptember első napja a vasúttal közlekedők számára is változást jelet. A MÁV újraindítja a személyszállítás a Miskolc-Tiszaújváros vasútvonalon, ahol 2023-ban állították le a személyvonatok közlekedését. A tájékoztatásuk alapján a vonalon naponta tíz pár S889-es személyvonat közlekedik majd a két város között. A vonatok alapból kétórás ütemben fognak indulni, ezt a reggeli és délutáni csúcsban további, elsősorban a munkába és iskolába járók igényeihez igazított vonatok egészítik ki. A menetidő 33-38 perc lesz.
Megszűnnek az energiafogyasztási korlátozások a fővárosban
Szeptember elsejétől már a megszokott munkarend szerint működnek a fővárosi cégek, miután helyreállt az energiaellátás. Karácsony Gergely ezzel kapcsolatban a közösségi oldalán azt írta, a hőség és a szélsőséges aszály idején Budapest is alkalmazkodott a rendkívüli helyzethez, a fővárosi cégek energia- és víztakarékossági intézkedéseket vezettek be, miközben az önkormányzat arra törekedett, hogy a közszolgáltatások a lehető legkevésbé változzanak.
A Főpolgármesteri Hivatal Városkommunikációs Irodája eközben jelezte, az augusztusi időszakban a BKK és BKV intézkedései miatt a járművek kevésbé intenzíven gyorsítottak és fékeztek. Ez állításuk szerint a villamoságazatban összesen több mint 661, a metróknál több mint 355 megawattóra energiamegtakarítást eredményezett. Ezen kívül a BKK csökkentette a metróállomások mozgólépcsőinek energiafelhasználását, irodaházának villamosenergia-felhasználását. A Budapesti Közművek (BKM) a főváros teljes díszvilágításának szüneteltetésével csaknem 20 megawattórányi energiát takarított meg – közölték.
Ezeket az intézkedéseket azonban mától kivezetik és újra a megszokott formájában használhatják a várost a lakói.
A kamatstopot a hónap végén vezetik ki
Szeptember végén jöhet azonban az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró változás.
A Tisza-kormány döntése értelmében szeptember 30-ával kivezetik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját.
A lakosságot segítő intézkedést a korábbi kormány még 2022-ben vezette be, ez az érintett változó kamatozású lakáshiteleknél korlátozta, hogy a piaci kamatok emelkedése milyen mértékben jelenhessen meg az ügyfelek törlesztőrészletében.
A kamatstop megszűnése több mint 200 ezer adóst érinthet, akiknek havi törlesztőrészlete átlagosan néhány ezer, egyes esetekben akár jelentősebb összeggel is emelkedhet.
A szakértők szerint különösen mintegy 19 ezer sérülékeny család kerülhet nehezebb helyzetbe. Azonban az, hogy mekkora lesz pontosan az emelkedés, az a fennálló tartozástól, a hátralévő futamidőtől, a hitelszerződés feltételeitől és az alkalmazott referencia-kamattól függ.
