Vagyonelkobzás: alkotmányellenesek lehetnek a Tisza-kormány egyes intézkedései

A miniszterelnök arról beszélt, hogy a jövőben attól is lefoglalhatnak majd vagyontárgyakat, aki nem vett részt bűncselekményben, de a vagyon feltehetően abból származott. Az Origónak nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán azonban rámutatott, hogy a kormányfő által megfogalmazott „feltehetően bűncselekményből származó vagyon” tág fogalma jelentős mérlegelési lehetőséget biztosít a hatóságoknak, így a vagyonelkobzás akár „politikai furkósbottá” is válhat.

A hatóság szubjektív feltételezése önmagában nem lehet elegendő. Magyar Péter kijelentése alapján azonban egy harmadik személy vagyona akkor is lefoglalható, ha őt nem vádolják bűncselekménnyel, ehhez azonban a vagyon bűnös eredetére utaló konkrét és ellenőrizhető körülmények szükségesek – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán az Origónak. Az alkotmányjogász arra is rámutatott, hogy a miniszterelnök nem tett említést arról, hogy mi is a bizonyítási küszöb, ahogy a jóhiszemű harmadik személy védelméről és a bírói jogorvoslatról sem. Ez a kormányzati intézkedés azt a látszatot kelti, hogy már az elkövetővel fennálló személyes kapcsolat is megalapozhatja a vagyonelkobzást.

A kormány vagyonelkobzásra vonatkozó terve nem feltétlen etikátlan, de jogilag kifogásolható lehet Fotó: Hatlaczki Balazs

Az alkotmányjogászt Magyar Péter azon bejegyzésével kapcsolatban kérdeztük, amelyben a miniszterelnök arról írt, hogy a kormány tágítja a vagyonelkobzás lehetőségét. A kormányfő így fogalmazott: „a jövőben attól is lefoglalhatnak majd vagyontárgyakat, aki maga ugyan nem vett részt bűncselekmény elkövetésében, de a vagyon feltehetően abból származott”.

A kormány pedig már meg is kezdte a munkát ezzel kapcsolatban. Kedden Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtott egy büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot. Ha ezt az Országgyűlés elfogadja, akkor olyan vagyont is lefoglalhatnak majd, amelyről nem lehet közvetlenül megállapítani azt, hogy konkrét bűncselekményből származik.

Emellett Görög Márta igazságügyi miniszter is benyújtott egy másik büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, amely a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása érdekében bevezeti a büntető törvénykönyvbe a vagyonelkobzás új formáját. Eszerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet valaki a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.

ifj. Lomnici Zoltán rámutatott, hogy Magyar Péter kijelentése a minisztereinek indítványainak fényében jogi szempontból pontatlan és félrevezető, mert összemossa a lefoglalást a vagyonelkobzással. A lefoglalás a törvények szerint vagyont érintő kényszerintézkedés, amely ideiglenesen korlátozza a tulajdonjog gyakorlását, valamint a későbbi vagyonelkobzás végrehajtását biztosítja. Ezzel szemben a vagyonelkobzás a törvények szerint a vagyon végleges elvonását jelenti.

Önmagában nem etikátlan a vagyonelkobzás, de kifogásolható

A szabályozás önmagában nem etikátlan, mert legitim célja a bűnszervezeti vagyon más személyhez menekítésének megakadályozása – jelentette ki a szakértő. Rámutatott: jogsértővé akkor válhat, ha a vádhatóságnak nem kell konkrét tényekkel legalább valószínűsítenie a vagyon és a bűnözői tevékenység kapcsolatát, vagy a harmadik személy nem kap tényleges lehetőséget jóhiszeműségének és a vagyon törvényes eredetének bizonyítására. 

Etikailag különösen az kifogásolható, ha valakit pusztán személyes kapcsolata vagy évekkel korábbi vagyonszerzésének nehezen bizonyíthatósága miatt ér végleges vagyonelkobzás

– tette hozzá.

Európai Unió Bírósága (EUB) egy ügyben már kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely kötelezően előírja a bűncselekmény elkövetéséhez használt, de jóhiszemű harmadik személy vagyonának elkobzása. Ha nem tudta, és nem is tudhatta, hogy azt bűncselekményhez használták, akkor az aránytalan beavatkozásnak minősül, és sérti az EU Alapjogi Chartájában biztosított tulajdonhoz való jog lényegét – magyarázta.

Bár az ügy közvetlenül bűncselekmény elkövetési eszközére vonatkozott, az abban rögzített alapelv a jelen esetben is irányadó, 

a jóhiszemű harmadik személy tulajdona nem vonható el automatikusan

– jelentette ki.

Ez lesz a kormány „politikai furkósbotja”?

Ifj. Lomnici Zoltán szerint fennáll a veszélye annak, hogy ez lesz Magyar Péter „politikai furkósbotja”, mert a „feltehetően bűncselekményből származó vagyon” tág fogalma jelentős mérlegelési lehetőséget biztosít a hatóságoknak.

Ez azonban több szempontból is jogi aggályokat vet fel: az Alaptörvényből következő jogbiztonság megköveteli, hogy a lefoglalás feltételei egyértelműek és előre kiszámíthatók legyenek, ne adjanak lehetőséget önkényes jogalkalmazásra. 

Emellett kifejezetten tiltja a politikai vélemény szerinti megkülönböztetést, így alkotmányellenes lenne, ha azonos helyzetű személyek közül elsősorban a kormány politikai ellenfeleivel szemben alkalmaznák az intézkedést

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Ez nem példátlan Európában

Hasonló kezdeményezés volt már korábban az Európai Unióban. Olaszországban egy törvényerejű rendelet, – az úgynevezett maffiaellenes kódex – 20. és 24. cikke alapján büntetőjogi elítélés nélkül is lefoglalható, majd elkobozható a megelőző intézkedés hatálya alá vonható személy vagyona, ha annak értéke aránytalan az igazolt jövedelméhez vagy gazdasági tevékenységéhez képest, és törvényes eredetét nem tudja igazolni, illetve elegendő körülmény utal annak jogellenes eredetére.

Ugyan ennek a rendeletnek a 26. cikke azt is kimondja, hogy mindez a színlelten harmadik személy nevére írt vagy rá átruházott vagyonra is kiterjedhet, egyes, a hozzátartozók javára a megelőző két évben történt ügyleteket a törvény ellenkező bizonyításáig színleltnek veszi.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig egy ügyben elfogadhatónak találta a bűnszervezet vezetésével vádolt férfi feleségének nevén lévő vagyon elkobzását. Döntő jelentősége azonban annak volt, hogy a litván bíróságok minden vagyontárgy bűnös eredetét konkrét bizonyítékokkal igazolták. Az intézkedést három bírói fórum vizsgálta, és az érintett ténylegesen vitathatta az elkobzást.

Az európai példák tehát nem a puszta feltételezésen alapuló vagyonelvonást, hanem kizárólag a bizonyított vagyoni kapcsolatot és az érdemi bírói kontrollt támasztják alá

– hangsúlyozta az alkotmányjogász.