Marge, a diétás tejet adó tehén Új-zélandi kutatók véletlenül bukkantak rá arra a szarvasmarhára, amelynek teje igen alacsony zsírtartalmú. A tehenet Marge-nak nevezték el, és később kiderült róla, hogy egy természetes génmutációnak köszönheti a kedvező biológiai értékű tejet. Jelenleg a kutatók az értékes tulajdonságot hordozó szarvasmarhacsorda tenyésztésén dolgoznak. 2007. június 27. 08:18
Nyelvérzék és genetika Sem a kínai, sem az angol, sem a magyar nyelvnek nincsen külön génje. Minden gyermek, függetlenül attól, hogy milyen genetikai háttérrel rendelkezik, megtanulja azt a nyelvet, amelyet a környezetében élők beszélnek. Most azonban egy vizsgálat kiderítette , hogy a különböző nyelvet beszélő népcsoportok közötti genetikai különbségek igenis szerepet... 2007. június 12. 11:10
Robotokkal szimulálják az emberi nyelv kialakulását Számos elképzelés létezik, hogyan alakult ki az emberi nyelv abból az állatvilágban létező kommunikációs "őslevesből", amelynek ugyanúgy része a sejtek közötti kommunikáció, mint a méhek tánca vagy a madarak hangjelzései. 2007. április 11. 09:14
Új típusú gyógyszerek - RNS-interferencia a gyógyászatban A célzott terápiás megoldások egyik igen gyorsan fejlődő területe rövid RNS-molekulákkal operál. Ezek az úgynevezett kis-RNS alapú hatóanyagok rendkívül gyors fejlődésen mentek keresztül, mióta 1998-ban Fire és Mello elsőként írta le a hosszú duplaszálú RNS-alapú gátlás, azaz az RNS-interferencia jelenségét. Ezt követően Tuschl és munkatársai... 2007. január 27. 16:18
Gének elcsendesítése - orvosi Nobel-díj 2006 Két amerikai tudós egy olyan génszabályozó mechanizmus felfedezéséért részesült a legnagyobb tudományos elismerésben, amely új utakat nyitott a gyógyászatban. 2006. október 02. 13:19
Újra az őssejt-helyzetről Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush megvétózta azt az új törvényjavaslatot, mely az USA-ban lehetővé tette volna az emberi embrionális őssejtkutatásnak a jelenleginél szélesebb körű finanszírozását állami pénzekből. Bush döntése ellentétes az Európai Unió nemrégiben megszületett és széles körben támogatott... 2006. szeptember 01. 10:47
Elsőből lesz az utolsó Az ember 1-es kromoszómája nem csupán a legnagyobb, de génekben az egyik leggazdagabb kromoszóma is. Génjeinek rendellenes megváltozásához több mint 350 különböző betegség köthető. Ezek közé tartozik számos daganatos elváltozás, idegrendszeri betegség és fejlődési rendellenesség, melyek legtöbbjénél a hibásan működő gént is sikerült azonosítani. A... 2006. augusztus 07. 09:21
Gyilkosság a dzsungelben Illegális aranybányászok meggyilkoltak két őrt a Francia Guyana-i Nouragues természetvédelmi rezervátumban. A tragikus esemény miatt evakuálták a területen elhelyezett kutatóállomás munkatársait. 2006. július 27. 10:10
A zöldek nyerték a focivébét A 2006-os labdarúgó-világbajnokság szervezői nagy hangsúlyt fektettek a környezetvédelemre is. A Zöld Gól nevű program keretében fő célkitűzései a stadionok víz- és energia-felhasználásának csökkentése, lehetőség szerint az esővíz felhasználása, valamint megújuló energiaforrások igénybevétele. 2006. július 07. 09:36
A tizenegyes A részletesen feltérképezett 11-es emberi kromoszómán található a szaglóreceptor-gének majdnem fele. Ez a kromoszóma tartalmazza a legtöbb olyan gént, melynek mutációja valamilyen betegség, köztük a daganatos betegségek, a cukorbetegség vagy a süketség bizonyos formáinak kialakulásában játszik szerepet. A 11-es kromoszóma génjei részt vesznek a... 2006. július 06. 12:34
Vírusok nanocsatája Az RNS-alapú génelcsendesítés az egész élővilágban elterjedt jelenség, amit a növények és a rovarok többek között a vírusok elleni védekezés során is bevetnek. Azonban a vírusokat sem kell féltenünk, hiszen megtalálták a módját, hogyan kerüljék ki a gazdaszervezet védekezőrendszerét. Ennek a folyamatnak a lépéseibe nyertek betekintést a gödöllői... 2006. június 28. 11:44
