Foci, kaszinók, adóemelés, nyugdíjak – 660 milliárd forintos megszorítás jöhet

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
A kaszinók adóztatásától a vállalkozások terheinek emeléséig számos kérdés előkerült az Országgyűlés szerdai ülésén. Az adócsomag mellett a nyugdíjemelésről is komoly vita alakult ki, a Fidesz szerint ugyanis a Tisza terve aránytalan, illetve több idős embert hátrányosan érinthet.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!

Hosszasan vitáztak a képviselők a Tisza új adócsomagjáról. Ahogy az Országgyűlés szerdai üléséről készült előző cikkünkben is beszámoltunk, a parlamentben szerdán az egyes adózással kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslatokat vették górcső alá.  

Hosszasan vitáztak a képviselők a Tisza új adócsomagjáról (Fotó. Mediaworks)
Hosszasan vitáztak a képviselők a Tisza új adócsomagjáról (Fotó. Mediaworks)

A javaslatcsomag több adózási változást is tartalmaz: 

  • 2027-től 15 százalékos társasági adót vezetnének be az évi 500 millió eurót meghaladó bevételű nagyvállalatoknál, 
  • 60 millió forintban korlátoznák a sportolók és edzők ekho szerinti adózásának bevételi határát,
  • ismét bevezetnék a reklámadót,
  • 12 százalékkal emelkedne a tömény szeszes italok és egyes alkoholtermékek jövedéki adója, 
  • a szivarok és szivarkák adóterhe 14-ről 21 százalékra nőne,
  • a lakossági és postai illetékmentes ügyletek értékhatára ugyanakkor 50 ezerről 150 ezer forintra emelkedne.

A vita képviselői felszólalásokkal folytatódott. Borsós Gabriella tiszás képviselő arról beszélt, az adórendszer nem pusztán arról szól, hogy mennyi bevétel folyik be az államkasszába, hanem arról is, hogy a közteherviselés igazságos, a szabályozás kiszámítható, az adminisztráció pedig észszerű legyen. Kövesdy Attila, a pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a korábbi ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: hiánycsökkentést nem lehet úgy csinálni, hogy ne nyúlnának hozzá az adórendszerhez. 

Számításai szerint a nettó 660 milliárd forintos kiigazítás vállalható, egy olyan mértékű bevételnövekedés a költségvetési oldalon, ami nem jár majd növekedési áldozattal.

A sport tao forrásokról megjegyezte: nem gondolja a kormány, hogy a közpénz felhasználását a vállalkozásokra kell bízni, hogy az elmaradt adóbevételek fejében milyen sportegyesületet és hogyan támogatnak, mert ez kormányzati feladat. Erre csatlakozott rá a szintén tiszás Polgár György is. Mint mondta, nem volt igazságos, átlátható, célravezető a sporttámogatások korábbi rendszere. – Hozott ugyan eredményeket, de nem lehet elhallgatni, hogy a rendszer nem a sportszakmai szempontokat helyezte középpontba és visszaélésekre adott lehetőséget – jelentette ki. Például kifogásolta, hogy a felcsúti futballakadémia kiemelten sok támogatást kapott, többet, mint más sportágak összesen.

Éles kritikákkal támadt az ellenzék

Takács Péter fideszes képviselő közölte: a népegészségügyi termékadó esetében a cégek saját maguk dönthetnek arról, hogy milyen célra ajánlják fel az adójukat. – Ez egy jól működő dolog, ugyanis a nagy cégek lehetőséget látnak ebben, hogy a társadalmi felelősségvállalásukat reklámozzák – vélekedett. Hozzátette: sokkal nagyobb társadalmi hatást értek el így, mintha ez a pénz befolyt volna az államhoz, és az állam döntötte volna el, hogy mire fordítsák. A párttól Németh Balázs is felszólalt, aki  a tao-rendszer megszüntetése ellen emelt szót, hangsúlyozva, hogy a kormány ezzel „kirúgja a sport-támogatás 1400 milliárdos lábát”. Rámutatott: nem lehet tudni, hogy ezután mi következik, ki és mi alapján dönt majd a sport támogatásokról.

A tao-rendszert és az Otthon Start programot példaként hozva azzal vádolta a kormányt, hogy ad hoc változtat meg kialakult támogatási rendszereket. 

