Egy gázburok nélküli gázóriás lehet a furcsa égitest a kutatók szerint.

A számítások szerint a nyár második felében szabad szemmel is látható lesz.

CGI és ősi leletek keltik életre a történelmet.

A kutatók e teleszkóppal jobban megértik a Nap működését és annak hatását a Földre.

Ez volt eddig a magyar diákok legjobb eredménye a nemzetközi versenyen.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a múltban óceán lehetett a Mars északi féltekéjén.

Talajmintákat gyűjtenek a Ryugu aszteroidáról.

Nagyon érzékeny spektrográfiával vizsgálják az exobolygót.

A japánok mesterséges meteorzáport hoznak létre.

Brit kutatók szimulálták, hogyan jött létre az Uránusz tengelyferdesége

A Hubble űrteleszkóp újabb giroszkópja mondta fel a szolgálatot.

Ókori gondolkodók, akik atomokról, molekulákról, és bolygóközi utazásról értekeztek.

A gravitációslencse-hatás tette láthatóvá Ikarust.

A szerencsés megtalálót illeti meg az égi szikladarab.

A híres Drezdai-kódexben található táblázat számsorait elemző új tanulmány szerint, a maja csillagászok már a 10. században felismerték a Vénusz fázisait, és hihetetlen pontossággal számították ki a bolygó mozgását.

Már az ókori Babilon csillagászai is mérték az égitestek járását geometriai számítások segítségével.

A leghíresebb elnevezések olykor egészen váratlan helyről jönnek. A New Horizons űrszonda kozmikus expedíciójának köszönhetően az érdeklődés középpontjába került Plútó sem a Disney-figuráról kapta a nevét. Ez a történet annál sokkal érdekesebb.

Semmihez sem hasonlíthatók azok a csillagrendszerek, amelyeket a Bereniké Haja csillagképben található hatalmas Coma-galaxishalmazban fedeztek fel amerikai csillagászok.

A legfrissebb kutatások 11 olyan csillagvárost azonosítottak, amelyek galaxishalmazuktól eltávolodva örök magányosságra ítéltettek.