Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA bíróság első- és másodfokon egyaránt törvényesnek ítélte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Seszták Miklóssal szembeni őrizetbe vételi eljárását – közölte az NVVH hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő elleni büntetőeljárás korlátját a büntetőeljárási törvény 719. paragrafusában szabályozták. Eszerint mentelmi joggal rendelkező embert csak a mentelmi joga felfüggesztését követően lehet gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben büntetőeljárási kényszerintézkedést alkalmazni.
A mentelmi jog felfüggesztése egy egyedi, konkrét személyre és ügyre vonatkozó parlamenti határozat, amely döntés az ülést vezető elnök általi kihirdetésével azonnal véglegessé válik
– írták, hozzátéve, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló országgyűlési határozat Magyar Közlönyben való közzététele csak utólagos tájékoztatás.
Az első- és a másodfokú bíróság is törvényesnek ítélte az NVVH eljárását
Az NVVH e jogi álláspont alapján vette őrizetbe Seszták Miklós országgyűlési képviselőt szeptember 28-án; a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án az NVVH indítványa alapján elrendelte Seszták Miklós letartóztatását, és megállapította, hogy a képviselő őrizetbe vétele törvényes volt.
Az elsőfokú bírói döntés szerint a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés Magyar Közlönyben való megjelenése csak utólagos tájékoztatás, mely döntés hatályosulása nem a közlönyben való közzététellel történik meg. A mentelmi jogra és az őrizetbe vételre vonatkozó elsőfokú bírói érvelést a Fővárosi Törvényszék mint másodfokon eljáró bíró bíróság mindenben osztotta, és a letartóztatás elrendelését helybenhagyta – közölték.
A jogtudós szerint több pontos is sérült a mentelmi jog.
Hack Péter jogtudós, az ELTE professor emeritusa az ügy kapcsán rávilágított: a mentelmi jog nem a képviselő egyéni privilégiuma, hanem alapvetően a törvényhozás, az Országgyűlés intézményének a védelmét jelenti, így arról a képviselő le sem mondhat, csak a parlament jogosult róla minősített többséggel dönteni.
Közvádas ügyekben az Országgyűlés döntése után kizárólag két hivatalos csatornán értesülhet a hatóság:
- a határozat megjelenik a Magyar Közlönyben,
- az Országgyűlés elnöke hivatalosan tájékoztatja a Legfőbb Ügyészséget.
jogtudós úgy véli, a történtek alapján alapos a gyanú, hogy megsértették a képviselő mentelmi jogát.
Hack Péter szerint kifejezetten rossz üzenete van annak, hogy egy újonnan felálló hivatal már az első munkanapján ilyen eljárási aggályokba keveredik.
Vesztegetési ügyben nyomoznak Seszták Miklós ellen
Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését szeptember 22-én indítványozta a legfőbb ügyész helyettese a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva. Az Országgyűlés szeptember 28-án döntött a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Volánbusz Zrt.-hez kapcsolódó, milliárdos vesztegetési ügyben nyomoz Seszták Miklós ellen. Az eljárás a személyszállítási szolgáltatások teljesítésével és az autóbuszok beszerzésével összefüggő korrupciógyanút vizsgálja.
A nyomozás adatai szerint felmerült a gyanú, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül, összesen több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.