Bírálta az ekho-szabályozás átalakítását is, amivel szerinte sokkal több kárt okoznak majd a sportnak, mint amennyi adóbevételt szereznek. A Tisza-kormányt azzal vádolta, hogy ezen a területen is hergel és politikai bosszút akar és mindent lerombol.

Miután kétperces hozzászólásokból vita alakult ki a kormánypárti és ellenzéki képviselők között a magyar labdarúgással kapcsolatban, az elnöklő Latorcai Csaba arra figyelmeztette képviselőket, hogy térjenek vissza az adótörvények témájára.

Ezután Szalai Piroska fideszes képviselő az átalányadózók helyzetének kedvezőtlen változásaira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy egymilliós havi árbevétel esetén a vállalkozónak 15 százalékkal többet kell fizetnie jövőre, még akkor is, ha nem lesz árbevétel-növekedése. Úgy értékelt: az egyéni vállalkozók több mint 80 százaléka jövőre adóemeléssel szembesül majd. A kiskereskedelmi adó megháromszorozását úgy értékelte: 

ez a közepes vállalkozói réteget, leginkább a regionális kiskereskedelmi üzletláncokat sújtja majd.

Az adózási törvényjavaslatok vitájában a Mi Hazánk képviselője, Apáti István a kaszinók nyerőgépeinek online adóhivatali ellenőrzését, valamint a külföldről hazahozott vagyonok befektetése esetén egyszeri, legalább 33 százalékos befizetési kötelezettség bevezetését javasolta. Ezután a Fidesz-frakcióból még kritikát fogalmazott meg Panyi Miklós, Palóc André, Szűcs Gábor, majd a KDNP-től Nacsa Lőrinc is.

Kövesdy Attila Zoltán adópolitikáért felelős államtitkár zárszavában hangsúlyozta: a kormány jövőre 4,9 százalékra csökkentené a költségvetési hiányt, amelynek kiigazítása szerinte csak 25 százalékban támaszkodik adóintézkedésekre. Megvédte a módosításokat, és kitért arra is, hogy a kaszinókoncessziók felülvizsgálata folyamatban van.

A Tisza több ígéretet is tett a nyugdíjasoknak, a Fidesz szerint azonban aránytalanul

Az Országgyűlés szerdai ülésén tárgyalták az alacsony összegű nyugellátások és egyéb szociális juttatások emeléséről szóló törvényjavaslatot. Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy az időskori jövedelembiztonság megteremtése a kormány kötelessége. Mint mondta, január elsejétől 

  • 120 ezer forintra emelnék az öregségi nyugdíjminimumot, 
  • 60 ezer forintra az árvaellátás legkisebb összegét, 
  • továbbá növelnék a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, 
  • valamint megdupláznák az időskorúak járadékát. 

Az intézkedések több mint 700 ezer embert érintenének, a szükséges forrásokat pedig biztosították a költségvetésben. Szabó Tibor tiszás képviselő felidézte, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul 28 500 forint, és ismertette a nyugdíjemelés részleteit: a 108 ezer forint alatti nyugdíjakat 120 ezer forintra egészítenék ki, a valamivel magasabb ellátásokat pedig sávosan emelnék. A csomagra 123 milliárd forintot fordítanának, emellett januárban háromszázalékos, inflációkövető nyugdíjemelés is várható.

Zsigó Róbert fideszes képviselő üdvözölte az alacsony nyugdíjak emelését, ugyanakkor aránytalannak nevezte a javaslatot, mert a minimálnyugdíjnál magasabb ellátásban részesülők nem kapnak célzott emelést. Szerinte 

ez igazságtalan újraelosztás, és a 91 500 forintos emelést minden nyugdíjasnak biztosítani kellene. Kifogásolta azt is, hogy az intézkedésből kimaradnak az öregségi résznyugdíjasok és egyes rokkantsági ellátottak.

A képviselő szerint a Tisza-kormány azzal is tartozik a nyugdíjasoknak, hogy nem fizeti ki a tizennegyedik havi nyugdíj további egyheti részletét, ami átlagosan 66 ezer forint kiesést jelent az időseknek. Hangsúlyozta: az üzemanyagárak emelkedése és az árrésstop megszüntetése tovább ronthatja a nyugdíjasok anyagi helyzetét.

 

Szóljon hozzá!