A petesejt titkai A tavalyi év végén kitört "őssejtbotrány" némileg visszavetette a terápiás klónozás dinamikus fejlődését, ám a kutatók többségének hite és lelkesedése a technológia jövőjét illetően töretlen. A Nature összeállításában olyan lehetőségekről olvashatunk, amelyekkel a klónozás során nélkülözni lehetne a kritikus tényezőt, a petesejtet. 2006. május 13. 08:44
A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de... 2006. május 12. 06:50
Másképp reagál érzelmekre a női agy A női és a férfi agy egyes struktúráinak működése eltér egymástól. A legújabb képalkotó eljárásokkal készített képek is igazolják, hogy az agy egyik magcsoportja, az amygdala (mandulamag) érzelmi stimulus hatására eltérően működik a férfiak és a nők agyában. 2006. május 08. 08:26
A testmozgás javítja az utód memóriáját A rendszeres testmozgást végző vemhes egerek kölykeiben több idegsejt képződik az agy hippocampus nevű régiójában, amely a tanulásban és az emlékezési folyamatokban játszik fontos szerepet - állapították meg német kutatók a közelmúltban. Felnőtt állatoknál már korábban is kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan hat új idegsejtek... 2006. május 05. 08:28
A kísérleti nyúl A betegségek elleni küzdelemben nélkülözhetetlen különböző állatmodellek alkalmazása az új diganosztika eljárások és gyógymódok, valamint vakcinák kifejlesztésére és tesztelésére. A nyúl (Oryctolagus cuniculus) élettani jellemzőiben és számos betegség lefolyásában jelentős hasonlóságot mutat az emberrel, és betölti a kistermetű egér és a... 2006. április 15. 17:44
Forró pontok az emberi genomban A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes... 2006. április 12. 08:55
Forró pontok az emberi genomban A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes... 2006. április 11. 14:01
Új eredmény a hosszú távú memória kialakulásáról Új molekuláris útvonalat fedeztek fel a Harvard Egyetemen, amely a hosszú távú memória keletkezésében fontos. A kutatás végső soron az emlékezetvesztéssel járó betegségek kezelésében nyithat új utakat. 2006. április 06. 09:38
Új szervet fedeztek fel az egérben A kísérleti egér vizsgálata több mint száz éves múltra tekint vissza. Ebből azt gondolhatnánk, hogy nincs olyan porcikája az egérnek, amit ne ismernének a kutatók. Kiderült azonban, hogy még mindig tartogat meglepetéseket. 2006. március 09. 14:12
Íme, a nyolcas A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében. 2006. március 08. 09:04
Egymást tanító hangyák A bristoli egyetem kutatói elsőként írták le a formális tanítás jelenségét a rovarok világában. A Temnothorax albipennis hangyafaj viselkedésének tanulmányozása során megfigyelték, hogy a hangyák ún. tandemfutása egy tanítási folyamat, melyet arra fejlesztettek ki, hogy megmutassák egymásnak, hol található az élelem. 2006. február 23. 10:15
Előállították a bolhák szuperfehérjéjét Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képes hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. 2006. február 16. 11:10
A másnaposság génje Az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszó folyamatokról igen keveset tudunk. A függőség megértését a biológiai oldalról az is bonyolultabbá teszi, hogy több egymástól független gén is szerepet kap a kialakulásában. Amerikai kutatók egy új gént fedeztek föl, mely az alkohollal szembeni tűrőképességet befolyásolja az egyik közkedvelt... 2006. február 01. 09:06
Bátor egereket hoztak létre Amerikai kutatók félelem nélküli egereket hoztak létre. A stathmin nevű fehérjét kódoló gén hiánya olyan bátorrá teszi ezeket az állatokat, hogy a normális egerek számára félelmetesnek tűnő nyílt terekre és keskeny hidakra is nyugodtan kimerészkednek. A mutáns egerek, úgy tűnik, feledékenyebbek is, hiszen a félelmetes élmények egyszerűen kimennek... 2006. január 20. 09:31
