Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huPénteken ülésezett a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés, amely a költségvetés, az esélyteremtés, a területfejlesztés, a turizmus hosszú távú fejlesztése, a közbiztonság, a szakképzés és a vármegyei önkormányzati rendszer jövője mellett a megye elnevezés visszaállításáról is tárgyalt – számolt be közösségi oldalán Lenkei Róbert, a közgyűlés képviselője.

Több napirendi pont közül kiemelte a megye és vármegye kérdését. Mivel az Országgyűlés döntött, hogy visszatér az 1950-ben hivatalossá tett megye kifejezéshez a vármegye helyett, a közgyűlésnek is szavaznia kellett róla, hogy ezt saját magán is végrehajtsa. Mint írta, nemmel szavazott, ahogy a közgyűlés többsége is.
De miért? Azért, mert a vármegye kifejezést a 11. századtól használták egészen a 20. századig, amikor a kommunista hatalom el akarta venni az ország identitását, ezért amit csak lehetett módosítottak, hogy minél kisebb legyen a kötés hozzá
– mutatott rá a képviselő.
Nem „fideszes hóbort”, hogy ragaszkodnak a vármegye kifejezéshez
Mint fogalmazott, a vármegyék kapcsán nem egy „fideszes hóbortról” van szó, hanem visszatérés a hagyományainkhoz, melyet erőszakkal vettek el tőlünk. Ha a kommunista diktatúra alatt ezt nem veszik el, akkor nincs is ilyen kérdés, hiszen mindenki a vármegye kifejezést szokja meg, amely így már 1000 éves hagyomány lenne.
Vármegye helyett újra megye
Október elsejétől több közigazgatási elnevezés is megváltozott Magyarországon. A 2023-ban bevezetett vármegye helyett ismét a megye megnevezést használják, a főispánokat pedig újra kormánymegbízottnak nevezik, az átállás ugyanakkor nem mindenhol történik meg azonnal.