Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kata 2027-re tervezett átalakítása ismét lehetővé tenné, hogy a kisadózó vállalkozók cégeknek és más szervezeteknek is számlázzanak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a változás középtávon a magyar munkaerőpiacot is átrendezheti.

A közgazdász szerint a várható hatások megértéséhez érdemes felidézni a 2022-es szigorítást. Akkor egyrészt a költségvetési helyzet miatt volt szükség változtatásra, másrészt az is problémát jelentett, hogy sokan a kata kedvezőbb adózása miatt alkalmazotti jogviszony helyett ezt a konstrukciót választották.
A kata adóelőnye továbbra is jelentős lehet
Regős Gábor szerint az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a munkaviszonyhoz képest mekkora adóelőnyt jelent majd az új rendszer. A korábbi szabályok szerint a főállású katások havi 50 ezer forint tételes adót fizettek, míg az új rendszerben a cégeknek is számlázó vállalkozóknál a fizetendő összeg a bevétel 15 százaléka, de legalább havi 100 ezer forint lenne.
Ezt az alkalmazotti jogviszony közterheivel kell összevetni. A munkavállaló 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, miközben a munkáltatót 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.
A szekértő szerint így továbbra is
maradhat egy szemmel is jól látható adóelőny a kata mellett, bár az jóval kisebb lehet, mint a 2022 előtti rendszerben.
A különbséget ugyanakkor az egyéni élethelyzet is befolyásolja. A családi adókedvezmény vagy például a többgyermekes édesanyák szja-mentessége csökkentheti az alkalmazotti jogviszony adóterheit, ezért nem minden munkavállalónál ugyanakkora az ösztönző a váltásra. A vállalkozói forma ráadásul többletfeladatokkal is jár: számlázni, könyvelni, bevallást készíteni és adót fizetni kell. Emellett a munkavállaló eleshet bizonyos munkaviszonyhoz kötődő előnyöktől, és adott esetben alacsonyabb nyugdíjjogosultsággal, illetve táppénzzel számolhat.
A NAV-nak is kulcsszerepe lehet
Regős Gábor szerint nemcsak az adóelőny, hanem az adóhatóság fellépése is meghatározhatja, hogy mennyire terjed el az új konstrukció. A cégeknek ugyanis azt is mérlegelniük kell majd, hogy az olcsóbb katás foglalkoztatással együtt mekkora NAV-kockázatot vállalnak.
Ha a munkáltatók és a munkavállalók azt tapasztalják, hogy a hatóság szigorúan ellenőrzi a konstrukciókat, az visszatarthatja őket a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyal történő kiváltásától. Ha azonban sok olyan eset lesz, amikor valaki katásként dolgozik tovább, és az adóhatóság nem kifogásolja a konstrukciót, az másokat is ösztönözhet a váltásra.
A közgazdász szerint ezért rövid távon nem várható tömeges átrendeződés, középtávon azonban már jelentősebb változás indulhat el. Elsősorban azok választhatják a katát, akik valóban önálló vállalkozóként dolgoznak, vagy eleve több cégnek nyújtanak szolgáltatást.
Informatikusok, marketingesek és újságírók is érintettek lehetnek
Regős Gábor szerint azokban az ágazatokban lehet nagyobb változás, ahol már a korábbi rendszerben is gyakori volt a vállalkozói forma. Ilyen lehet az informatika, a tanácsadás, a marketing, a különböző szakértői szolgáltatások, valamint a sajtó. A folyamat akkor gyorsulhat fel, ha az elsőként váltó vállalkozók tapasztalatai kedvezőek lesznek. Ha azt látják, hogy az adóelőny jelentős, miközben a NAV nem lép fel a szabálytalan konstrukciókkal szemben, további munkavállalók is követhetik őket.
A változásnak költségvetési hatásai is lehetnek. Egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy a magasabb tételes adó és a kedvezményes adózás körének kiszélesítése összességében milyen egyenleget eredményez majd. A munkavállalóknál pedig hosszabb távon a nyugdíj kérdése jelenthet problémát. A megemelt kata mellett is várhatóan alacsonyabb nyugdíjjogosultság keletkezik, ezért a közgazdász az öngondoskodás fontosságára hívta fel a figyelmet.
A változásnak ugyanakkor lehet pozitív munkaerőpiaci hatása is. A nem főállású katások számára vonzóbbá válhat a munkavállalás, ami a szakértő szerint ösztönözheti a foglalkoztatást.
A színlelt foglalkoztatás veszélyére is figyelmeztetnek
A Világgazdaságnak Bagdi Lajos, a Niveus partnere is arról beszélt, hogy az alacsony adóteher önmagában komoly ösztönzőt jelenthet. A szakértő szerint ugyanakkor a tervezett szabályok több korlátot is beépítenének. A katás nem szerezhetne bevételt a jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban a korábbi munkáltatójától, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától.
Emellett a kata-alanyiság akkor is megszűnne, ha az éves bevétel legalább fele ugyanattól a cégtől vagy annak kapcsolt vállalkozásaitól származna.
Ez azonban Bagdi szerint nem feltétlenül zárja ki teljesen a színlelt foglalkoztatást. Egy NAV-ellenőrzés során ugyanis nem az számít, hogy egy szerződésre mi van ráírva, hanem az, hogyan történik ténylegesen a munkavégzés. Vizsgálhatják például, hogy ki ad utasítást és ellenőrzi a munkát, hol és mikor kell dolgozni, személyesen végzi-e a munkát a vállalkozó, mennyire rendszeres a tevékenység, használ-e céges eszközöket, illetve ki viseli a gazdasági kockázatot.
Ha egy vállalkozói szerződés mögött valójában munkaviszony húzódik meg, annak komoly következményei lehetnek. Utólagos közteherfizetés, adóhiány, késedelmi pótlék és bírság is következhet.
Bagdi Lajos szerint különösen a szellemi munkakörökben lehet jelentősége a változásnak, így az IT, az adminisztráció, a könyvelés és a marketing területén. A kata kiszélesítése az átalányadózókat is választás elé állíthatja. Hogy egy adott vállalkozónak megéri-e váltania, többek között az éves bevételtől, a költséghányadtól, attól függ, hogy fő- vagy mellékállásban dolgozik, valamint a cégektől származó bevételek arányától. Bagdi szerint a kata egyszerűsége miatt ugyanakkor akár több tízezer új adóalany számára is népszerűvé válhat az adónem.



