Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚjabb részletek derültek ki arról, hogy milyen nemzetközi kifogások merültek fel a dunai műtárgy miatt. A paksi fenékküszöb ügyében már nemcsak Ausztria, hanem több nemzetközi szervezet is egyeztet a magyar hatóságokkal.
A paksi fenékküszöb körüli nemzetközi vitáról új információk kerültek napvilágra: a Világgazdaság megkeresésére az osztrák kormány hivatalosan is megerősítette, hogy az ügyben közvetlen egyeztetés zajlik a magyar hatóságokkal. Az osztrák kormány válaszából az is kiderült, hogy a Duna Bizottság és az Európai Bizottság is tárgyal az illetékes magyar szervekkel, miközben a Duna menti országok közös álláspontot is megfogalmaztak.
A paksi fenékküszöbről már az Európai Bizottság is egyeztet
Magyar Péter a múlt csütörtöki kormányzati tájékoztatón váratlanul beszélt arról, hogy
tudomása szerint Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi beruházás miatt.
A miniszterelnök az osztrák kifogást az elmúlt hónapokban húzódó magyarországi azbesztszennyezéssel állította párhuzamba, azt hangsúlyozva, hogy az azbesztügyben valódi károkozás és emberek egészségének veszélyeztetése történt, míg a paksi fenékküszöb egy haváriahelyzet elhárítását szolgálta.
Az osztrák kormányzat a Világgazdaság írásbeli megkeresésére közölte, hogy
a Paksi Atomerőműhöz tervezett mederküszöb építése miatt a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatban áll az illetékes magyar hatóságokkal.
Korábban elsősorban arról lehetett tudni, hogy Ausztria kifogásolja a beruházást, az osztrák kormány mostani válasza azonban ennél jóval szélesebb körű nemzetközi folyamatot tár fel.
Az ügyben ráadásul nemcsak a Duna Bizottság és az Európai Bizottság érintett. Az osztrák tájékoztatás szerint az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának keretében a Duna-menti országok közös álláspontot alakítottak ki a fennálló európai és nemzetközi intézményi csatornákon keresztül.
A közös álláspontot az EUSDR operatív titkársága megküldte Vitézy Dávid közlekedési miniszternek, valamint Magyar Péter miniszterelnöknek is. Arról egyelőre nem derült ki részletesebb információ, hogy pontosan milyen kifogásokat és javaslatokat tartalmaz a dokumentum. A fejlemény ugyanakkor azt mutatja, hogy a paksi beruházás ügye több, a Duna használatával kapcsolatos nemzetközi fórumon is napirendre került.
Több országot és nemzetközi szervezetet is érint az ügy
A Duna Bizottság nem új szereplő a folyó hajózásával és használatával kapcsolatos kérdésekben. A szervezet a Duna hajózási feltételeinek alakításában és ellenőrzésében tölt be fontos szerepet, tagságában pedig számos, a folyó mentén fekvő ország található, köztük Ausztria, Németország, Szlovákia és Románia, valamint Ukrajna.
Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája ennél is szélesebb együttműködési keretet jelent. A kezdeményezésben részt vevő országok célja, hogy a Duna-medence fejlesztéseit összehangolják, és közösen kezeljék a határokon átnyúló problémákat. Ezek között a hajózhatóság és a környezetvédelem is kiemelt terület.
Mindez azért fontos, mert Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi fenékküszöb miatt. A miniszterelnök szerint a beruházásra azért volt szükség, mert a Duna vízszintjének alakulása veszélyeztette volna a Paksi Atomerőmű működését és a nukleáris biztonságot. Magyar Péter ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy egy szomszédos, Magyarországgal baráti kapcsolatban álló ország nemzetközi eljárást kezdeményezett a beruházás miatt.
A rendkívüli helyzet miatt gyorsították fel az építkezést
A vita egyik kulcskérdése, hogy a beruházás miért indult el a hagyományos engedélyezési folyamatok lezárása előtt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem korábbi tájékoztatása szerint
a fenékküszöb megépítése rendkívüli és azonnali élet- és vagyonvédelmi beavatkozásnak minősült.
A helyzet súlyosságát az adta, hogy az atomerőmű biztonságos működéséhez megfelelő mennyiségű és szintű hűtővízre van szükség. A Duna vízállásának kedvezőtlen alakulása ezért közvetlenül érinthette az erőmű működését, így a kritikus infrastruktúra védelme elsőbbséget kapott.
Normál esetben egy, a Duna teljes keresztmetszetét érintő beavatkozás előtt számos hazai és nemzetközi eljárást kellene lefolytatni. Ide tartozik a környezetvédelmi hatóságok bevonása, a szomszédos országok értesítése, a nemzetközi folyami szervezetek tájékoztatása, valamint a szükséges környezeti hatásvizsgálatok elvégzése.
A rendkívüli helyzetre hivatkozva azonban a Tisza-kormány a beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, és a vonatkozó jogszabályi lehetőségeket kihasználva megkezdte a kivitelezést.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a nemzetközi szempontokat figyelmen kívül lehet hagyni. A sürgős beavatkozás logikája szerint ilyen esetben
nem előzetes, hónapokig tartó nemzetközi engedélyezési folyamat előzi meg a munkálatokat, hanem a beavatkozás szükségességét utólag kell szakmailag alátámasztani és igazolni.
A műszaki vizsgálatok ezért az építkezéssel párhuzamosan zajlanak. A mérnökök hidraulikai modellezésekkel és hatásvizsgálatokkal igyekeznek pontosan feltárni, hogy a műtárgy milyen hatással van a Duna vízjárására és a folyó használatára.
Az osztrák kormány friss válasza alapján pedig közben a nemzetközi egyeztetések is megindultak. Így a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a magyar fél milyen szakmai érvekkel tudja igazolni a paksi fenékküszöb szükségességét, és hogyan zárulnak a Duna Bizottsággal, az Európai Bizottsággal, valamint a Duna menti országokkal folytatott egyeztetések.
