Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huBeruházások elhalasztását, tőkekivonást és a magyar vállalkozók versenyhátrányát is okozhatja a tervezett vagyonadó a HVG által ismertetett szakmai vélemények szerint. A 2027 elejére tervezett közteherből 150–200 milliárd forintos bevételt várhat a költségvetés, miközben szakértők magasabb adómentes küszöböt és a céges részesedések kedvezőbb kezelését javasolják a vagyonadó helyett.
Komoly szakmai aggályok kísérik a készülő vagyonadót, amelynek részleteiről egyelőre kiszivárgott előkészítő dokumentumok és kormányzati bejelentések alapján lehet képet alkotni – írja a HVG. A lap szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogyan kerülhető el, hogy az új teher a vállalkozások fejlesztésére fordítható pénzt is csökkentse. A Tisza-kormány számára ugyanakkor politikailag nehéz lenne visszalépni, mert a vagyonadó hangsúlyos kampányígéret volt.
A céges vagyon is beleszámíthat a vagyonadóba
Az ismertetett elképzelések szerint az adót az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész után kellene megfizetni, egy százalékos kulccsal. Magyar Péter bejelentése alapján az 500 milliárd forintot meghaladó vagyonoknál egy második adókulcs is megjelenne.
Az előkészítésről kiszivárgott információk szerint
- a céges részesedések, befektetések és külföldi vagyonelemek is beleszámíthatnának az adóalapba,
- az életvitelszerűen lakott otthon, egyes ingóságok és a tízmillió forintnál olcsóbb gépkocsik kivételt jelenthetnének,
- a magyarországi vagyon alapján a NAV számítaná ki az adót a rendelkezésre álló nyilvántartásokból,
- a külföldi vagyonelemek után fizetendő összeget önbevallással kellene hozzátenni,
- az egymilliárdos küszöböt személyenként alkalmaznák, így
- a családi vagyon bizonyos szabályok szerint megosztható lenne.
Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke és az Opten igazgatója szerint
legfeljebb 10–12 ezer embert érinthet az új adó.
Közülük mintegy 6400 személy rendelkezik egymilliárd forintot meghaladó céges vagyonnal, együttesen körülbelül 30 ezer milliárd forintos értékben.
A jelentős vagyon azonban nem feltétlenül jelent elegendő szabad pénzt az évente esedékes adó megfizetésére. A tulajdonos ezért nagyobb osztalék kivételére vagy vagyonelemek értékesítésére kényszerülhet, ami a vállalkozás beruházási lehetőségeit is szűkítheti.
A hatékonyságot tőkekivonással nem lehet javítani
– fogalmazott Csorbai Hajnalka.
A szakértői aggályok szerint a magyar vállalkozások tulajdonosai hátrányba kerülhetnek külföldi tulajdonú versenytársaikkal szemben. Az adó különösen az alacsony nyereséggel működő ágazatokban jelenthet nehezen kigazdálkodható terhet.
Ha a tulajdonosnak a befizetéshez rendszeresen több pénzt kell kivennie a cégéből, fejlesztéseket halaszthat el, vagy akár dolgozóktól is megválhat.
Magasabb küszöböt és beruházási kedvezményeket javasolnak
Karagich István, a Blochamps pénzügyi tanácsadó ügyvezetője túl alacsonynak tartja az egymilliárd forintos határt. Szerinte tízmilliárdos küszöb mellett sem csökkenne számottevően a bevétel, miközben kevesebb hazai vállalkozót érintenének az értékbecsléssel, bevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos kockázatok.
A Blochamps a céges részesedések teljes kivételét javasolja az adóalapból. A Joint Venture Szövetség ennél szűkebb kedvezményt is elképzelhetőnek tartana: legalább a vállalkozásba visszaforgatott összeget le lehessen vonni. Felmerült az egyszeri vagyonadó lehetősége is, ezt azonban Kövesdy Attila adóügyi államtitkár kizárta.
A nemzetközi tapasztalatok alapján további kockázat a tőkemenekítés és az adó beszedésének jelentős adminisztrációs igénye.
A cégek értékének megállapítása különösen érzékeny kérdés, mert az eltérő módszerek különböző eredményre vezethetnek.
A tőkekivonás és a beruházások visszafogása hosszabb távon gyengítheti a gazdasági növekedést, szélsőséges esetben pedig ellensúlyozhatja az uniós támogatások gazdaságélénkítő hatását.
A végső hatás elsősorban attól függhet, milyen vagyonelemeket adóztatnak meg, hogyan állapítják meg az értéküket, és milyen kedvezményeket engednek a termelő vállalkozásoknak. A kormány mozgásterét közben szűkíti, hogy az új adó bevezetése az egyik kiemelt politikai vállalása lett.
