Még egészséges a szőlő, fel is készültünk a szüretre, átrendeztük a feldolgozót, elmostunk minden hordót, tartályt, csövet, és várunk a napsütésre, az érésre. Tenni már nem sokat tudunk az ügyért, úgyhogy próbálunk nem is idegeskedni az esőn, de azért tudjuk, hogy nagy a tét. Az évi szokásos csapadékmennyiség háromszorosa, 1500 milliméter esett eddig, ami alaposan megnehezítette a munkát. A növényvédelemre, azaz permetezésre jóval többet kellett költeni a szokásosnál, és egész évben aggódtunk, hogy mikor tudunk egyáltalán rámenni az ázott talajra. Egyszer már helikopteres permetezést is rendeltünk, ám a gép hengerfejes lett, viszont szerencsére felszáradt a föld.
Az eső egyébként is drága dolog, mert a borfesztiválok és bemutatók is gyengén sikerülnek, otthon maradnak a drága vendégek, akiknek meg kellene inni a készleteket. Az Etyek Pincefesztivált elmosta az eső, a Várban is nagyon panaszkodott mindenki. Pénteken egy budapesti szórakozóhelyen voltam kóstoltatni fiatal borászokkal, de a koncertet az eső miatt más helyiségbe tették, mi pedig a vendégsereg távol maradása miatt jobb híján egymást szórakoztattuk. A baj csak az volt, hogy a helypénzt az odavitt, majd a végén megmaradt palackok közti különbségből számolták ki a szervezők, úgyhogy nem volt az évszázad üzlete. Viszont legalább jól szórakoztunk.
Demeter Endre